Már szerelik az első lézereket az ELI-ben

A múlt hét csütörtökön és pénteken megérkezett Szegedre, az ELI-ALPS kutatóközpontba az első két lézerberendezés, szerelésük hétfőn el is kezdődött. Az egyiknél, a közép-infravörös rendszernél egy német alaplézert fejlesztettek tovább a francia szakemberek és az ELI munkatársai, a másiknál a Bécsi Műszaki Egyetem terahertzes alapjairól építkeztek a pécsiek és a szegediek. A 492 és 853 millió értékű berendezésekkel az első kísérletek már novemberben megkezdődhetnek.

Ezek elsősorban az alapkutatást szolgálják majd, molekuláris szinten vizsgálják az anyagokat, amiből később – egyebek között - a gyógyszeripar is profitálhat. Az egyik berendezés olyan hullámhosszal dolgozik, mint a repülőtéri testszkenner, vagyis képes a veszélyes anyagot kimutatni a ruházat alatt éppen úgy, mint lenyelt, vagy a kamionban elrejtett drogot.

Osvay Károly kutatási technológiai igazgató hangsúlyozta, az ELI lézereivel a tudomány fehér foltjait próbálják majd feltérképezni. Egy olyan olajfúró -kutatótoronyhoz hasonlította a berendezéseket, amelyek minden eddiginél mélyebbre képesek hatolni, csak itt nem a földbe, hanem a tudományba.

A tervek szerint november 9-én „lőhetik" Szegeden az első lézersugarat, ami természetesen a nem látható tartományban történik. Előtte a szakemberek tisztatéri körülmények között összeállítják a több ezer darabból álló eszközöket, beüzemelik a berendezéseket, bekötik azokat a hűtővízhálózatba és az elektromos rendszerbe. Két hét múlva érkezik a harmadik, úgynevezett nagy ismétlési frekvenciájú lézer is - mindhárom üzembehelyezése október végéig tart.

Januárra pedig már be is jelentkeztek az első kutatók, akik élesben kísérletezhetnek a világon máshol nem található és már üzemszerűen működő berendezésekkel. A görög és francia tudósokból álló csapat „baráti felhasználónak" számít, hiszen nekik még nem tudják 100 százalékban garantálni a leállásmentes, zavartalan működést, de már hasznosan dolgozhatnak.

Az igazán magas, készpénzes rezsiórabérért az ipari felhasználók bérlik majd ki az ELI-t, ám az ő idejüket 5 százalékban maximalizálták. Tették ezt azért, mert itt mégiscsak közpénzből végeznek alapkutatást. Évi 3-400 kutató fordul majd meg Szegeden, jellemzően 3-10 hétig maradnak és csak nagyon indokolt esetben hosszabbíthatnak.

Mint Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Délmagyarország kérdésére válaszolva elmondta, a szegedi ELI másfél évvel később indult, mint a románok és a csehek hasonló programja, ám az elmúlt 5-6 év alatt sikerült behozni a lemaradást. Annyira nincs már csúszásban Szeged, hogy be is előzött, itt indítják útjára a három helyszín közül az első lézersugarat.

A sajtóeseményen minden újságíró arra volt kíváncsi, hogy az ELI kutatási eredményei mikorra ültethetők át a gyakorlatba, a hétköznapi emberek által is érzékelhetően. Megtudtuk, az alapkutatások ideje jellemzően 3-4 év, majd újabb 3-4 év múlva lehet az eredményből széles körben használt megoldás.

A közép-infravörös lézerrendszernek köszönhetően a Szegeden mélyen gyökerező biológiai és a molekuláris kutatásokból idővel új gyógyszerek születhetnek. A másik, a terahertzes forrás – amely jövőre kiegészül egy nagy energiájú lézerrel - kémiai folyamatok vizsgálatára lesz alkalmas és az autóipart veheti célba. A katalizátorok az akkumulátorok tökéletesítésével Szeged még inkább bekapcsolódhat a járműszektorba, de számos egyéb leágazása is lehet a lézeres kísérleteknek.

Az ELI csapata nem várta tétlenül a most érkező lézereket, a kutatások bérelt helyiségekben már korábban megindultak. Természetesen ezek is élesben folytak, annyira, hogy az első az eredményeket tudományos lapokban már publikálták is, illetve több közös szabadalmat is beadtak már.