Óvodából bölcsődébe kerültek át az újvárosi nyugdíjasok

– Özvegyen maradtam. Van családom, járok is hozzájuk, de a feleségemet nem lehet pótolni. Egy kicsit őrá is emlékeztet, hogy eljárok ide, hiszen egyidőben, 9 éven át ő volt itt a vezető – mondta tegnap délután Sirokmán Lajos az újvárosi nyugdíjasklubban, amelynek 29 éve tagja. Egy férfiakból álló társaság tagjaként kártyázott, filkót játszottak. Egyik kártyapartnere, a 79 esztendős virágkertész, Bódi Péter hozzátette: azért szeret ide járni, mert itt nagyon jókat lehet beszélgetni, kártyázni.

Makón az egyik legrégebbi, jó fél évszázada létező nyugdíjasklub az újvárosi. Azért kerestük fel, mert tavaly a klubnak otthont adó épületet, egy egykori közösségi házat és óvodát le kellett bontani, a társaságnak pedig új helyet kellett keresni – kíváncsiak voltunk, megszokták-e az újat. Ami egyébként szintén a Justh Gyula utcában, a régi épülettel majdnem átellenben van. Ez valamikor bölcsőde volt. Át kellett alakítani, fel kellett újítani; közben a régi már csak emlék, kézilabdacsarnok fog épülni a helyén. 

A klub vezetője, Szabó Zoltánné elárulta, most 56 tagjuk van – majdnem pontosan fele-fele a férfiak és nők aránya. Kiss Imréné nyugdíjas pedagógus – akit Margónak szólítanak az urak, és épp ottjártunkkor locsolták meg afféle póthúsvéti akcióként – hozzátette: régebben sokkal többen voltak. A magyarázat: akkoriban az egész városban 4 nyugdíjasklub volt, most meg 14.

Jólesik a beszélgetés, a kártyázás, így nincs egyedül az ember. Ez a nyugdíjasklub titka. Fotó: Szabó Imre

– Ha valahol valakinek nem tetszett valami, kilépett, aztán alapított egy újat – hangzik a magyarázat a gyarapodásra.

Az újvárosi nyugdíjasklubban leginkább hétfőnként jönnek össze a tagok. Azt hallottuk, ennek hagyománya még abból az időből ered, amikor hétfőnként nem volt tévéadás. Vannak, akik biliárdoznak, mások kártyáznak, beszélgetnek. Néha más nyugdíjasklubokat is meglátogatnak, mi több, tavaly kirándulni is voltak. Ezt már egyre nehezebb megszervezni. Az asszonyok most azt várják, hogy újra tudjanak az udvaron bográcsban főzni – most lett kész a fedett főzőhely, több hét után.

 Úgy láttuk, a hangulat jó, az új klub azzal együtt is otthonos, hogy a belmagasság egy kicsit nagy. – Igaz, de a régi helyen nagyobb volt a konyha. Sütöttünk palacsintát, buktát, sok finomságot. Az hiányzik – emlékezett Bicsak Vilmosné. Somogyi Jenőné – aki egy híján 30 éve tag – viszont azt mondja: a legfontosabb a társaság, ami nagyon jó, úgyhogy ő itt is kitűnően érzi magát.