Magyar trónviszály modern köntösben a színpadon – Fotók a főpróbáról

A Szegedi Nemzeti Színház felkérésére alkotta meg Székely Csaba erdélyi drámaíró Mária országa című színművét.

Olvastam egy 14. század végi szerelmi szálról, amely meghatározta Magyarország tör­ténelmének alakulását. Rögtön megfogott a shakespeare-i téma, történelmünknek ez a zűrzavaros korszaka, amelyben van szerelem, háború és gyilkosság is – részletezte a szerző, aki azzal folytatta, hogy azért volt zűrzavaros a Nagy Lajos királyunk halálát követő időszak, mert az volt az első alkalom, amikor Ma­­gyarországnak női királynője lett. 

Az Anjouk honosítottak meg egy szokást, amely szerint nőket lehetett „fiúsítani”. Addig ha egy arisztokratának nem született fia, csak lánya, akkor a nő nem örökölhette a vagyont, helyette a legközelebbi fiú rokonra szállt. Ezt küszöbölték ki a „fiúsítás” jogerőre emelésével, és ezt tette Lajos király lányával, Máriával is, hogy örökölhesse a magyar trónt – magyarázta. Az új öröklési rend azonban sok nagyúrnak nem tetszett, és megindult a harc a trónért. 

A középpontban a hatalomért folytatott harc áll, hogy mi mindenre képes valaki azért, hogy uralkodhasson – magyarázta a szerző. 
 

Hangsúlyozta, az alkotás során amennyire csak módjában állt, történelmi hűségre törekedett. 

Természetesen minden ilyen jellegű darab elsősorban dráma, dramaturgiailag meg kell felelnie a szakmai követelményeknek, és összevonni is kénytelen a szerző, hiszen nem lehet száz szereplővel dolgozni. De az események történelmileg hitelesek, csupán azt bíztam az írói fantáziámra, hogy mi miért történt – mondta. A darab aktualitása kapcsán hozzátette, azt vizsgálta, hogy melyek azok az időtálló tényezők, amelyek minden történelmi korszakban érvényesek. 

Arról is beszélt, hogy az első olvasópróbán személyesen vett részt a Szegedi Nemzeti Színházban, és nagyon pozitív benyomásokat szerzett a szegedi társulatról. A színművet Alföldi Róbert állítja színpadra, akivel Székely Csaba már több alkalommal dolgozott együtt. A rendező az olvasópróbán elmondta, modern köntösben elevenednek majd meg az 1300-as évek eseményei, kempingszék, televízió és suhogós melegítő is fontos kellékét képezi a látványvilágnak. 
Nagyon tetszettek a jelmeztervek, ahogy a mai „orosz maffiózót” keresztezték a 14. századi arisztokraták öltözékével. Hiszen a suhogós melegítőkön ott a palást és a diadém. Ezek összeházasításából nagyon érdekes dolgok tudnak születni. A darab nyelvezete erősen középkorias, kicsit parodisztikus nyelv, vannak benne olyan állandóan visszatérő szavak, amelyek jelzik, hogy sok száz évvel ezelőtt játszódik a történet, ugyanakkor a jelenhez való kapcsolódás is folyamatosan érezhető – fejtette ki a szerző. 
 

Székely Csaba azt is el­mondta, az olvasópróba után nem tudta személyesen követni a próbafolyamatot, így fokozott izgalommal várja a mai ős­­bemutatót, amelyen természetesen részt vesz.