Rákóczi nyomában Ópusztaszeren

Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója a Rákóczi nyomában című tárlat megnyitóján emlékeztetett, minden szezon kezdetén új időszaki kiállítással várják vendégeiket. Az intézmény új arculatához igazodva céljuk, hogy a magyar történelem egy-egy kalandos korszakának állítsanak emléket, a Rákóczi-szabadságharc, a kuruc világ ilyen. 

Az apropót születésének közelgő, vasárnapi évfordulója is adta, hiszen 1676. március 27-én látta meg a napvilágot Borsiban – említette az igazgató. 

Ezután Szabó Dénes Kristóf, az ÓNTE munkatársa megtartotta az első tárlatvezetést, felhívta a figyelmet a tablók mellett a tárlókban el­­helyezett tárgyakra, valamint a terepasztalra, amelyet „kukucskálókon” keresztül, különböző szemszögekből nézhetnek meg a látogatók, megfigyelhetik 1:72-es méretarányban, több mint 300 figurát, „ólomkatonát” felvonultatva az akkori hadviselést és a fegyvernemeket. 

A kiállított tárgyak között van az ónodi országgyűlés eredeti jegyzőkönyve, Rákóczi aláírásával és pecsétjével. Válogatás látható a kuruc állam pénzérméiből – a már inflációt idézővel együtt –, bemutatnak több faragott szarvasagancs lőportartót, szablyákat, szuronyokat, a rác katonaság által használt balkáni puskát, muskétát, mellvértet és nyerget, illetve kerámiatárgyakat. Megismerkedhetünk a lőporkészítés akkori, 18. századi technikájával, és láthatunk a szabadságharcról készült fran­­cia nyelvű köteteket, amelyek 1707-ben jelentek meg Kassán. A tárlat július végéig tekinthető meg. 

A megnyitó előtt konferenciát rendeztek, amelyen az ér­­deklődők előadást hallhattak a szegedi várról a szabadságharc idején és II. Rákóczi Ferenc alakjáról a délvidéki néphagyományokban. Utóbbiban Miklós Péter történész megemlítette, Rákóczi mindig is része volt a magyar politikai kultusznak, és nagy volt a visszatérésébe vetett hit.