Sok szegedi menetelt a békéért a fővárosban

Kicsit aggódtam, amikor elindultam március 15-én reggel Szegeden a Rákóczi térre, hogy csatlakozzak a városból a budapesti békemenetre indulókhoz. Attól tartottam, hogy csak nálam idősebekkel leszek kénytelen végigbuszozni több órát. Szerencsére nem így lett, a buszokra minden korosztályból jutott utas, fiatal és idősebb egyaránt. Összesen egyébként hét autóbusz telt meg, ami azt jelenti, hogy csaknem négyszázan indultuk el reggel kilenc óra előtt a fővárosba. 
 

Előtte azonban még beszéltünk Bartók Csaba és Mihálffy Béla országgyűlési képviselőjelöltekkel. Bartók Csaba szerint a békemenethez hasonló összetartás kevés van a világon. A Fidesz–KDNP jelöltje szerint a meneten az azonosan gondolkodók találják meg egymás társaságát. 
 

Mihálffy Béla, ugyancsak Fidesz–KDNP-s jelölt szerint most különösen aktuális a békemenet, mivel a szomszédunkban háború dúl. Emlékeztetett, hogy a magyar nemzet a békesség híve, és véget kell vetni a háborúnak. Mihálffy arról is beszélt, hogy nagyszerű közösségi érzést tud adni a békemenet, ahol rengeteg jóindulatú emberrel lehet találkozni. 
 

Ebben egyébként igaza is lett. Miután mindenki megtalálta a helyét, kaptunk egy rövid eligazítást a buszos utazás szabályairól. A lényeg, hogy nem szabad a járművön összevissza rohangálni, de ez nem is volt célja senkinek sem. 
 

És akkor végre elindultunk. A mi buszunk felelőse Chovanecz Kata fideszes önkormányzati képviselő volt, neki kellett vigyázni ránk. Elmondta, hogy hova megyünk, hol állunk meg, és hogy ha a menet végén valaki elkóvályog a csoporttól, hol találja meg a buszt, amivel visszaviszik Szegedre. 
 

Odafelé menet az inárcsi pihenő volt a megálló, amit szerintem nem kell bemutatni senkinek sem, aki járt már valaha autóval Szeged és Budapest között az autópályán. 
 

Végül jóval a menet hivatalos kezdete előtt értünk a fővárosi gyülekezőhelyre, ahol már akkor rengetegen voltak, a menet pedig egyszer csak elkezdődött. 
 

A hangulat gyakorlatilag pillanatról pillanatra jobb lett, és volt idő beszélgetni az utastársakkal és másokkal is. Vincze Gábor a barátnőjével utazott a menetre. Azt mondta, hogy ez az első békemenete, és leginkább az összetartozás érzése miatt jött most. 
 

Valamivel konkrétabban fogalmazott a szintén szegedi Szakács Máté. Ő arról beszélt, hogy szerinte a Fidesznek kell megnyernie az április 3-i választásokat, aminek az a tétje, hogy „előre menjünk, ne hátra”. 
 

Gombos László két unokáját hozta magával, és neki sem a kormányváltás a célja. Szerinte ahhoz, hogy ne jöjjön vissza a baloldal, szükség van a hasonló megmozdulásokra. 
 

Míg beszélgettünk, meg is érkeztünk a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. 
 

A megmozdulás egyébként békés volt, egyedül a Nagykörúton próbálta megzavarni néhány baloldali aktivista, akik egy molinón azt a kérdést tették fel, hogy „olajat akartok, vagy nyugatot?” Őket kiröhögték, és este kilencre már Szegeden is voltunk.