2015.12.11. 20:26

Akárki magára ismerhet

Akárki magára ismerhet a tragikus sorsú Borbély Szilárd Akár Akárki című darabjában, amit Benkő Imola Orsolya rendezésében mutatnak be a MASZK Egyesülettel közösen a Homo Ludens Project alkotói szombaton 19 órától a Kövér Béla Bábszínházban.

Hollósi Zsolt

– Nagyon aktuálisnak érzem azt a problémát, amit Borbély Szilárd feszeget. A hagyományos Akárki-irodalomban az Akárki egy halandó ember, akiért eljön a halál, és mielőtt elvinné, különböző eseményeken esik át, végül üdvözül – mondja az Akár Akárki rendezője, [namelink name="Benkő Imola Orsolya"], a Homo Ludens Project vezetője. – Borbély Szilárd olyan 21. századi társadalmat ábrázolt, amelyben meglepő módon mindenki halott. Megpróbáltuk megérteni, hogy miért.

A szövegekből az derül ki: úgy gondolja, az emberi testet kibérli a tőke. Akármerre nézünk, azt tapasztaljuk, minden arról szól, ki hogyan tudja eladni magát. Ebből a gondolatkörből kiindulva az előadásunkban próbababák jelennek meg, a szereplőink fehérre vannak festve, ez bizonyos országokban a halál színe. Borbély Szilárd világlátásában szerintem az a legtragikusabb, hogy a halál sem tisztít meg. Vagyis a halál ugyanolyan értéktelen, mint az élet. Ezért hihetetlen éles, groteszk humorral – amit mi is igyekeztünk megtartani a produkciónkban –, negatív világ jelenítődik meg. Valójában egy kabaré, amelyben a konferansziék Akárki-halálok. Mert az Akárki ember és halál is lehet. Egy maszk segítségével folyamatosan cserélődnek a szerepek: mindenki lesz halál, majd halott, azaz ebben az esetben élő ember is. Karácsony előtt talán ez nehéz téma, de végtelenül aktuális.

Az Akárkik: Gyüdi Eszter, Frank Tímea, Szilágyi Szabolcs és Kállai Ákos. Fotó: DM

A Szegedi Focus Műhely Alapítvány segítségével 2013-ban létrejött alkotóközösség, a Homo Ludens Project előző produkciójával, az Emberkiállítással is azt a kérdést vizsgálta, mint az Akár Akárkivel: valójában mi is az ember ma? Az abszurd előadásban, ami játszik a színházzal és a szerepekkel is, a valóság rajzolt képe jelenik meg a háttérben – mai emberek kifordított képmásait, sziluettjeit lehet látni, így a rendező szerint akárki magára ismerhet. Azért a bábszínházat választották játszóhelyül, mert ideális kabarészínpadnak is.

– Remélhetőleg sikerül egy sajátos kabaré-kuplé világot felidéznünk a Borbély Szilárd szövegeire komponált, zongorakísérettel énekelt dalokkal, amelyek ennek a világnak karikatúrái is akarnak lenni. Arra törekedtem, hogy slágerszerűek legyenek a dalok, de a kivétel erősíti a szabályt alapon vannak kakukktojások is közöttük – árulta el a komponista, Gyüdi Eszter, aki egyben szereplő is. Jegyek a bábszínházban és [email protected] címen kaphatók.