Délmagyar logó

2019. 01. 22. kedd - Vince, Artúr -4°C | 0°C Még több cikk.

Jön az Open Access...??!!

2012.07.18. 11:29:07

Tíz éve, éppen Budapesten indította útjára Soros György az "Open Access Initiative" kezdeményezést, amely a tudományos információhoz való hozzáférés egészen újfajta módját ígérte.

(Itt erről minden olvasható: http://www.soros.org/openaccess )

Sokan úgy gondolták, az ötlet annyira merész, hogy nem is lesz belőle semmi, s valóban sokáig csak elég jelentéktelen folyóiratok startoltak az Open Access jegyében.


A kérdésnek sok ága-boga van, már maga a kezdeményezés is több problémát kíván egyszerre orvosolni. Pl. erősen forszírozza az akkor még meglehetősen új OAI (Open Archives Initiative) protokoll  használatát, ami a lehetővé teszi, hogy a világhálón (pl.  intézményi repozitóriumban) elhelyezett cikkek "arathatók" legyenek, vagyis  szabványos hozzáféréssel letölthetők, összegereblyézhetők és indexelhetők is egyben. Mindez ma már napi rutin a világhálón, s az egyik "legdivatosabb" protokoll a tudományos közlemények, bibliográfiai adatok kezelésében. (Az MTMT 2.0 talán nem is soká majd módot ad arra, hogy a helyi full text repozitóromok és a központi adatbázis össze is kapcsolódhassanak. Pl. Szegeden ezért kérjük a kutatókat-oktatókat arra, hogy "emtémemtézés" közben lehetőleg az intézményi repozitóriumba töltsék is föl az adott cikket...)

A tudományos cikkek íróinak, az alkotó műhelyeknek azonban sokkal lényegesebb a másik gondolat, az OPEN ACCESS. Sokan hajlamosak ezt úgy értelmezni, hogy ennek lényege, hogy INGYEN érhető el a folyóirat, s mindenki demokratikusan, feltétel nélkül hozzáfér a tudományos információhoz. Igen ezzel be is fejezhetnénk, ha Soros György az összes online publikációs fórumot, lapot örökre finanszírozná. A kezdeményezés  anno nagy összeggel indult ugyan (3 millió US $), de ez azért köszönő viszonyban sincs azzal a pénzzel, ami a tudományos publikációs világban kiadói kézen forog. Nyilvánvaló, hogy a kiadást, szerkesztést stb. valahonnan finanszírozni kell, az óriás kiadók egyben hatalmas pénzügyi vállalkozások is, profitra éhes befektetőkkel és dollár milliárdokkal a háttérben. (Tessék arra is gondolni, hogy ugyanezen kiadók üzemeltetik az óriás adatbázisokat is, amelyeknek nem ritkán egyidejűleg milliós felhasználói tábor faggatja a rekordjait.)

Az "ötlet" tehát az, hogy ne a felhasználó, hanem a közlemény előállítója fizessen, s így a nyilvánosság teljes lehet. Ami tehát az Open Access rendszerben más lesz teljesen, hogy mindenki, mindent mindenhonnan elér (már ha minden Open Access lesz), de a kutatók-publikálók fizetik meg a rendszer fenntartását és - értelemszerűen - a publikációs gyakoriságuk alapján.  Ez azt jelenti, hogy a költségeket máshogy kell majd csatornázni, hiszen az pl. a magyar EISZ projekt  (mainapság és még várhatóan két-három évig e-folyóiratok országos előfizetésére fordított) 1,4 milliárdjának egyre nagyobb részét kell visszacsatornázni, hogy a kutatói publikációk támogatására fordítódjon CSAK e-journal vásárlás helyett. S ezt az egyetemi, kutatóintézeti költségvetésekben, s a pályázati rendszerekben is érvényesíteni kell majd.

Előzetes számítások szerint a nagyok és erősek kb. 2000 Euróra taksálnak egy-egy közlési díjat, a kisebb Open Access folyóiratok majd akár ingyen is, de kb. 500 Eurós áron fogadnak egy-egy dolgozatot. Ma úgy tűnik, hogy egy vezető magyar tudományegyetem, vagy csúcskutatóintézet kb. pénzénél marad, tehát amennyiért eddig előfizetett klasszikus folyóiratokat, annyiért tudja is közölni az adott intézmény az eredményeit.

Akkor hát mi lesz az a változás, ami döbbenetes mértékű előnyt jelenthet pl. nekünk magyaroknak az Open Access megoldásban? Az, hogy ezért nem csak az előfizetett (s ki tudja már mennyiszer csökkentett kvótájú) folyóirataihoz fér hozzá az adott kutatói közösség, hanem mindenhez az adott tartományban. Ha az egész rendszer konzekvensen átalakul, akkor mindenhez, mindenhonnan és bármikor és bárki.

Hogy az eddig mindent előfizető és nagyon sokat publikáló igazi nagyok  (a világ csúcsegyetemei és kutatóintézetei) hogy járnak majd, az más kérdés. Nyilván ők információt nem nyernek, eddig is megkaptak mindent, s számukra nem föltétlen annyira örömteli, hogy információs monopóliumuk megszűnik, mert mindenki most már legalább mindent elolvashat. (A közlés lehetőségének demokratizmusa tehát a fényes jövőbe tolódik.)

Azt gondolom, ha kialakul a rendszer, egyáltalán nem lesz rossz, egy ilyen viszonylag kis országnak mint Magyarország biztosan nem, sőt!...  de amíg eljutunk a tiszta Open Access "állapotig", amíg a finanszírozási csatornák átalakulnak, amíg a pénzek megtalálják az új  utakat és az agyak is átállnak az új megközelítésre, addig elég kemény lesz az út, az átmeneti időszak pedig keserves lesz.

Kokas Károly
SZTE Klebelsberg Könyvtár
Szeged

Kommentek


7. hozzászólás sevenof9 2012.08.03. 16:02:06

Hat az ipar igy mukodik,ami le van kozolve,majd´ mind haszontalansag.

Hat a zsidok igen hiresek a nagyvonalusagukrol, Soros kulonoskepp. Szoval amihez o hozzaer,en az ellenkezo iranyba rohanok.

6. hozzászólás kalkutta 2012.08.02. 20:00:43

4. hozzászólás sevenof9 2012.08.01. 17:25:54

Ejnye 7/9. Engem azért feszélyezne (szégyellném), hogy csak szemetet küldök egy újságba. Már csak magam miatt is. Szabadalmakkal sincs mindig értelme vergődni. Hacsak a munkaadótól nem kapsz jókora zsetont. Az a titok amit senki sem tud. Vagy legalábbis nincs publikálva. Abszolút védelem nincs. Mert egy indifferens helyen elhelyezett metilcsoport máris másik molekula.
A zsidózásért meg még jobban szégyellném magam.

5. hozzászólás kalkutta 2012.08.02. 19:53:41

3. hozzászólás kispacni 2012.07.31. 08:32:25

Örülük, hogy az első pontban nagyjából egyetértünk. A tudományegyetemnek kb. annyi értelme van mint a népköztársaságnak. Kutatóegyetem dettó. Ha egy egyetemen nincs tudomány, nincs kutatás akkor az egyetem? De hát mi ilyen gyermetegségekkel hagyjuk magunkat szédíteni.

A kiadókkal tényleg elszaladt a ló és ez ellen tenni nem bolondság. Degeszre keresik magukat miközben ingyen referáljuk a kollégák kéziratait. No, én le is szoktam erről. Éppen nem érek rá. Ha becsülettel akarom csinálni akkor az néhány nap elmélyült munka is lehet. Összecsapott, sz@r munkát meg nem szeretek kiadni a kezemből. OTKA bírálatok úgyszintén. Itt még plusz hazai ellenségeket is szerezhet magának az ember. Főleg a befolyásosabb pályázók úgyis kinyomozzák ki húzta le a pályázatukat.

Hogy a tudás közkincs? Már amelyik. Jó lenne de ezzel lehetne vitatkozni. Akkor még nem is vettük számításba, hogy a kutatók különböző országokban használják az adófizetők pénzét. Ezek… Tovább olvasom »

4. hozzászólás sevenof9 2012.08.01. 17:25:54

iparban dolgozom. Publikalasom 1-2 SAE paper/year. De. Ami oda megy az hulladek. Szabadalmak atfutasi ideje 3-4 ev. Sokan be sem adjak. Kina meg mindent lemasol. Amig a szellemi termek vedelme egy kapzsi zsido kezeben van,mit lehet tenni? Majd pont soros az onzetlen jotevo? HAHAHA

3. hozzászólás kispacni 2012.07.31. 08:32:25

2. kllkuttának
Kötözködés 1.
Ebben igazad van, de ez valahogy egy magyar elmebaj. Szeretik, ha az egyetem nevében benne van, hogy TUDOMÁNYEGYETEM. Debrecenben józan emberek vannak, nem mellesleg már régen előttünk vannak. A KUTATÓEGYETEMI versenyben is. Hivatalosan még csak azért vannak ilyen meg olyan minősítési listákon mögöttünk, mert a természettudományi karuk MÉG gyengébb mint a miénk. De az orvoskaruk már lassan behozhatatlan előnyt szerzett.

Kötözködés 2-3.

Nem érted az Open Acces konstrukció lényegét. Az elmúlt 20 évben a tudományos folyóiratokat kezelő Kiadók oly mértékben visszaéltek a hatalmukkal, hogy az már több szempontból is káros volt, és ami a lefontosabb, kimondható lett, hogy veszélyeztette a tudomány lényegét. Az, hogy a tudás közkincs. A tudomány fő műhelyei az egyetemek. Nem állítom, hogy ipari vállalkozások nem végeznek kutatást sőt. jAz ipar feladata az alkalmazott tudomány művelése, és emögött komoly kockázati tőke is van. Az alkalmazott kutatás publikálási… Tovább olvasom »

2. hozzászólás kalkutta 2012.07.28. 05:20:32

Lagymatag a hozzászólás itt.

Visszajőve szabadságról újult erővel vágjunk a kötözködés kellős közepébe. Jó, jó tudom, hogy szép öltönyben és nyakkendőben is lehetne vitatkozni egy elegáns konferencia teremben. De ott ki meri megmondani az igazat?
Szóval kedves szerző. Hogy marad a pénzénél egy "vezető magyar tudományegyetem"?

Kötözködés 1: Mi az hogy tudományegyetem? Van olyan egyetem amelyik nem tudományokkal foglalkozik? Pláne vezető? Itt mi a hazai sorrend? Ki játssza a Jóisten szerepét, hogy mindezt eldöntse? Tán nem a rektorok által szó nélkül hagyott pénzelvonás mértéke a mérce? Hogy ki hallgatott jobban. A szegedi vagy a debreceni rektor? Stb.

Kötözködés 2: Szeretnék publikálni ilyen helyen. Tényleg van anyagom hozzá. Hol kapom meg a 2000 Eurót ehhez? Ha válaszolsz megadom a telefonszámom. Mi lesz az én hasznom? Vagy a tiéd illetve az egyetemé? Bocs, az egyetem hasznát könnyű lenne belátni az erkölcsi nyereség képében. Kár, hogy az egyetem ezt nem tudja.
Tovább olvasom »

1. hozzászólás sevenof9 2012.07.23. 04:00:57

"helyi full text repozitóromok"
azert remeljuk,hogy a konyvtaros szakon tanitanak meg magyart. Ha nem,akkor talan kar is erolkodni.



Töltés, kérem várjon!