Bors Károly, az utolsó szentesi feketekerámia-készítő a bonyolult mintákat kedveli

– Nekem is fiatalon kellett volna elkezdenem fazekaskodni, mint másoknak, de én finommechanikai műszerész lettem, azután pedig órás. Rajzolni és festeni mindig is szerettem, így a mintákat is könnyű kitalálnom – mesélte szentesi műhelyében Bors Károly feketekerámia-készítő.

Neki a fazekasság olyan, mint másoknak a horgászat, hiszen teljesen kikapcsolódhat, miközben dolgozik. Polcain katonás rendben sorakoznak a különféle vázák, tálak, mécsestartók, kulacsok, butykosok és minden, ami csak a mester képzeletében megszületik. Nemcsak az agyaggal boldogul jól, hanem az ecsettel is, hiszen portrékat, tájképeket, tanyarészleteket fest.

Elmesélte, hogy nemcsak a műhely berendezését, a polcokat, a szerszámait készíti saját kezűleg, hanem a kemencéjét is ő építette. A fekete kerámiát fatüzelésű kemencében égeti. Fenyőfával fűti fel hétszáz fokra. A beleégett koromtól és kátránytól kapja meg csodás színét. – Ebben a szakmában az a szép, hogy agyagból bármit el lehet készíteni, csak fantázia kérdése az egész. Meg szokták kérdezni, hogy lerajzolom-e a tervezett kerámiákat, mielőtt megformálnám őket. Erre csak annyit tudok mondani, hogy minden a képzeletemben születik, azt már csak le kell másolni. Talán ebből a szempontból én szerencsés alkat vagyok. Fazekasság nélkül már nem tudnék létezni. Számomra a műhely oázis – mondta, miközben megmutatta egyik legújabb munkáját, egy mozdony alakú butykost. Azt is elárulta, hogy a mázas kerámiákkal most ismerkedik. A szentesi hajléktalanszállón tart fazekasfoglalkozásokat, ott pedig van elektromos kemence is, ahol a munkáikat ki tudják égetni.

– Sokszor tanítok gyerekeket, fiatalokat is, nagyon ügyes kezük van, és lelkesek. A gond csak az, hogy ebből nehezen lehet megélni. A kisgyerekek imádnak agyagozni. Faragtam nekik gipszformákat, azokba nyomkodják az agyagot, lehúzzuk egy dróttal, nem sokkal utána pedig kész a mű, amit saját kezűleg készítettek – mosolygott Bors Károly, akinek a tervek szerint hamarosan újabb kiállítása nyílik a szentesi könyvtárban, ősszel pedig Csongrádon. Nagyobbik unokáját, Zsoltot is tanítgatja, a 11 éves fiú imád a műhelyben forgolódni.

A Magyar néprajzi lexikon szerint az ezzel az égetési módszerrel készült tárgyak ismertek Közép- és Észak-Európában, valamint Európán kívül is, például Indiában, Egyiptomban, Mexikóban és Peruban. Hazánk területén a honfoglalás körüli időkből ismert. Számos fazekasközpontban készítettek fekete kerámiát, például Szentesen, Mezőtúron, Hódmezővásárhelyen, Tiszafüreden, Kunmadarason, Dőrön, Leányváron, Komáromban, Tatán és Tüskeváron is.