Kéthetente görög táncházzal várják a szegedieket

Este hat óra előtt tíz perccel már türelmetlenül várják a táncolni vágyók Szeltner Lászlót az Osztróvszky utcai Nemzetiségek Házában. Kéthetente szerdán gyűlnek itt össze azok, akik görög táncokat szeretnének tanulni tőle: fiatalok és idősebbek, párok és egyedülállók.

A gimnazista Juhász Zsófia tavaly járt itt először a barátjával. – Nagyon örülök, hogy van görög táncház. Még soha nem voltam külföldön, úgyhogy számomra külön érték, hogy itthon is megismerhetem más országok kultúráját, és táncolhatok az általam mindig is kedvelt görög zenére – mondja Zsófia.

A Balkán Hangja

Az Osztróvszky utcai Nemzetiségek Házában jövő héten szerdán bolgár, a rá következő héten pedig ismét görög táncházba várják az érdeklődőket. A jól begyakorolt tánclépéseket élőzenére is kipróbálhatják azok, akik november 15-én ellátogatnak a Bartók Béla Művelődési Központban rendezett Balkán Hangja fesztiválra.

Közben Szeltner László is megérkezik. Az Iliosz Táncegyüttes tagja kéthetente a fővárosból autózik Szegedre. Mielőtt elkezdené az órát, a kezdetekről faggatjuk. – Több mint tíz évvel ezelőtt a szegedi görögség találta ki, hogy táncházat szervezzen, azóta én vezetem. Négy-öt évente cserélődik a társaság, hiszen ennyi idő alatt mindent megtanulhatnak – magyarázza. Érdekes, hogy mostanra elfogytak a görög táncházból a görög nemzetiségűek – a szegediek viszont évről évre megtöltik a termet.

A tánctanár bekapcsolja a CD-lejátszót. A teremben állók nagy kört formálnak, megfogják egymás kezét, és a buzuki hangjára elkezdik a bemelegítő lépéseket. – Jobbra kilép, hátul keresztez, lendít – szól az instrukció. Egy-két kör, és kipirulnak az arcok, majd nehezebb lépésekkel folytatják. Trák, ipiros, makedón – többek között ezek a táncok szerepelnek a repertoárban.

Szeltner László váratlanul kiveszi a tollat a kezemből, és beállít a körbe. A mellettem állók segítségével lassan ráérzek a tánclépésekre. – Ugye nem is olyan ördöngösség – mondja Csiszár Zoltán, akinek a lábáról le sem veszem a szemem – így talán nem gabalyodom bele az egyre bonyolultabb mozdulatsorokba.

Két szám között pihegünk egy kicsit, és beszélgetünk. Megtudom, a férfi a Budapest melletti Beloiannis nevű magyarországi görög faluban látta először a néptáncot, és rögtön beleszeretett. Négy éve jár a foglalkozásokra, neki már nem sok újat tudnak mutatni. A hétéves Nóri viszont most jött először, apró lábaival szorgalmasan utánozza a nagyok lépéseit. Másfél óra után azonban feladja, anyukájával hazaindul. A többiekkel este nyolcig ropjuk.