Sok kicsivel kevésre megyünk

Fotó: Karnok CsabaHónapról hónapra sok háztartásban gyűlik össze tetemes mennyiségű apró. A boltosok nagyobb mennyiségben nem szeretik elfogadni, a vásárlók – kerülve a kínos helyzetet – elő sem veszik az egy- és kétforintosokat. Úgy határoztunk, megpróbálunk túladni közel egykilónyi aprópénzünkön. Egy ömlesztett zacskóval és kéttucatnyi rolnival indultunk útnak. Érméinkkel sehol nem arattunk nagy sikert, a 115 forintos rágót kifizetve például a pénztáros nő szigorú tekintetével kellett szembe néznünk. Amikor rákezdtünk a pr-szövegre, hogy ugyan, fogadja már el az egyébként gyönyörűre tervezett, magyar kikericset ábrázoló kétforintost, a kasszás elmosolyodott ugyan, de homlokát továbbra is ráncolta. Az egyik kávézóban is felajánlottuk aprónkat, de a pincérlány inkább tízeseket és húszasokat szeretett volna. A rolnizott pénztől pedig szinte mindenütt visszahőköltek. Akadt persze üdítő kivétel is: kedvenc napilapunk megvásárlásakor az eladó szó nélkül söpörte be az érméket.

Címer és kikerics

Az egyforintos érme cink, nikkel és réz ötvözetéből készül, darabja 2,05 grammot nyom. Előlapján a Magyar Köztársaság körirat, a címer és a verési évszám szerepel, a hátlapon pedig az „1" értékjelzést is feltüntették. A kétforintos érme rézből és nikkelből készül, 3,10 grammot nyom. Az előlapon a Magyar Köztársaság körirat, közepén magyar kikerics szerepel. A hátlapon egyebek mellett az értékjelzés. Mindkét érménket Kósa István és Bartos István tervezte.

Bankban: számlára, postán: macerás

Nem jártunk nagy sikerrel a bankokban sem. Az egyikben a pénztáros azt mondta: nem váltják be nagyobb címletre 10 ezer forint értékű egy- és kétforintosunkat, viszont számlára befizethetjük. Egy kis probléma itt is adódott volna: mint megtudtuk, a banknak nincs aprópénzszámláló gépe, ezért zacskónyi érménket Budapestre küldenék megszámolni. Ebben az esetben azonban már másnap megjelent volna számlánkon az összeg. Megtudtuk: rolnizó gépük sincs, de ha ötven forintjával papírba tekergetjük a pénzt, akkor beadhatjuk. Másik két pénzintézetben is csak számlára befizetéskor fogadták volna el érméinket.

Így hát továbbálltunk, ugyanis azt mondták: próbálkozzunk a postán. A főpénztárban megtudtuk: mindenféle érméből 100 darabot vesznek át díjmentesen. Ha ennél többet viszünk, érménként 1 forint 90 fillér átváltási díjat kell fizetni. Ez tehát, úgy tűnik, nem éri meg: az egyforintos érme beváltása kész veszteség. Persze itt sem menekülhetünk meg a nagy kézügyességet igénylő rolnizástól. Az érméket 50 darabonként kell papírba csomagolni, ráírni az összeget, lakcímünket és nevünket is.
A legjobb tehát, ha nem várjuk meg, míg kilónyi egyforintos gyűlik fel nálunk. Ez ellen persze nem védekezhetünk, hiszen az üzletekben nagyon sok a 99 forintra végződő ár. Ha nem akarunk aprót gyűjteni, legfeljebb otthagyjuk a visszajáró egyforintost.

Egycentes tréfa

Az Egyesült Államokban egy férfit 1853 dollár megfizetésére kötelezett a bíróság, mert az általa bérelt irodában az alkalmazottai elkoptatták a szőnyegeket – súlyos nyomtató-felszereléseket tologattak rajta. A pervesztesnek megért plusz ezer dollárt, hogy képzeletben megfricskázza a főbérlő orrát: bérelt egy teherautót, rakodómunkásokat fogadott fel, a banktól pedig megrendelte a több mint 185 ezer egycentest. A banknak két hétbe telt, mire szállítani tudta az aprót. A csaknem féltonnás centrakományt négyen cipelték a teherautóhoz, a pénzérmék hetvennégy, egyenként hatkilós dobozt töltöttek meg. Az Egyesült Államokban már évek óta fontolgatják az apró gyártásának megszüntetését, ott 1,23 centbe kerül az egycentes előállítása.

Az érme ára

Az egy- és kétforintosok továbbra is forgalomba maradnak, annak ellenére, hogy az érmék gyártása a réz, a nikkel valamint a cink világpiaci árának drámai emelkedése miatt ma már többe kerül, mint a névértékük. Az egyforintos előállítása jelenleg mintegy négy forintra rúg, a kétforintosé közel nyolcra. A két érméből összesen 150 millió darab kerül forgalomba évente. A Magyar Nemzeti Bank ennek ellenére nem tervezi az érmék forgalomból való kivonását – tudtuk meg a pénzintézet sajtószóvivőjétől, Missura Gábortól. „Bár előállításuk többe kerül a forgalmi értéküknél, azonban többéves (esetleg több évtizedes) élettartamuk során számtalanszor tudják közvetíteni az 1-2 forint értékű árucserét. A készpénzzel való ellátás pedig az MNB egyik alapfeladata" – írja a lapunkhoz eljuttatott válaszában.

Ötven darabot el kell fogadni

Missura Gábor hozzátette: a jegybanktörvény előírása szerint érmékből és bankjegyekből az üzletek címletenként maximum 50 darabot köteles elfogadni. Hitelintézetekben, adóhivatalokban és a posta pénztárainál viszont korlátlan mennyiségben fizethetünk a pénzérmékkel, erről egy 2001-es törvény rendelkezik.