Délmagyar logó

2019. 07. 19. péntek - Emília 17°C | 27°C Még több cikk.

Törvényben rögzítette a parlament a rezsicsökkentést

A jogszabály előírja a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos csökkentését július 1-jével.
22:20 - A határozathozatalokat követően a polgári perrendtartásról, valamint a területrendezésről szóló törvények általános vitáival, illetve korábban tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáival folytatódott az Országgyűlés ülése hétfőn este.


Részletes vita a fogyatékosok jogairól

A fogyatékosok jogairól szóló törvénymódosítás részletes vitájában Pál Béla (MSZP) az akadálymentesítési határidők kivételét sérelmezte, mivel szerinte nyomon követhetőnek kell lennie az előrehaladásnak, illetve ez jogi lehetőséget biztosítana jogsérelem esetén. A szocialista képviselőhöz csatlakozott Vágó Sebestyén jobbikos honatya is, aki szintén aggályosnak nevezte a határidők kivételét a törvényből.
Szél Bernadett (független) elmondása szerint az LMP módosító javaslataival két támogatható pontot hagytak a javaslatban, a többit törölték, mert számukra elfogadhatatlan, hogy kikerülnek a garanciák a törvényből. Hozzátette: fogyatékosügyi szervezetek is jelezték, hogy ez a lépés érdekiek ellen valók lenne.
Ezt követően több szocialista és jobbikos képviselő is a fogyatékossági támogatás emelése mellett emelt szót.
A fideszes Tapolczai Gergely jelnyelven úgy válaszolt ezekre a felvetésekre, hogy a támogatás 2014 január elsejétől nyugdíjkövető lesz, és ez fontosabb, mint az, hogy most mennyivel változik a támogatás. Hozzátette: a módosítás után folyamatos kötelezettség lesz az akadálymentesítés a közszolgáltatásokban, az eddigi határidőket eddig egyébként is mindenki csak "tologatta".
Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a részletes vitát, majd így járt el a felsőoktatásról szóló törvénymódosítás részletes vitájával is, amelyben ellenzéki képviselők ismertették korábban benyújtott módosító javaslataikat.

Módosulna a polgári perrendtartásról szóló törvény

Módosítaná a fideszes Papcsák Ferenc a polgári perrendtartásról szóló törvényt. A képviselő expozéjában azt mondta, a módosítás célja a perbe történő beavatkozások szabályainak szigorítása, és fokozottan akarják biztosítani a peres felek érdekeinek védelmét. A tapasztalatok - elmondása szerint - azt mutatják, hogy a beavatkozás eddigi szabályai a jogalkotó szándékkal ellentétes hatást váltottak ki, és visszaélésszerű joggyakorlást segítettek elő.
Répássy Róbert államtitkár beszámolója szerint a kormány még nem foglalt állást a javaslatról.
Bárándy Gergely (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy házszabálysértő módon adták be az önálló képviselői indítványt és további aggályokat vet fel, hogy azt a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmaznák. Miért ilyen sürgős a javaslat elfogadása? - tette fel a kérdést a képviselő, hozzátéve: az előterjesztés tárgya szerint nem lenne sürgős az elfogadás. Közölte továbbá: felmerül a kérdés, hogy magánérdek húzódik-e meg az előterjesztés szándéka mögött.
Schiffer András (független) az LMP nevében ehhez csatlakozva azt mondta, korábban többször is előfordult, hogy nem magyarázták el, miért terjesztenek be egy javaslatot. Hangsúlyozta: elege van abból a "szövegből", hogy képviselői joguk beterjeszteni. Azt kérte, ne nézzék hülyének a képviselőket és a választókat. Szerinte, ha "valamelyik csókosuknak" érdeke, akkor a kormánypártok beterjesztenek egy javaslatot, és nem érdekli őket annak minősége.
Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, amellett, hogy támogatják a javaslatot, szintén nem értik a kivételes sürgősséget, valamint az eljárásrendet is kifogásolta a képviselő. Szerinte a javaslat nem fogja meggyorsítani az eljárásokat.
Papcsák Ferenc úgy válaszolt az elhangzottakra, hogy a felszólalók formai kritikákat fogalmaztak meg, tagadta a sürgős eljárást és visszautasította, hogy magánérdekből történne a módosítás.
Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

A győri elkerülő út miatt módosítanák a területrendezési törvényt

Győr átmenő forgalmának csökkentése, az átmenő forgalom tehermentesítése érdekében a város keleti elkerülőjének megépítése érdekében javasolja módosítani a területrendezési jogszabályt a fideszes Szakács Imre, aki előterjesztését hétfőn ismertette az Országgyűlés előtt.
A javaslat általános vitájában Tállai András belügyi államtitkár a kabinet nevében támogatta a képviselő kezdeményezését.
Az LMP nevében felszólaló független Lengyel Szilvia ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányoldal vasárnap benyújtott előterjesztésével nem hagyott elegendő időt egy ilyen nagy volumenű beruházás társadalmi vitájának.
Más ellenzéki képviselő nem szólalt fel a javaslat vitájában.
Az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a javaslat általános vitáját, amelyhez nem érkezett módosító javaslat, így az Országgyűlés kedden akár el is fogadhatja azt.


19:00 - Határozathozatalokkal folytatódott az országgyűlés hétfői ülése, ennek során szavaztak az agrárkamarai törvény módosításáról, a rezsicsökkentésről és Viviane Reding uniós biztos Tobin-ügyben tanúsított fellépésnek elítéléséről.

Lazítottak az agrárkamarán belüli összeférhetetlenségi szabályokon

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a jövőben területi szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt, miután az Országgyűlés eltörölte az ezt tiltó összeférhetetlenségi szabályt.

A parlament kormánypárti képviselők indítványára 244 igen szavazattal, száz nem ellenében döntött így, fenntartva ugyanakkor, hogy az országos főtitkári tisztségét továbbra sem töltheti be a kamara megyei elnöke.

A változtatást kezdeményezők indoklásukban arra hivatkoztak, a kamara megyei és az országos szervezete egymással szorosan együttműködik, közöttük nincs olyan érdekellentét, amely alátámasztaná a megyei elnökök országos szerepvállalásának korlátozását, ráadásul ilyen szabályozást a gazdasági kamaráknál sem alkalmaznak.

A javaslatra az ellenzékieken kívül négy kormánypárti politikus - köztük Ángyán József korábbi agrárállamtitkár - is nemmel szavazott.

18:07 - Törvényben rögzítették a rezsicsökkentést

Törvényben rögzítette a parlament a rezsicsökkentést: a hétfőn elfogadott jogszabály a földgáz, az áram és a távhő árának január 1-jén már megvalósult csökkentése mellett előírja a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos csökkentését is július 1-jével.

A fideszes Németh Szilárd és Ékes József javaslatra elfogadott törvény alapján a díjcsökkentést kötelező feltüntetni a számlán. Ha ez elmarad - és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.

A jogszabály értelmében a víz- és csatornadíjak a januári összeghez képest csökkennek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért - 2014. december 31-éig - a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.

A törvény felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szakminisztereknek pedig arra, hogy meghatározzák azt a számlaképet, amelyet a víziközmű-szolgáltatók használhatnak.

A szabályozás alapján helyesbíteni kell azokat a törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, az idei évre vonatkozó gáz-, áram- és távhőszámlákat, amelyek nem felelnek meg a most rögzített rendelkezéseknek. A földgázellátásról és a villamos energiáról szóló törvények módosításával azt is szabályozták, hogy a mérőórák évenkénti leolvasása között nem telhet el 365 napnál több.

A törvény - amelyet az összes frakció támogatott szavazatával, miközben a független képviselők többsége nemmel voksolt rá - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A javaslat indoklása szerint a családok jövedelmük legkevesebb húsz százalékát fordítják rezsire, az elmúlt hónapokban ugyanakkor több száz panasz érkezett arról, hogy a szolgáltatók nem érvényesítették az előírt rezsicsökkentést.

Plenáris ülés az Országházban - április 29. Fotó: MTI (galéria)

17:55 - A kvótaértékesítésről, a szoftverlicenszekről, a kormány gazdaságpolitikájáról, a szociális boltokról, valamint a szemétszállításról szóltak a kérdések az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: százmilliárdokat veszített az ország a kvótaértékesítésen

Szabó Imre (MSZP) arra emlékeztetett, hogy korábban a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből befolyó bevételből zöldprogramokat hajtottak végre a szocialista kormányok. Kifogásolta, hogy a kormány nem értékesített ilyen kvótákat, ezzel mintegy 300 milliárd forintnyi veszteséget okozott.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta, a képviselő nem megfelelő kvótaárakkal számol, az elmúlt években ugyanis kedvezőtlenül alakult ez a piac. Míg korábban igen magas áron lehetett értékesíteni a kvótákat, mára jelentős túlkínálat jellemzi a piacot, ami letörte az árakat. Hozzátette: tanulmányozzák a hatékony felhasználás lehetőségét.

Jobbik: mikor tér át a kormányzat a nyílt szoftverek használatára?

Németh Zsolt (Jobbik) emlékeztetett a kormány ígéretére, miszerint véget vetnek a drága szoftverlicensz-díjak kifizetésének és nyílt forráskódú programokat használnak a jövőben. Ez növelhette volna mind a kormányzat, mind a magyar fejlesztők mozgásterét, ennek ellenére a kabinet tavaly stratégiai együttműködést kötött a Microsofttal - fogalmazta meg kifogását.

Fónagy János hangsúlyozta: a jelenlegi kormány a szoftvergazdálkodásának eredményeként több tízmilliárd forintos megtakarítást ért el, a Microsoft szoftvereire fordított kiadásokat is visszaszorították. Hozzátette: megtették a szükséges lépéseket a nyílt formátumok elterjesztése érdekében.

MSZP: mikor lesz dolgozókat védő munka törvénykönyve?

Nemény András (MSZP) a közelgő munka ünnepére utalva arra várt választ, a kormány szerint mit ünnepelhetnek a szakszervezetek? Mikor lesz újra mindenkinek tisztességes munkája és mikor készül el a dolgozókat védő munka törvénykönyve? - fogalmazta meg kérdéseit.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkár közölte: Magyarországon egyszerre van pénzügyi stabilitás és foglalkoztatás-bővülés. Az új munka törvénykönyve rugalmas foglalkoztatást tesz lehetővé, amely az egyik legfontosabb tényezője a munkahelyteremtésének - mondta.

MSZP: nem váltak vonzóvá a szociális boltok

Pál Tibor (MSZP) a szociális boltok kudarcáról beszélt, és kijelentette: nem vált be az az elképzelés, hogy csak a Magosszal kötött szerződéssel lehet árut szállítani az üzletekbe, hiszen így sokszor távolról érkezik az áru. Szerinte a boltok nem váltak vonzóvá, ugyanis jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár azt mondta: azoknak igyekeztek segíteni a bolthálózat létrehozásával, akik nem tudták eladni termékeiket. Hozzátette: valótlan, hogy csak a Magosszal megállapodók válhattak volna beszállítókká.

Jobbik: trükköznek a szemétszállítók

Zakó László (Jobbik) a szemétszállítás díjának 10 százalékos csökkentéséről szólva azt mondta: a szolgáltatók trükköznek, most hajtanak végre jelentős áremelést, hogy majd júliustól azt csökkenthessék. Szerinte a lakosság védtelen ezzel szemben.

Fónagy János államtitkár közölte: a kormány már 2012 áprilisában befagyasztotta a szemétszállítás díját, amelytől csak minimálisan lehetett azóta eltérni, a júliusi árcsökkentést pedig az akkori árakhoz kell igazítaniuk a szolgáltatóknak.

Plenáris ülés az Országházban - április 29. Fotó: MTI (galéria)

17:51 - Az MSZP a felsőoktatási intézmények rektorainak kinevezéséről, a KDNP a vasútfejlesztésről, a Fidesz az offshore vagyonok felderítéséről, a Jobbik és az MSZP pedig a trafikpályázatokról faggatta a kormány képviselőit a parlamentben hétfőn, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Az MSZP a rektorkinevezéseket kritizálja

Hiller István (MSZP) azonnali kérdésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőoktatás autonómiáját - azt, hogy az egyetemi polgárok közössége szabadon választ vezetőt - azóta tiszteletben tartja mindenki, mióta egyetemek léteznek Európában. Kormányok jöttek-mentek, ezt mindenki betartotta - mondta a volt oktatási miniszter, hozzátéve, hogy ehhez képest most egy vidéki főiskolán és a Debreceni Egyetemen is azt a jelöltet nevezik ki rektornak, aki kevesebb szavazatot kapott az intézményben.

Válaszában Klinghammer István felsőoktatási államtitkár elmondta, a 2011-ben elfogadott törvény alapján az egyetem szenátusa nem választ, csak véleményez. Jelezte ugyanakkor, hogy a posztokra alkalmas jelöltek pályáztak az említett esetekben is, Debrecenben például a stratégiai rektorhelyettest javasolja az intézmény új rektorának a szakminiszter.

Jobbik: családi vállalkozások helyett dohánybáróknak adták a trafikokat

Szilágyi György (Jobbik) a trafikpályázatokról beszélt, úgy vélekedve, hogy a kormányoldal "fideszes barátoknak, rokonoknak, csatlósoknak juttatta" a dohány-kiskereskedelem lehetőségét. "Szó sincs itt hétezer magyar család megélhetéséről, annál inkább szó van dohánybárókról és dohányklánokról" - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára reagálásában azt mondta: nyilvános volt az első pályázati forduló, amely szerinte sikeres volt.

KDNP: mit tesz a kormány a vasút fejlesztéséért?

Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, hogy a Gyurcsány-kormány 2007-ben 14 vonalon 478 kilométernyi, míg a Bajnai-kabinet 2009-ben 24 vonalon 800 kilométernyi vasutat szüntetett meg.

A politikus hozzátette, hogy a kormányváltás után viszont 375 kilométeres szakaszon indították újra a közlekedést. Feltette a kérdést: a kormánynak milyen további tervei vannak a vasúti személyszállítás helyreállítására.

Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy eddig 11 szakaszt nyitottak újra, előkészületben van a Budapest-Székesfehérvár és a Budapest-Esztergom szakaszok rekonstrukciója. A Biatorbágy-Tata, Budapest-Miskolc és Budapest-Pusztaszabolcs vonalon a nemzetközi korridorok tekintetében folynak előkészítő munkák - mondta.

A következő uniós fejlesztési ciklusban a Székesfehérvár-Boba, illetve Szolnok, Debrecen és Miskolc irányába is fejlesztéseket akarnak folytatni - tette hozzá.

Fidesz: hogyan derítik fel az offshore vagyonokat?

Dancsó József (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős összegek kerültek offshore központokba. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány milyen lépéseket tesz ennek a jelenségnek a felderítésére és megállítására.

Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy az utóbbi években már arra is figyelni kell, hogy léteznek adóelkerülést segítő adóparadicsomok, ezért ennek megfelelő szabályozást kell kialakítani.

Az adóhivatalok közötti információcsere nagyon jó eszköz, mert lehetővé teszi, hogy a kimenekített vagyonokról a nemzetállami hatóságok tudomást szerezzenek - közölte.

MSZP: mikor lehet megtekinteni a trafikos pályázatokat?

Ipkovich György (MSZP) arról beszélt, hogy a Vas megyei trafik-koncessziós pályázatok "siralmas eredménnyel" zárultak. Adatokat sorolva elmondta, hogy Szombathelyen negyvenből kettőt, Körmenden hatból egy helyet nyert el helyi pályázó, míg Kőszegen egyetlen koncesszió sem jutott az ott élőknek.

Szavai szerint ellehetetlenednek azok a vállalkozások, amelyeknek egyik pillére a dohányértékesítés volt. A képviselő azt kérdezte, hogy mikor tekinthet bele a pályázatokba.

A válaszadó Fónagy János azt kérte, hogy várják meg a pályázati eljárások végét. Hozzátette: azt is szeretné, ha a pályázatok ostorozása mellett az ellenzék figyelembe venné annak közegészségügyi céljait is.

Jobbik: ki a felelős azért, hogy sorozatgyilkos jöttek ki az előzetesből?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban időseket megtámadó "sorozatgyilkosok" kerültek át előzetes letartóztatásból házi őrizetbe, mert ügyükben négy év alatt sem született ítélet.

A képviselő azt kérdezte, hogy ilyen esetekben a jogi keretet adó kormányé vagy az igazságszolgáltatásé-e a felelősség.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára megdöbbentőnek nevezte ezeket a bűncselekményeket. Hangsúlyozta, hogy az előzetes letartóztatás ideje korábban egységes volt, most viszont differenciált, a legmagasabb korlát négy év.

A kormány tavaly egymilliárd forintot adott a bíróságoknak arra, hogy a nagy ügyeket kifuttatva tudják az ítélkezést gyorsítani. Emellett két további bíróság építését tervezik - tette hozzá.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter levélben kérdezte meg az Országos Bírósági Hivatalt vezető Handó Tündétől, hogy hány régi, folyamatban lévő ügy van és mi a terv azok minél gyorsabb befejezésére - mondta.

Plenáris ülés az Országházban - április 29. Fotó: MTI (galéria)

17:39 - Tobin-ügy - Határozatban ítélte el a Ház Viviane Reding fellépését

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a határozati javaslatot, amellyel a képviselők elfogadhatatlannak nevezik Viviane Reding, az Európai Unió jogi biztosának Tobin-ügyben tett nyilatkozatait.

A Ház 277 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett döntött az alkotmányügyi bizottság előterjesztésének elfogadásáról.

Az Országgyűlés határozatával elismerte az ír hatóságok együttműködési készségét, valamint az ír igazságügyi miniszter elkötelezettségét a 2000-ben Leányfalun két gyermeket elgázoló ír férfi ügyének megoldására.

Ezzel egy időben ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezték, hogy egy jogerősen elítélt ember elkerülje cselekményének büntetőjogi következményeit a "szabadság, biztonság és igazságosság" térségeként jellemzett Európai Unióban azáltal, hogy az állampolgársága szerinti tagállam nem hajtja végre egy másik uniós ország jogerős bírósági ítéletét.

16:40 - A földpályázatokról, a devizahitelesek megsegítéséről, a magánnyugdíjakról és a kivándorolt magyar fiatalokról is szó volt hétfőn a parlamentben, az interpellációk között. Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök is válaszolt egy azonnali kérdésre a kormány földpolitikájával kapcsolatban.

Jobbik: sok a gyanús földpályázat

Magyar Zoltán (Jobbik) az állami földszerződésekkel kapcsolatban kérdezte a vidékfejlesztési minisztert. Szerinte a kormány a "haverok kifizetőhelyévé züllesztette" a magyar föld ügyét, és emlékeztetett rá, hogy több gyanús földpályázatra is felhívta már a figyelmet.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára válaszában leszögezte: ha Magyar Zoltánnak bizonyítékai vannak az állami földpályázatokkal kapcsolatos visszaélésekről, akkor forduljon az illetékes hatóságokhoz. Szerinte bizonyítékok hiányában a jobbikos politikus kijelentése nem más, mint hisztériakeltés és a vidéken élő emberek hergelése.

Magyar Zoltán az államtitkári választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 206 igen, 35 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

KDNP: milyen további lépéseket tervez a kormány a devizahitelesek érdekében?

Móring József Attila (KDNP) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy az eddig meghirdetett és széles tömegeknek segítő intézkedések mellett milyen további tervei vannak a kormánynak, a nehéz helyzetben lévő devizahiteles családok megmentésére?

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: a kormány eddig 310 ezer adósnak segített, és a kormányváltáskor meglévő 5600 milliárd forintnyi devizahitelből 2500 milliárdnyi tulajdonosának segített már a kormány akár a végtörlesztéssel, akár az árfolyamgáttal. Hangsúlyozta: a kormány eddig is többször változtatott a lehetőségeken, hogy jobban igazodjanak az igényekhez, és ezt a jövőben is megteszi majd.

A választ a képviselő elfogadta.

MSZP: mi lesz a nyugdíjasokkal?

Tukacs István (MSZP) a magánnyugdíj-pénztártagok ügyében kérdezte a kormányt. Szerinte a kabinet kétszer is becsapta az embereket és zsarolással vették el a pénzüket, ennek hatására jelenleg nem garantálható a biztonság a leendő nyugdíjasoknak.

Soltész Miklós szociális államtitkár szerint ha egy MSZP-s képviselő a nyugdíjakról kérdez, akkor az mindig remek alkalom egy kis "elmúlt nyolc évezésre". Leszögezte: az előző szocialista kormányok vertek át hárommillió embert a szabályozatlan és rossz magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, aminek hatására az Orbán-kormány döntéseit követően az emberek önként átléptek az állami rendszerbe és így a nyugdíjuk 100 százalékát megkapják majd.

Tukacs István a választ nem fogadta el, de a képviselők 207 igen, 36 nem szavazattal és 22 tartózkodással megtették azt.

Jobbik: mit tesz a kormány a kivándorlás megfordítására?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról kérdezte a kormányt, hogy hogyan működtetnék a hazai gazdaságot a kivándorlók hazahívása nélkül? Szerinte ugyanis havi szinten több 10 milliárd forint adó és járulék befizetéssel növelhetné az államháztartás bevételeit a külföldre vándorolt több mint félmillió magyar. Azt kérdezte a kormánytól, hogy felmérték-e a problémákat és gondolkodnak-e a fiatalok itthon tartásának valódi megoldásain?

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában leszögezte: a kormány nem működteti a gazdaságot, szabad piacgazdaság működik Magyarországon. Az államtitkár szerint természetes folyamat, hogy fiatalok külföldön tanulnak és szereznek újabb tudást, amelyet később remélhetőleg Magyarországon hasznosítanak majd.

A választ a jobbikos politikus nem fogadta el, de a képviselők 207 igen és 31 nem szavazattal megtették ezt.

Azonnali kérdések - Orbán: a termőföld felét kis- és közepes birtokok keretében műveljék

A kormány szándéka, hogy a termőföld 20 százalékát nagybirtokok, míg 80 százalékát kis- és közepes birtokok keretében műveljék - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kérdésre válaszolva a parlamentben.

Gőgös Zoltán (MSZP) kérdésében megerősítést várt a vidékfejlesztési miniszter által már korábban vázolt tervvel kapcsolatban, amely szerint a társas vállalkozások által hasznosított, mintegy 2 millió hektárt kitevő nagybirtokok felét más használati irány felé terelnék.

Jobbik: indítványozza-e az ügyészség Ronald Lauder tanúkénti meghallgatását a Sukoró-ügyben?

Balczó Zoltán (Jobbik) arról kérdezte a legfőbb ügyész helyettesét, hogy indítványozza-e az ügyészség a bíróságnál a héten Budapestre érkező Ronald Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének tanúként történő meghallgatását a Sukoró-ügyben. A politikus szerint a kaszinóügy tisztázása Lauder tanúvallomása nélkül nem lehetséges.

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese válaszában azt mondta: a nyomozás során, 2010. februárban az ügyészség az Egyesült Államokhoz fordult jogsegélyért, amelynek nyomán 2011 nyarán az amerikai igazságügyi hatóságok kihallgatták tanúként Ronald Laudert, a tanúvallomás így jegyzőkönyv formájában rendelkezésre áll.

A Fidesz a kazincbarcikai melegvíz-szolgáltatási problémákról érdeklődött

Demeter Zoltán (Fidesz) a közelmúltbeli kazincbarcikai melegvíz-szolgáltatási problémákról beszélt, és azt mondta, a város szocialista polgármesterének tájékoztatása alapján a sajtó egy része úgy mutatta be a melegvíz-szolgáltatás korlátozását mint "az átgondolatlan rezsicsökkentés első áldozatát".

Válaszában Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt mondta, az energiahivatal és a kormány gyors reagálásának köszönhetően a szolgáltatást gyorsan sikerült helyreállítani.

Plenáris ülés az Országházban - április 29. Fotó: MTI (galéria)

15:57 - Orbán: a termőföld felét kis- és közepes birtokok keretében műveljék

A kormány szándéka, hogy a termőföld 20 százalékát nagybirtokok, míg 80 százalékát kis- és közepes birtokok keretében műveljék - mondta a miniszterelnök hétfőn, kérdésre válaszolva a parlamentben.

Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában Gőgös Zoltánnak (MSZP) válaszolva azt mondta: a jelenlegi, durva becslések szerinti 50-50 százalékos arányokon kíván változtatni a kabinet.

Mint mondta, kétség kívül ez számos szakmai kérdést vet fel. Egyetértett abban, hogy az állattenyésztés nagyüzemi keretek között sikeres Magyarországon, de hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy középbirtokos keretek között ne lehetne az. Mint mondta, adózási és támogatási politikai elem hozzá kapcsolásával a középbirtokosok fenn tudják tartani az állattenyésztés mai színvonalát.

Gőgös Zoltán kérdésében megerősítést várt a vidékfejlesztési miniszter által már korábban vázolt tervvel kapcsolatban, amely szerint a társas vállalkozások által hasznosított, mintegy 2 millió hektárt kitevő nagybirtokok felét más használati irány felé terelnék.

Problémának tartotta, hogy a társasági kör, amelynek a "selyemzsinórt elküldték", mintegy 100 ezer embert foglalkoztat, és a tehénállomány 90, a sertés 70 és a baromfiállomány 50 százalékát tartják. Úgy vélte, a lépés munkahelyeket és az állatállomány jelenlegi szintjét veszélyezteti.

15:52 - Az MSZP a dohányboltokra kiírt pályázatok érvénytelenítését kérte, a Jobbik az alapvető élelmiszerek és a tűzifa áfájának csökkentését javasolta, a Fidesz pedig a csökkenő hiányadatról beszélt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

Változások a napirendben

Az Országgyűlés elfogadta azt a házszabálytól való eltérést, amelynek értelmében a köznevelésről szóló törvény záróvitáját és zárószavazását az eredetileg tervezett hétfő helyett csak kedden tartják meg.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a Fidesz javaslatára hétfőn megtartják az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának általános és részletes vitáját, kedden pedig szavaznak is a javaslatról.

Szintén hétfőn folytatja az Országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló törvény általános vitáját, kedden pedig a részletes vitáját, majd módosító javaslat hiányában a zárószavazásra is sor kerülhet.

Kedden megtartják a földgázellátásról szóló törvény módosításának általános vitáját is.

Ugyancsak a Fidesz javaslatára kedden tartják a dohányzással összefüggő egyes törvények módosításának általános vitáját, hétfőn pedig az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításának általános vitáját.

Később - az interpellációkat megszakítva - arról is döntött a Ház a Fidesz-frakció kérése alapján, hogy az országos területrendezési tervről szóló törvényt módosító előterjesztés általános vitája hétfőn, az arról szóló határozathozatal pedig kedden legyen.

MSZP: mikor érvénytelenítik a "botrányos" dohánypályázat eredményét?

Tóth Csaba (MSZP) azt kérdezte, mikor érvényteleníti a kormány a "botrányos" dohánypályázat eredményét, illetve mit tesz majd az erősödő feketekereskedelem ellen, valamint a nehéz helyzetbe kerülő kisvállalkozások megmentése érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázat eredménye értelmében közel 1500 "füstmentes település" lesz országban, ugyanis ennyi helyen nem volt jelentkező a dohányboltok működtetésére. Szerinte a kistelepüléseken a kieső bevételek miatt bezárnak majd a kisboltok.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában sikeresnek minősítette a pályázatot, utalva arra, hogy több mint 15 ezer pályázat érkezett be. Szerinte az MSZP-s képviselő által vizionált "károk, bajok, kereskedelmi visszaesések" nem következtek be, ezért arra kérte a politikust, hogy ne kísérelje meg úgy beállítani a fiatalok dohányzása elleni kormányzati törekvést, mint aminek a kisvállalkozók látják a kárát.

Úgy vélte: 15 ezer pályázó közül "nyilván lehet ismerősöket találni" és "nem létező összefüggéseket feltárni".

A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 214 igen 66 ellenében 2 tartózkodás mellett megszavazta azt.

A Jobbik az alapvető élelmiszerek és a tűzifa áfáját csökkentené

Apáti István (Jobbik) azt kérdezte, hogy mikor lesz hajlandó a kormány igazságos, arányos és teljes körű rezsicsökkentést végrehajtani. A jobbikos képviselő legalább 30 százalékos rezsicsökkentést, valamint az alapvető élelmiszerek és a tűzifa áfájának 5 százalékra mérséklését javasolta.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ugyanakkor a 2006-os áfacsökkentés tapasztalataira hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkentésnek csak töredéke ér el a fogyasztóhoz, illetve a lépés bevételkiesést okozna a költségvetésnek. Ettől függetlenül a kormány folyamatosan vizsgálja az élelmiszeráfa csökkentésének lehetőségét, ennek társadalmi és gazdasági hatásait - mondta. A tűzifával kapcsolatban hozzátette: az áfa európai szinten harmonizált adó, ezért a tűzifára sem lehet más áfakulcsot alkalmazni.

A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 206 igen, 26 nem, 5 tartózkodás mellett megszavazta.

Fidesz: Magyarország jobban teljesít a hiány tekintetében

Koszorús László (Fidesz) arról beszélt, hogy a "kormány áldozatos munkájának köszönhetően" ma egy sor fontos területen jobban teljesít Magyarország, mint a szocialista kormányok alatt. Kiemelte a csökkenő költségvetési hiányt és azt, hogy Magyarország ellen megszűnhet a túlzott deficit eljárás. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: Magyarország visszakerült az európai éllovasok csoportjába a deficit tekintetében, hiszen a 27 tagállamból csak 10 ország - köztük hazánk - tudta 3 százalék alatt tartani a hiányt. Hozzátette: Magyarországon csökkenő pályán van az adósság is.

A képviselő elfogadta a választ.

MSZP: mit tesz a kormány az elszegényedés ellen és a növekedés beindítása érdekében?

Józsa István (MSZP) azt kérdezte, mit tesz a kormány az elszegényedés ellen és a növekedés beindítása érdekében. Szerinte az ország 80 százaléka ugyanis egyértelműen rosszabbul él, mióta a Fidesz-kormány van hatalmon, ugyanis két éve zuhan a gazdaság, és egy átlagos család évente 100 ezer forinttal több adót fizet be a 2010 előtti időszakhoz képest, miközben a reálkeresetek 5 százalékkal csökkentek.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában ugyanakkor azt mondta: a szocialista képviselő állításával szemben 2011-ben 1,6 százalékkal növekedett a gazdaság, és csak tavaly volt recesszió, eközben a kormány döntött a rezsicsökkentésről, csökken az infláció, míg a reálbérek az infláció 1,2 százalékát meghaladóan növekedtek. Megjegyezte: nem volt könnyű kijönni abból a gödörből, amibe a szocialista kormányok vitték az országot.

A képviselő nem fogadta el a választ, de a képviselők 204 igen 66 nem ellenében megszavazták azt.

Plenáris ülés az Országházban - április 29. Fotó: MTI (galéria)

14.20 - A hitelkárosultak segítéséről, a pedagógusképzésről, a kormány teljesítményéről és a Portik-Laborc-ügyről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: a kormány rangsorolta a hitelkárosultakat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány részéről senki nem jelent meg azon az egyeztetésen, amelyeket a hitelkárosultak érdekében hívott össze pártja. Kijelentette: a kormány rangsorolta a hitelkárosultakat, és azoknak segített, akik a legkisebb veszteségeket szenvedték el, és akik esetében a banknál is ugyanez érvényesült. Szerinte a civileken kívül senki nem áll a végrehajtási túlkapások útjába, mintegy hatszázezren pedig semmilyen segítséget nem kapnak.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a költségvetés 172 milliárd forintot fordít lakásügyre, ennek nagy részét a devizahitelesek segítésére. Hozzátette: 320 ezren kaptak már segítséget, 170 ezren vettek részt a végtörlesztésben, az árfolyamgát lehetőségével pedig 141 ezer devizaadós élt már, akik együttesen már mintegy 7 milliárd forintnyi kamat megfizetése alól mentesültek.

Közölte azt is: múlt héten szélesítette a kormány az eszközkezelő jogköreit, így többen részesülhetnek a segítségében.

KDNP: növekedett a pedagógusképzésre jelentkezők száma

A kereszténydemokrata Stágel Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy drámaian csökkent a természettudományos tanárképzésre jelentkezők száma az elmúlt években. Már ma sincs elegendő fizika-, kémia- és biológiatanár az országban - fűzte hozzá, és kijelentette: a tanárképzés ezen ága korábban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Közölte ugyanakkor, hogy a többi közt a Klebelsberg Ösztöndíjnak, valamint a kétszakos, osztatlan tanárképzés visszaállításának hatására 7 százalékkal többen jelentkeztek pedagógusképzésre.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár az ország fejlődését biztosító motornak nevezte a pedagógusképzést. Az eddigi lépéseket ismertetve jelezte, nevesítették az egyetemeken a pedagógusképzés gondozásának felelőseit. "Megalkottuk az új képesítési és kimeneti követelményeket, amelyek összhangban vannak a Nemzeti alaptantervvel" - közölte, és hozzátette: mindezt az oktatás és a tudományos élet képviselőivel együttműködve tette a kormányzat. Szerinte, mivel sokszoros a túljelentkezés ezekre a szakokra, a legkiválóbbak választhatók ki.

A kormány munkáját bírálta az MSZP

Tóbiás József (MSZP) szerint, "ami itt történik kormányzás alatt, nem más, mint az arcátlan hatalom gátlástalan térnyerése az élet minden területére vonatkozóan".

Szólt a többi közt a földtörvényről; azt mondta: 65 ezer hektárt kívánnak bérbe adni a barátoknak, a klientúrának. Szerinte ugyanakkor a jelenlegi kormányzás gondolkodásmódját leginkább a trafiktörvény tükrözi: a pályázatleadást megelőző napon változtatták meg a vonatkozó jogszabályt, majd ezt követően is úgy módosítják az előírásokat, hogy a nyerteseknek megfelelő hasznot biztosíthassanak. Nyilvánosságra kell hozni a bírálók körét és a nyertes pályázatokat is! - szorgalmazta.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt hangsúlyozta: a szocialisták 2,5-szörösére emelték az államadósságot és csökkentették a nyugdíjat a 13. havi juttatás eltörlésével.

Szerinte a bírálóknak a trafiktörvénnyel kapcsolatban az fáj, hogy csak ellenőrzött körülmények között lehet dohányt árusítani, ez által csökkenni fog a vásárlók száma. A kabinet célja azonban éppen ez - fűzte hozzá -, a forgalom csökkentése az egészség megőrzése érdekében. Az államtitkár felsorolta a kormányzat egyéb, ezt célzó döntéseit is.

Fidesz: számos kérdést tisztázni kell még a Portik-Laborc-ügyben
 
Kocsis Máté (Fidesz) "maffiabaloldalról" beszélt, és kijelentette: 2008-ban, amikor növekedtek az emberek terhei, példátlan politikai szervezkedés zajlott a baloldalon a választások manipulálása érdekében. Lepaktáltak az alvilággal - fogalmazott, és hozzátette: "kiderült, szervezett bűnözésből származó pénzek mentek a baloldalhoz, a baloldal politikusaihoz".

Azt mondta, a parlamentnek és illetékes bizottságainak kell tisztáznia, volt-e előzménye a Portik-Laborc-találkozóknak, terheli-e felelősség az akkor kormányzó politikusokat, és volt-e folytatása az eseményeknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy két miniszterelnök személyét érinti Laborc Sándor titkosszolgálati vezetése.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában közölte: szakmailag szokatlan, ha egy szervezet elsőszámú vezetője közvetlen kapcsolatot létesít egy bűnözővel. Szerinte törvények, rendeletek mondják ki a titkosszolgálat működésének szabályait, ezt azonban Laborc Sándor nem tartotta be, ugyanis el kellett volna utasítania a Portik Tamás által felajánlott provokációt, a találkozót pedig félbe kellett volna szakítania.

Ugyanakkor közölte: nem tudni, milyen lépéseket tett Portik az általa javasolt bűncselekmények megvalósítása érdekében. Mint mondta, nem találták nyomát, tett-e jelentést Laborc Sándor a találkozóról a feletteseinek, az azonban kiderült: a beszélgetések nem szolgálták az ország érdekét.
Jelezte, kész arra, hogy valamennyi okiratot átadjon vizsgálat céljából az Országgyűlésnek és a parlament illetékes bizottságinak. Elmondta azt is, mivel Laborc Sándor aktív tábornokként cselekedett, azt a Legfőbb Ügyészségnek kell kivizsgálnia, történt-e bűncselekmény.

Plenáris ülés az Országházban - április 29. Fotó: MTI (galéria)

Korábban

A Ház ülése 13 órakor a megszokott rendben kezdődik, a napirend előtti felszólalásokat az interpellációk, majd az azonnali kérdések és kérdések követik.

A határozathozatalok során fideszes képviselők kezdeményezésére törvényben rögzíthetik a január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentést, valamint a lakossági víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak július 1-jétől tervezett ugyanilyen mértékű mérséklését.

Ugyancsak kormánypárti kezdeményezésre elítélhetik Viviane Reding uniós igazságügyi biztos Tobin-ügyben tett lépéseit. A parlament határozati javaslatban hívhatja fel a brüsszeli politikust, hogy tegyen meg mindent az európai igazságügyi együttműködés megvalósulása érdekében.

Zárószavazás várható emellett a köznevelési törvény módosításáról, amelyet a kereszténydemokrata Michl József kezdeményezett a közelmúltban bevezetett jogszabály gyakorlati alkalmazása során felvetődött kérdések rendezésére.

A mai ülésnap végén az erdőtörvény módosításáról kezdődik általános vita, majd feltehetően az esti óráktól korábban tárgyalni kezdett javaslatok kerülnek ismét napirendre.

Olvasóink írták

  • 18. Kraivan 2013. április 30. 10:34
    „A sok agyatlan zombi hívő meg tapsol. 10%al csökken lakásának rezsije, de olyan apróságokat észre se vesznek, h csak lakossági rezsire vonatkozik a törvény.
    Örömmel szavaznak majd ezek az idióták miközben az ország lakossági áramfogyasztása 30 % sincs, de MINDEN terméket amit nem otthon a kertben termel meg benne van a nemcsökkentett ár.

    Kár is írni. Úgyse olvassák, és a hívők azok hívők. Logikára 100% immunisak.”
  • 17. Együgyű 2013. április 30. 10:26
    „,,Törvényben rögzítette a parlament a rezsicsökkentést"
    Amit a Fidesz-KDNP szent és sérthetetlen pártszövetség akar az már 2010-óta törvényekbe és a későbbi szent és sérthetetlen jól őrzött gránit szilárdságú preambulumba foglaltatik rendkívüli gyorsasággal. Csak egy azonnali képviselői beadványt, indítványt kell nekik benyújtaniuk. A parlamenti 2/3-uk lelkiismeret nélkül a jó jövedelmeikért alázatosan azt szolgálva meg is szavazza a népünk érdekében! Vélelmezem az előző választások előtt a rájuk szavazók ezen, módszerüket is elfogadta, sőt evvel is felhatalmazta Őket a demokrácia jegyében! Azonban dicséretes az is, hogy egyes dolgokat 8o-évre titkosítanak nemzetvédelmi stratégiai okok miatt! Az utóbbi is kiváló és a Magyar népet szolgáló tett! A rezsicsökkentés törvénybe rögzítését szerényen az alábbiak szerint javasolnám a következő héten a sarkalatos törvényben módosítani! Kötelező: Mindenkori félévenkénti rezsicsökkentés előtt a rezsiket bruttó100%-al emelni kötelező! A csökkentés meg az így megállapított bruttó rezsiárak álapján kötelező csökkenteni nettó 30%-al! A szeretett és szolgált nép meg várhatóan újongana a kötelező félévenkénti rezsicsökkentésnek! A 2014-es választásoknál a siker garantálva lenne! Tatára akar menni 2014-ben Kalmár Ferenc szegedi országgyűlési képviselőnk? Remélem a, Tataiak büszkék lesznek rája! Bár már odaért volna!
    Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!”
  • 16. myckie 2013. április 30. 10:24
    „14. grafika88
    Sosem volt 2/3! A 8 millió választásra jogosult 33% -ának szavazata hozta a Fidesznek ezt az eredményt! Tehát a 2/3 az 1/3. Ez a választáson megjelentek 52%-a, akik akkor a Fideszre szavaztak.”
  • 15. csmano 2013. április 30. 09:48
    „Kár, hogy megint elbaltáznak valami.
    Akik eddig nem nyerészkedtek a lakosságon csak szolgáltattak, és szerényen megéltek, azok most csődbe mennek, akik meg nyerészkedtek addig, azoknak csökkent a nyereségük.
    Ezek után nem lesz senki aki csak meg akar élni egy szolgáltatásból, mindenki amit lehet megpróbál lerabolni.
    Pár év és meglátjuk milyen hatalmas kárt okoz ez az idióta gazdaságtönkretevő politika.
    Inkább ellenőrizni kellene, hogy törvényes módon számolják el a költségeiket, stb.”
  • 14. grafika88 2013. április 30. 09:04
    „a rezsi csökken..igaz előtte emeltek a szolgáltatáson 15--20 % ot.
    A fogyasztói árak EMELKEDTEK 1-4 hónapban : + 15 % ot, míg az élelmiszerek : 30-40 % ot.
    Az is elgondolkodtató :hogy a 9,9 millió lakos közzül 1,2 millió írta alá ..fidesznyikok ..kb. ennyien vannak !
    HOL itt a 2 /3 ????”
  • 13. Egyolvasó 2013. április 30. 08:56
    „A rezsi csökkent, a gyógyszerek és az élelmiszerek ára viszont emelkedik.”
  • 12. lebowski71 2013. április 30. 08:13
    „Aki aláírta a rezsicsökkentést, azt írta alá, hogy nagyobb eséllyel lehessen munkanélküli. A szolgáltatók a KKV-kon fogják leverni a veszteséget, valamint a saját munkavállalóin.”
  • 11. keletaru 2013. április 30. 07:07
    „Képviselő a választóit képviselje ! Ne a párt fegyelemre ! EZ mikortól lesz , vissza hívás ? Üdv Kuci”
  • 10. myckie 2013. április 30. 07:02
    „2. csergemerge
    Neked is leírom! Ami megtéveszti az embereket és téged is az egy szó : a csökkenés! Össz gazdasági szempontból nem sokan látják át a történéseket! A probléma röviden: Mivel a kormányzat a rezsicsökkentést más hasznából oldja meg, ezért ezeknél a cégeknél is vissza kell fogni a beruházásokat, béreket. Emellet más befektetni kívánó cégeknek azt üzeni a kormány, hogy Mo-n nincs kiszámítható gazdaság, mert egyik pillanatról a másikra változtatják a szabályokat! Ezek így együtt azzal a következménnyel járnak, hogy csökken Mo gazdasági teljesítménye, több lesz a munkanélküli, emelkednek az árak! Összességében tehát a lakosság fogja megfizetni a rezsicsökkentés árát is, ha ez ebben a pillanatban nem is látszik!”
  • 9. karaly 2013. április 30. 05:36
    „Ez nem jelent semmit, hiszen a meghozott törvényeket lépten-nyomon módosítják, foltozgatják. Lásd az Alkotmányt is.”
  • 8. keresztény 2013. április 30. 04:53
    „Megint egy paragrafus, ami egy fabatkát sem ér majd a jövőben. Mert kérdem én mi is van most? Kapitalizmus vagy szocializmus? Mert ha kapitalizmus, akkor milyen alapon írja elő az állam hogy minek mennyi az ára, mert azt úgyis a piac határozza meg, ha meg szocializmus, akkor meg tök mindegy megy mindennek pártunk és kormányunk mondja meg:)”
  • 7. Garfield 2013. április 30. 01:01
    „Lenne két kérdésem:

    1. Törvényerőre emelt rezsicsökkentési kötelezettség helyet vajon miért nem az adótartalmakat csökkentik?
    2. Az üzemanyagárra, illetve annak adótartalmára miért nem vonatkozik?”
  • 6. roxper 2013. április 29. 22:28
    „A szemétszállítási díj az az összeg amit sok fityiszes elvtárs által vezetett önkormányzat idén januártól megemelt akár 20%-kal is, most nagy kegyesen engednek belőle egy keveset!”
  • 5. NP1 2013. április 29. 21:55
    „2. csergemerge 2013.04.29. 20:05

    A benzin mondjuk 5 forinttal emelkedik, de az nem része a rezsinek csergemergééknél....nálunk sajnos az.”
  • 4. JungHeinrich 2013. április 29. 20:55
    „Pont olyan <moderálva> banda mint a szocik :-(”
  • 3. Juccus 2013. április 29. 20:19
    „Egy mai indítvány szerint szerencsére azt is törvényben fogják szabályozni, hogy a közpénzek felhasználását, mozgását, útját, stb....csak a már a fidesz által irányított hivatalok ismerhetik, vizsgálhatják. Kb. mintha mostantól a bankrablót csak a tettestársa foghatná el. Mindig azt hiszem, hogy nem tudnak újat kitalálni, de aztán mindíg rámcáfolnak ezek a ...”
  • 2. csergemerge 2013. április 29. 20:05
    „Helyes.
    Ha rezsi, akkor csökkenjen!”
  • 1. Ebgondolat 2013. április 29. 16:29
    „Akkor ha már törvényi erőre emelkedett a rezsicsökkentés, talán van rá esély, hogy nem kell minden nap megvédeni a láthatatlan, sötét erőktől és így lehet lapozni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Martonyi: várjuk a bizottság konkrét kifogásait

Magyarország részletesebb okfejtést, magyarázatot vár az Európai Bizottságtól, hogy pontosan mi is… Tovább olvasom