Nem biztos, hogy Dávid Ibolyának kell vezetnie az MDF-et

A Századvég közvélemény-kutatása szerint az MDF társadalmi támogatottsága kismértékben nőtt ugyan a július hónapban rögzített támogatottsági mutatókhoz képest, ám a párt egy most esedékes országgyűlési választáson szinte bizonyos, hogy nem lépné át a parlamentbe kerüléshez szükséges öt százalékos bejutási küszöböt.

Az MDF az összes megkérdezett körében 2 százalékon áll (+ 1%), míg a biztos szavazó választópolgároknak mindössze 4 százaléka jelezte (+ 2%), hogy feltétlenül támogatja az ellenzéki pártot. A kutatást a jelenleg az MDF-ben folyó elnökválasztási kampány motiválta, mint közismert a pártban 2008. szeptember 27-én tisztújítás lesz.

Az MDF jelenlegi vezetése szerint a párt egy határozott ideológia arculattal rendelkező konzervatív párt, ám a szavazópolgárok körében jelentős zavar alakult ki a politikai organizáció identitását illetően. Az összes megkérdezettnek ugyanis kevesebb mint háromtizede vélte úgy, hogy a párt konzervatív, illetve mérsékelt konzervatív nézetrendszer alapján politizál, miközben további kéttizedük szerint alapvetően liberális értékeket követ, közel 50 százalékuk pedig nem tudott vagy akart erre a kérdésre válaszolni. Amennyiben a pártot egy bal-jobb skálán kellett a válaszadóknak elhelyezni, úgy a pártra nézve kedvezőbb „eredmény” született, de ebben az esetben is jelentős eltérés van a párt vezetői által kommunikált imázs és a szavazóknak a pártról kialakult értékelése között. A válaszolók alig több mint négytizede szerint az MDF jobboldali, valamint jobbközép párt, ám 11 százalékuk szerint inkább tartozik a baloldalhoz, míg 20 százalékuk úgy véli az MDF – letérve az „Antall-i hagyományokról” – centrumpártként funkcionál. A párt vezető politikusai és a közvélemény-kutatásban megkérdezett állampolgárok közötti eltérő értékítélet oka leginkább talán a párt által folytatott politikai gyakorlattal magyarázható. A Dávid Ibolya vezette párt ugyan erőteljesen hangoztatja az MDF ellenzéki voltát, ám ez a mindennapi gyakorlatban csak korlátozottan érvényesül – legalábbis a megkérdezettek szerint. Amíg ugyanis a mintába kerülő válaszadók csak fele állítja azt, hogy a párt felelős ellenzéki szervezet, addig 27 százalékuk egyenesen úgy gondolja, hogy az MDF túlzottan megengedő politikát folytat a jelenleg regnáló kormánnyal szemben.

Az MDF programalkotási deficittel is kénytelen megküzdeni. A politikai elemzők körében ismert és a különböző médiumokban kellően propagált „Normális Magyarország” program társadalmi beazonosítása egyáltalán nem kedvező a pártra nézve. A válaszolók 27 százaléka szerint ugyan ezt a címet viselő programot az MDF alkotta, ám több mint héttizedük úgy vélte, hogy vagy más párt alkotta programról van szó, vagy egyáltalán nem mertek véleményt alkotni. További problémát jelenthet a párt jövője szempontjából, hogy a válaszadók háromnegyede képtelennek bizonyult olyan programpontokat megnevezni az elmúlt időszakból, amelyek egyértelműen az MDF-hez köthetők, s azok között is, akik tudtak ilyet mondani, legtöbbjüknek az örökösödési illeték eltörlése és az adócsökkentés jutott az eszébe.

A párt elnök-asszonya ismert személyiség: Dávid Ibolyát a válaszolók 80 százaléka tudta helyesen megnevezni az MDF elnökeként. Ez az egyéni népszerűség azonban a párt támogatottságában – mint ahogyan a mostani empirikus vizsgálatunk is kellően alátámasztja – egyáltalán nem tükröződik vissza. A válaszadók közel hattizede szerint a párt jelenlegi alacsony támogatottsága a belpolitikai helyzetre vezethető vissza, ám 24 százalékuk az MDF jelenlegi vezetésével magyarázza a rossz támogatottsági mutatókat. Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy ha csak kis mértékben is, de többen gondolták úgy, hogy sikeresebb lenne a párt egy új elnökkel, mintha a jelenlegi vezetés maradna.