Kutatásban és fejlesztésben erős a megye - 100 milliárd forint érkezett - A tépőzártól az innovációig

Kedden Szegeden rendezték meg a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a szakminisztérium és a kamara fórumát. Ezen terítékre került a kutatás- fejlesztési stratégia, a pályázati rendszer, a duális képzés és az Ipar 4.0 témája is.

Oláh Zsuzsanna kamarai titkár házigazdaként és moderátorként okostelefonos aktivitásra buzdította a jelenlévőket, egy alkalmazást kellett letölteni, és így vált interaktívvá több előadás. Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke röviden szólt arról, hogy a vállalati innovációba mára belefér a szervezetfejlesztés és a versenypiaci részesedés megszerzése is. Jelentős források állnak rendelkezésre, aki él a lehetőséggel, az versenyelőnybe kerülhet.

Dobi Rózsa Anikó minisztériumi szakértő méretkategóriánként beszélt a vállalatok termelékenységéről. Lehet akár 3-4-szeres különbség is a profi multik és az átlagos magyar középvállalkozás termelékenysége között. Ez persze összefügg a legmodernebb technológiához való hozzáféréssel is. Magyarország a „mérsékelt innovátorok" kategóriájába tartozik, sok mindenben vagyunk EU-átlag alatt, például a szellemi tulajdonban is. Folyamatosan növekszik a GDP-arányos K+F-ráfordítás, ami reményre ad okot, de ez közel sem elég: nálunk a 2020-as cél 1,8 százalék, az EU-nál 3 százalék. Az innováció akkor érték, ha választ ad egy konkrét problémára, vagy addig nem létező igényt teremt meg. Kevesen tudják, hogy a séta közben a kutya szőrébe ragadt bogáncs adta az ötletet a tépőzárhoz, amely mára az életünk része lett.

Sebők Katalin, az innovációs hivatal elnökhelyettese a pályázatokról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy a K+F-források csak kis mértékben áramolnak a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők között, és ezen javítani kell. A kutatók számában jól állunk, különösen az informatika és a mérnöki tudományok területén, ám 10-ből 6 Budapesten dolgozik. Csongrád megyében 1500 fő a kutatói létszám, és ezzel ott vagyunk az országos dobogón – ahogy kiemelkedünk az átlagból a K+F-ráfordításokban is. Az elmúlt években közel 100 milliárd forint érkezett a megyébe, benne természetesen az ELI lézeres kutatóközpont 40 milliárdjával.