2022.04.11. 09:00
Sík Sándor doktori munkára ösztönözte József Attilát
Április 11. a magyar költészet napja. Ezen a napon született ugyanis legnagyobb költőnk, József Attila, akinek az életrajzának számos szegedi és Csongrád-Csanád megyei vonatkozása is van, amelyekről Miklós Péter eszmetörténészt kérdeztük.
József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Fotó: Bujdos Tibor/MW
Talán a legismertebb és legjelentősebb magyar költő József Attila, akinek az életével és költészetével foglalkozó kötetek sora napjainkra már könyvtárnyivá gyarapodott. Számontartja róla mind az irodalomtörténeti kutatás, mind a helyi közvélemény azt, hogy Makón járt egy ideig középiskolába, hogy Szegeden volt egyetemista, és hogy sógora és gyámja, Makai Ödön ügyvéd hódmezővásárhelyi házában gyakran vendégeskedett
– mondta Miklós Péter eszmetörténész, a Kodolányi János Egyetem címzetes professzora.
Miklós Péter eszmetörténész szerint József Attilának örökös helye van irodalmi emlékezetünkben. archív Fotó: Frank Yvette
A vásárhelyi Tornyai János Múzeum szakmai tanácsadója szerint azonban az kevésbé ismert, hogy József Attila egyik első méltatója és költészetének értő elemzője Sík Sándor piarista papköltő volt, aki a két háború között a szegedi egyetemen oktatott irodalomtörténetet. Hozzátette, a professzor a kortárs irodalmat bemutató kurzusán több órát szentelt József Attila verseinek, sőt azokat az akadémiai székfoglaló beszédében is méltatta.
Sík Sándor egyébként olyan jelentős irodalmi szereplők tudományos pályáját egyengette, mint a költő Radnóti Miklós vagy az író és irodalomtörténész Szerb Antal. Előbbi nála írta a doktori értekezését, utóbbi az ő közreműködésével szerzett egyetemi magántanári címet Szegeden. Sík Sándor olyan nagyszerű tudós, tehetséges költő, kivételes egyéniség és érzékeny gondolkodó volt, hogy József Attilával való egyetlen találkozásakor igyekezett rávenni a fiatal költőt, hogy doktoráljon
– számolt be Miklós Péter.
József Attila 1935-ben nyerte el az igen jelentős irodalmi díjat, a Baumgarten-jutalmat, amelynek átadása után a vacsorán Sík mellett ült. Ezt követően a költő hazakísérte a tudós papot, útközben pedig a lírai szöveg és a ritmika, a zeneiség kapcsolatáról beszélgettek. József Attila erről vallott nézetei olyannyira elnyerték a professzor tetszését, hogy azokat hallva ajánlotta neki a doktorálás lehetőségét.
Miklós Péter szerint József Attila eleinte lelkes volt, értekezése azonban nem készült el, és Sík Sándorral sem találkozott többet. Hangsúlyozta, a történtek miatt tudós esztétaként vagy irodalomtörténészként nem tekinthetünk József Attilára, költőként viszont örökös és visszavonhatatlan helye van irodalmi emlékezetünkben.
| Szeged alatt József Attila 1922 nyarán Kiszomboron házitanítóskodott, itt írta meg augusztus 14-én a Szeged alatt című versét: Tiszánk, ifjú folyónk, e nyári estén / Halkan susogja régi bánatunk. / A Nap bucsúzik. Tört örömre festvén / A messzit; és az Éjfa rám borul. / Reám borul s arcom simítja lágyan / Hűs lombja, rajta nem terem virág, / De béborítja csöndbe síri ágyam, / Ha majd lefekszem, én is – bús diák. / Öreg, borús vers kél borongva bennem, / Rokon hang zendül vissza rá szivemben. / – Mért is kell búmat rímbe önteni? / Lelkemen most halk remegés fut át: / Szeretném szépen felköszönteni / Magányos, árva, bús Juhász Gyulát. |
