Szeged és környéke

2019.09.04. 13:02

Kóser bor úszott egykor a Tiszán

Kiléptünk kicsit a Szeged zsidónegyedeként ismert zsinagóga környékéről, hogy elkalandozzunk a belvárosban más, zsidókhoz köthető gyönyörű épületekig, megismerjük a kóser bor kereskedelmi történetét.

– A Belvárosi moziról kevesen tudják, hogy a megvalósítása egy zsidó befektetőhöz köthető – mutat rá Hódi Nóra. Az idegenvezető a Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál apropójából kalauzolt el bennünket.


Kiléptünk kicsit a Szeged zsidó negyedeként ismert zsinagóga környékéről, hogy megismerjük például a Fekete Ház kalandos történetét, amelyet a szépséges Mayer lányok apja épített, aki zsidó származású volt. Az épület üzemelt kaszinóként, volt nőnevelde és tanácsi lakásokat is csináltak a különösen szép, tornyos szobás házban.

Az Anna-kút nevét a zsidó származású Patzauer Dezső 1926-ban született lányáról kapta. A Dugonics téri Vajda-­ház pedig egykor Weisz Sámuel gazdag zsidó borkereskedőnek volt az otthona.


Megtudtuk azt is, hogy a Szegeden élő zsidóság nagyobbik része kereskedelemmel foglalkozott. Kihasználták a Tisza adta lehetőségeket, hiszen egyenesen Tokajból kiválóan le lehetett úsztatni a kóser borral töltött hordókat.

– De mit jelent, hogy valami kóser? – faggattuk tovább Hódi Nórát.

 

Földszintes kereskedő- polgárház, a volt Kiss Dávid- ház a belvárosban. Fotó: Kuklis István

Földszintes kereskedő- polgárház, a volt Kiss Dávid- ház a belvárosban. Fotó: Kuklis István



– A zsidóság nem fogyaszt olyan termékeket, amelyre nem kerül rá a kóser pecsét. Ez azt jelentette, hogy csak zsidó dolgozhatta fel, és különböző előírásoknak kellett megfelelnie. Például, hogy a húsokat csak teljesen kivéreztetve lehet feldolgozni, továbbá a tej- és húsfeldolgozást külön kell választani a konyhában. Mindenre külön étkészletet használtak – magyarázta.


Amikor megépült az új zsinagóga, felépült egyúttal az új zsidó közösségi ház is. A mai napig működik ott kóser konyha, sőt ma már a városban csak ott van ilyen közösségi találkozóhely. A zsidók egyébként az 1700-as évektől települhetnek be a városba, és 1853-tól bárhol vásárolhatnak telket.


– Tematikus sétáink során szeretnénk megmutatni, hogy Szegednek a gyönyörű zsinagógáján és zsidó negyedén túl még rengeteg értékes helye és története van. A pénteki ingyenes séta a Rediscover projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az EU és a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg. Már csak néhány hely maradt szabadon, érdemes időben jelentkezni.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!