Nem elfogadható az iráni uráncsere-ajánlat

Mohamed el-Baradei Bécsben nyilatkozott a teheráni ajánlat nyugati fogadtatásáról.

Irán kedden jelezte: kész alacsony fokon dúsított uránját magasabb dúsításúra cserélni, de csak saját területén. Az iráni külügyi szóvivő ezt azzal indokolta, hogy országa százszázalékos garanciát szeretne teremteni, miszerint megkapja a magasabb fokon dúsított uránt kutatóreaktora számára.

Baradei szerint az iráni ajánlat azért elfogadhatatlan a Teheránt nukleáris fegyver előállításának szándékával gyanúsító Nyugat számára, mert nem csökkentené az iszlám köztársaság dúsított uránkészletét, amelyet atomfegyver előállításához elegendőnek - s így veszélyforrásnak - tartanak.

Teherán korábban elutasította a NAÜ azon ajánlatát, hogy 3,5 százalékos dúsítású uránkészlete közel 70 százalékát - mintegy 1,2 tonna uránt - szállítsa át Oroszországba, ahol azt 20 százalékosra dúsítanák, majd Franciaországban atomerőművi fűtőelemekké alakítanák át, végül - csaknem egy év elteltével - visszaszállítanák Iránba. Teheráni tisztségviselők azzal vádolták a Nyugatot, hogy megszegte a technológia szállítására tett múltbeli ígéreteit.

Baradei elmondta azt is, hogy a NAÜ ellenőrei nem találtak bizonyítékot újabb titkos, a NAÜ-nek be nem jelentett iráni atomlétesítmények létezésére. A Kúm melletti második iráni dúsítóüzem, amelynek létét Teherán szeptemberben jelentette be, túl kicsi ahhoz, hogy akár katonai, akár polgári célú atomprogram szempontjából jelentősége lenne. Az iráni nukleáris ambíciókkal szembeni bizalmatlanságot azonban erősíti, hogy a második dúsítót az építkezés megkezdése után legalább két évvel jelentették be. Baradei a brit hírügynökségnek adott interjúban jogos kérdésnek nevezte, hogy a Kúm melletti dúsítónak csak akkor van gyakorlati értéke, ha titkos atomlétesítmények egész hálózatának a része. A nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása felett őrködő, az ENSZ szakosított intézményének számító NAÜ ezt a kérdést tovább vizsgálja.

Baradei úgy vélte, hogy Iránt kevésbé készteti nagyobb együttműködésre, ha a nagyhatalmak csütörtökön - mint tervezik - Teheránt elítélő határozattervezetet terjesztenek be a NAÜ-nek. A tervezet a Kúm melletti dúsító ENSZ-tilalomba ütköző felépítése miatt ítélné el Teheránt. A főigazgató figyelmeztetett, hogy valószínűleg a várttal ellentétes hatást vált ki, ha a nyugati nagyhatalmak az Iránnal szembeni ENSZ-szankciók szigorításához folyamodnának; az eddigi szankciók is az atomvita megoldatlansága miatti nyugati csalódottságot fejezték ki.

Guido Westerwelle német külügyminiszter Baradei-jel tartott közös bécsi sajtóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy egy atomfegyverrel rendelkező Irán nem elfogadható, s véges a nagyhatalmak türelme az iráni urándúsítás körüli vita rendezésére. Reményét fejezte ki, hogy a Németország által beterjesztendő határozattervezet széles körű támogatásra talál majd a NAÜ kormányzótanácsában.