Új színházi és zenekari pályázatot írhatnak ki

Többismeretlenes egyenletek a szegedi művészeti intézmények igazgatói posztjára kiírt pályázatok – a jelenlegi állás szerint megjósolhatatlan, végül ki lesz a színház, a szimfonikus zenekar és a szabadtéri vezetője.

A fesztiválszervező cég direktori székéért [namelink name="Koltay Gábor"] kiszállása után hárman maradtak versenyben. [namelink name="Mózes Ervin"], Szeged címzetes főjegyzője lapunknak elmondta: a három aspiráns közül egy érvénytelen pályázatot nyújtott be, azaz nem felel meg a kiírásnak. A másik két jelölté érvényes pályázat, de egyiküké csak azzal a megkötéssel, hogy a miniszter a jogszabályok szerint felmentést adhat számára a szakirányú felsőfokú végzettség megléte alól. A főjegyző ugyan neveket nem említett, de információk szerint [namelink name="Orbán Zoltán"] újságíró rendelkezik ugyan jogi szakvizsgával, de színházi szakmai gyakorlattal nem, ezért az ő pályázata nem felel meg a kiírásnak. [namelink name="Kelemen Csaba"] színművész pályázata az, amely minden szempontból megfelelő. [namelink name="Herczeg Tamás"] – akiről megírtuk, hogy kulturális menedzseri, majd a színművészetin szerzett drámapedagógus végzettsége mellett PhD-fokozatot szerzett színháztudományból – azáltal vált jogszerűen megválaszthatóvá, hogy [namelink name="L. Simon László"], az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kultúráért felelős államtitkára levélben jelezte [namelink name="Botka László"] polgármesternek: ha a közgyűlés őt nevezné ki, a miniszter tekintettel eddigi tevékenységére – többek között 2006-tól 2011-ig a szabadtéri igazgatóhelyettese volt, jelenleg a Thália Színház operatív igazgatója – megadná a felmentést a végzettséggel kapcsolatos előírás alól. Herczeg és a vele művészeti igazgatóként közösen induló Kossuth-díjas táncművész-koreográfus, [namelink name="Harangozó Gyula"] pályázatához támogató nyilatkozatot adott [namelink name="Vidnyánszky Attila"], a Nemzeti Színház kinevezett főigazgatója és [namelink name="Ókovács Szilveszter"], az Operaház direktora is.

Nyelvvizsga: nem elég az ígéret

– Ha egy pályázati kiírás szakirányú felsőfokú végzettséget, nyelvvizsgát vagy egyéb más kritériumokat határoz meg, azok meglétét igazolni kell, vagyis a pályázathoz kell csatolni. Nem hivatkozhat valaki arra, hogy már bejelentkezett nyelvvizsgára, és majd amikor munkába áll, addigra megszerzi, hiszen a pályázatról való döntéskor ezeknek az igazoló dokumentumoknak már rendelkezésre kell állniuk – hangsúlyozza Mózes Ervin főjegyző.

Úgy tűnik tehát, a kormányzati kultúrpolitika meghatározó alakjai Herczegék mellett állnak – információink szerint a kormánypárti városatyák még hezitálnak, többen a központi akarattal szemben inkább Kelement és művészeti vezetőjét, [namelink name="Sasvári Sándor"] színművészt látnák szívesebben a fesztivál élén. Úgy tudjuk, a közgyűlés Fidesz–KDNP frakciója szombaton és vasárnap kétnapos ülést tart, amelyen a város költségvetése mellett a három pályázat a másik fő téma.

Menetrend szerint a február 22-i közgyűlés döntene a színház, a szabadtéri és a szimfonikus zenekar igazgatói posztjára kiírt pályázatról is. Az idő csak a szabadtéri esetében sürgeti a képviselőket: decemberben, amikor felmentették Bátyai Edinát, csak február 15-éig bízták meg a fesztiválszervező cég vezetésével a korábbi igazgatóhelyettest, Juhász Pétert. Az új vezető kinevezése azért is halaszthatatlan, mert javában zajlik a nyári program előkészítése, kompetens cégvezetőnek kellene felelősséget vállalnia a szerződések megkötéséért, neki kellene irányítania a fesztivállal kapcsolatos marketing- és kommunikációs feladatokat is.

Jobboldali többség a szakmai zsűriben

Az előadó-művészeti törvény alapján szakmai „zsűri" véleményezi a szabadtéri igazgatói posztjára aspirálók pályázatát is. Az EMMI miniszterének delegáltja, [namelink name="Révész Mária"], a Fidesz pécsi szervezetének vezetője lett a grémium elnöke. A Vidnyánszky Attila elnökletével működő Színházművészeti Bizottság négy főt delegált a „zsűribe": [namelink name="Cseke Péter"] színművészt, a kecskeméti teátrum igazgatóját, Béres Attilát, a Budapesti Operettszínház főrendezőjét, [namelink name="Hegedűs D. Géza"] színművészt, a Vígszínház társulatának tagját és Novák Jánost, a Kolibri Színház igazgatóját. A fenntartó önkormányzatot a kulturális bizottság elnöke, [namelink name="Haág Zalán"] KDNP-s városatya és a testület egyik fideszes tagja, [namelink name="Rózsavölgyi József"] képviseli. Információink szerint a „zsűri" február 15-én ül össze a városházán – [namelink name="Novák János"] már jelezte: nem tud részt venni az ülésen. A szabályok szerint a szakmai grémium jelöltjének az tekinthető, akit a jelenlévők többsége támogat.

A szimfonikus zenekar igazgatói posztjára nem érkezett érvényes, a kiírásnak minden szempontból megfelelő pályázat, mert Farkas Pálnak, Koczka Ferencnek és Szabó Norbertnek sincs még nyelvvizsgája. – A képviselő-testület így jogszerűen csak olyan döntést hozhat, hogy a pályázat érvénytelen, és újat kell kiírni – hangsúlyozza Mózes Ervin, aki szerint annyival szerencsésebb a helyzet a zenekarnál, hogy a jelenlegi vezető, [namelink name="Baross Gábor"] megbízatása június végéig tart, így bőven van idő az újabb pályázatra.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a kulturális bizottság az öt színigazgató-jelölt meghallgatása után elhalasztotta a döntést arról, hogy kinek a kinevezését javasolja a közgyűlésnek. [namelink name="Gyüdi Sándor"] jelenlegi főigazgató és [namelink name="Balikó Tamás"] színész-rendező, korábbi pécsi színidirektor pályázata felel csak meg a kiírásnak. Juronics Tamásnak ugyan a Kossuth-díja felmentést ad az előírt szakirányú felsőfokú végzettség alól, de nincs nyelvvizsgája sem, [namelink name="Szolnoki Tibor"] és [namelink name="Vasvári Csaba"] pedig a vezetői gyakorlattal kapcsolatos feltételnek nem felel meg. Ha a kulturális bizottság a kiírásnak jogilag megfelelő, két alkalmas aspiráns ellenére egyik pályázó megválasztását sem javasolja színidirektornak, akkor a közgyűlés nem köteles választani, mondhatja azt is: még jobbat vár. Ebben az esetben eredménytelennek kell tekinteni a procedúrát, új pályázatot kell kiírni.

– Ha a közgyűlési többség olyan jelöltet választana meg, aki nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, akkor ez munkajogi szempontból hibás döntés lenne. Törvényességi észrevételt kellene tennem, amit el kellene küldenem a kormányhivatalba. Ha a többi pályázó munkaügyi bírósághoz fordulna, nyerne – magyarázza a főjegyző.