2022.02.21. 19:37
Bene Zoltán író volt a Somogyi-könyvtár vendége
Időutazásra hívta a Somogyi-könyvtár a látogatókat tegnap a Magyar Széppróza Napja alkalmából. Szeged török hódoltság korabeli múltjában Bene Zoltán író kalauzolta az érdeklődőket.
Kiss Norbert egyháztörténész két történelmi regényéről beszélgetett Bene Zoltánnal. Fotó: Török János
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján. A jeles évfordulót pódiumbeszélgetéssel ünnepelte a Somogyi-könyvtár közössége tegnap, amelynek díszvendége Bene Zoltán volt.
Az est házigazdájaként Kiss Norbert egyháztörténész beszélgetett a szegedi íróval, aki Hollók gyomra és Farkascseresznye című regényei kapcsán a török hódoltság korabeli Szeged világában kalauzolta közönségét.
Elmondta, alapos kutatómunka előzte meg a regények születését, amelyekről az egyháztörténész kiemelte, helytörténeti műként is megállják helyüket. Bene Zoltán hangsúlyozta, minél távolabbi témát érint egy író a múltban, annál nehezebb és hosszasabb kutatómunkát kell végeznie. Ugyanakkor a kevesebb adat miatt annál nagyobb szerep juthat a fantáziájának is.
Arról is beszélt, hogy regényei témájául előszeretettel választ civilizációs korszakhatárokat, amilyen a török hódoltság időszaka is, amely során 150 éven keresztül minden nap folyamatosan dúlt a háború.
– A folyamatnak, amely a reneszánsszal kezdődik és a középkort és ezáltal a vallás uralmát lezárja, majd elvezet a felvilágosodáson keresztül a mai tudományos világképig, annak az első nagy arculcsapás szerű megnyilvánulása a reformáció. Amikor hirtelen minden megkérdőjeleződik. Emellett a hódoltság időszaka alatt az Alföld folyamatos hadszíntér, állandóan fosztogatják nemcsak a törökök, de a magyar végváriak is. Szeged tökéletes példája annak a rombolásnak, amit végzett ezen a vidéken a hódoltság – magyarázta.
Regényeiben leírta, hogy az utcák, amelyeken a mai szegediek sétálnak, hogyan nézhettek ki a 16. században, de érintette a boszorkányégetések és az inkvizíció témáját is.
A közönség azt is megtudhatta, milyen hatalmas szerepet játszottak az alsóvárosi ferences szerzetesek abban, hogy Szeged talpra tudott állni és megmaradt magyar városnak. A barátok ugyanis a hit és a remény védelmezőiként megtartották és hirdették a katolikus hitet, oktattak, kiszolgáltatták a szentségeket és gyógyítottak.
Szegedi hírek
- A Képzelt beteggel zárja Herczeg T. Tamás szegedi Molière-ciklusát – Galéria
- A szegedi tömegközlekedést is rendbe tenné Fülöp László
- A közösségépítést is a feladatának tekinti Mihálffy Béla
- A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriumát ünnepelték – Galéria
- Világhírű fogorvosok beszélnek Szegeden a legújabb trendekről – Galéria