Alzheimer-kór elleni gyógyszerjelöltön dolgoznak a szegedi kutatók - Fotók

Második alkalommal szervezett pénteken Alzheimer Tudományos Napot a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara, melynek dékánja, Héderné Berta Edina köszöntőjében arról beszélt, hogy az első rendezvényt 2019-ben szervezték meg Burka Ildikó, a Szegedi Ősz Idősotthon vezetőápolójának kezdeményezésére, azonban két évig nem tudták megrendezni a programot a koronavírus miatt. 

Közölte, a járványhelyzet sok idős, Alzheimer-kórban szenvedő hozzátartozót vett el tőlünk, valamint megfosztotta a családtagokat attól a lehetőségtől, hogy elköszönjenek a kórházban a szerettüktől. A dékán kiemelte, ha azt gondoljuk, hogy az Alzheimer-kóros nem tudta, hogy nincs ott vele a hozzátartozó, akkor azt rosszul tesszük, ugyanis a kórral küzdők pontosan tudják, hogy szeretve vannak-e, tiszteljük-e a méltóságukat. Éppen ezért arra kérte a jelenlévőket, őrizzék meg a másik ember méltóságát.

A nap során előadást tartott többek közt Datki Zsolt László szegedi kutató biológus is az Alzheimer-kór kutatása kapcsán. Elmondta, évente több ezer gyógyszermolekula tervezése zajlik világszerte, ennek ellenére még mindig nincs olyan gyógyszer, ami megszünteti a betegséget. A szakember szerint fontos lenne, hogy először is létrejöjjön egy olyan képalkotó diagnosztika, amelyre ha rendszeresen eljárnának az idősek, időben észre lehetve venni náluk a kórt. Elárulta, jelenleg szabadalmi eljárás alatt van egy általuk fejlesztett anyag, melyet ha könnycseppel összekevernek és képalkotó eljárással kielemeznek, akkor szignifikánsan elkülöníthetők lesznek a betegek.

Beszélt arról is, hogy kerekes férgek működését vizsgálva dolgoznak egy olyan gyógyszerjelölt előállításán, amely képes lehet a kórt megszüntetni, ugyanis ezek a férgek termelnek egy olyan biopolimer anyagot, amely képes inaktiválni a mérgező anyagot. Ezért most előállítanak egy olyan molekulát, ami megegyezik ezzel a biopolimerrel.

Előadott pénteken Szegeden Radnainé Egervári Ágnes neurológus, a Biatorbágyi Boldog Gizella Alapítvány Gizella Otthon igazgatója is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a demenciával küzdők számára is egyenlő jogokat kell biztosítani. Közölte, éppen ezért számos külföldi országban fogyatékosságként kezelik a kórt, így nem sérülnek az érintettek jogai, valamint az emberi méltóságuk sem.

A szakértő kitért arra is, hogy a betegek viselkedési tüneteit a kielégítetlen szükségletek okozzák, például a kóborlást vagy a pakolászást az is okozhatja náluk, hogy unatkoznak, túl egysíkúnak érzik a mindennapokat. Ezért fontos, hogy folyamatosan figyeljünk az érintett hozzátartozónk szükségleteire.

Ehhez kapcsolódott Kovacsics Zsuzsanna szociális munkás előadása, ő ugyanis a személyközpontú gondoskodásra helyezte a hangsúlyt. Rámutatott, ennek a célja az, hogy biztosított legyen a személy jól léte, a mivoltának fenntartása, tehát nem a betegségre, hanem a személyre kell helyezni a hangsúlyt az ellátás során. Jelezte, a demencia ellátás nem segédmunka, hanem kreatív, dinamikus munka, amit érzelemmel kell végezni, vagyis barátkánt, társként kell tekinteni az idősre. Fontos az is, hogy mindig a demenciával élő szemszögéből nézzük a világot, hiszen az empátia terápiás hatású lehet.