Tilos stéget építeni a Tiszán

– Nagy a felháborodás, ebben az eljárásban semmi logika nincs. Ahogy a katonai területet kivették, ezt a szakaszt is kivehették volna, és akkor 37 ezer hektárból 4 nem volna a madaraké. Bár ez így nem is helyes, hiszen az övék, itt vannak, a 2-300 lóerős motorcsónakok sem zavarják őket – mérgelődött [namelink name="Dobos Ferenc"]. A férfi arról a furcsa helyzetről beszélt, amellyel ő és jó néhány telekszomszédja szembesült a szentesi tiszai strandon. A parti telekhez horgászstégeket szerettek volna építeni, meg is kérték az engedélyt a megfelelő hatóságoknál, legnagyobb meglepetésükre azonban visszautasították a kérelmüket. Azért, áll a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozatában, mert a terület Natura 2000 besorolású, ahol pedig fokozottan figyelni kell a természetvédelemre, a harmóniára, és – hivatalos nevén – az úszóműállás ellentétes ezekkel az uniós elvekkel.

Az üdülőtulajdonosok nem értik, mi baj volna egy stéggel a Tiszán.
A szerző felvétele
– Azt is írták, hogy a stégen a feltételezés szerint több ember tartózkodna. Nem értjük, mi a probléma ezzel egy olyan helyen, ahol egyébként ezrével járnak a strandolók, a kirándulók. Kicsit lejjebb a Tisza a szentesi katonák gyakorlóterepe, az a rövid szakasz felmentést kapott a szigorú természetvédelmi előírások alól. Azt hiszem, átestünk a ló túloldalára a Natura 2000-rel – tolmácsolta az üdülőtulajdonosok felháborodását. A határozatban az áll: a tiszai strand környékén úgynevezett jelölő fajok találhatók – az írás hosszasan sorol hal-, rovar-, emlős- és madárfajokat –, amelyeket zavarna az érintett tevékenység. Azaz a horgászstég, amelyre egyébként korábban még kiadták az engedélyt.

Mindent Szentesről
A delmagyar.hu hivatalos szentesi Facebook-oldala, nem csak szentesieknek!

– Ez egy agyrém. A halak közül kiemelik többek között a balint, amelyről tudjuk, hogy szabadon horgászható. A madarak közül pedig például a fehér gólyát, a rétisast – mutatta a hivatal levelét. Hozzátette: négy hatósághoz kellett engedélyért folyamodni, egyenként 10-20 ezer forint körüli összegért, amely a végső, elutasító határozat esetén elveszett befektetés.

Levélben kerestük meg a közlekedési hatóságot és az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, hogy megtudjuk: várható-e enyhítés, építhetnek-e a jövőben stéget a szentesi horgászok. Eddig még nem válaszoltak.

Hazánk ötöde védett terület

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba beépíti. Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az Unió ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. Ez hazánk területének közel 21 százalékát érinti. Lapunk is megírta: Szentesen egy forgalmas főút mellett 4 hónapra le kellett állítani a kerékpárút építését, mert a feltételezések szerint a gépek zavarták volna a költő madarakat.

* * *

Ha egy hatóság nemet mond – a másik is

Az ügyben érintett Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elküldte állásfoglalását. A köznyelv ugyan mindkettőt stégnek nevezi, de meg kell különböztetni a vízi állást és az úszóművet, írja a hatóság kommunikációs osztálya. Előbbi cölöpökön a mederfenéken támaszkodik, utóbbi valamilyen megoldással úszik a vízen, kérelmet is ilyen műtárgy „veszteglésének és üzemeltetésének engedélyezésére" adtak be a szentesiek. „Az eljárásba szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. (Csongrád megyében ez az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – a szerk.) A hajózási hatóság az úszómű elhelyezéséhez szükséges engedélyét a területileg illetékes felügyelőség hozzájárulásával adja ki. „Ha tehát a természetvédők nemet mondanak, az NKH sem tehet mást. Idén még egy sem, tavaly 6 ilyen kérelem érkezett Szentesről, amelyből kettőt a nemleges környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalása alapján az NKH is elutasított. Az, hogy a másik négyet engedélyezték-e, és ha igen, miért – nem derült ki a levélből.