2023.09.14. 12:40

Galéria–Navracsics Tibor: a szegedi lézeres kutatóközpont Európa jövőjét jelenti

Befejeződött az ELI ALPS lézeres kutatóközpont megvalósításának negyedik nagy projektje, amelynek keretében a 2017-ben átadott épületet csúcstechnológiát képviselő, világszinten is élvonalbeli kutatási infrastruktúrával szerelték fel. A kutatóintézetet csütörtökön adták át ünnepélyesen a tudománynak. Az ünnepségen Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a szegedi lézeres kutatóközpont Európa jövőjét jelenti.

Delmagyar.hu

Navracsics Tibor és Bóka János a kutatóközpont elkészülte alkalmából tartott rendezvényen.

Fotó: Karnok Csaba

2008-ban indult az ELI ALPS lézeres kutatóközpont létrehozását célzó projekt, amely négy fázisban összességében csaknem 81 milliárd forintból valósult meg. Csütörtökön adták át hivatalosan a tudománynak a világszínvonalú, csúcstechnológiát képviselő kutatóbázist. Az ünnepségen Szabó Gábor, az ELI ügyvezetőjének köszöntője után Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter mondott beszédet. Inspirálónak és tanulságosnak minősítette a megvalósulását.

Kiváló példa az együttműködésre

Azt szeretném, hogy hasonló projekttervek szülessenek és öltsenek testet más magyarországi tudásközpontokban is

– mondta, majd úgy fogalmazott, a projekt nem Szegeden van, hanem Szegedből nőtt ki.

Létező, szegedi tudományos bázisra épül, ami szervesen kapcsolódik a nemzetközi tudományos közösséghez. Ez a kapcsolatrendszer fogja ezt az infrastruktúrát tartalommal megtölteni. A szerves fejlődés következő lépcsőfoka az lehet, hogy az ELI ALPS nyújtotta lehetőséget kihasználva a csúcstechnológiát alkalmazó vagy fejlesztő cégek jelennek meg Szegeden és környékén

– fejtette ki. Majd a 2024 második félévében esedékes magyar uniós elnökség kapcsán kiemelte, hogy meghatározó prioritás lesz az EU globális versenyképességének fenntartása és megerősítése.

Lájuk, hogyan veszít globális gazdasági pozíciókat Európa. Látjuk, hogyan nő a lemaradása a kutatás-fejlesztésben az innováció számára meghatározó területeken. Azt is látjuk, hogy egyesek ezt a problémát a regionális fejlesztési politika rovására létrehozandó versenyképességi eszközökkel akarják kezelni. Az ELI ALPS projekt számomra bizonyítja, hogy a regionális fejlesztési politika és a versenyképesség nem egymással ellentétes, hanem egymást erősítő célkitűzések

– hangsúlyozta. Azt is elmondta, a magyar uniós elnökség hangsúlyt kíván majd fektetni az európai biztonság- és védelempolitika megerősítésére is.

Hazánk európai uniós, tudományos együttműködésekből történt kizárására is kitért beszédében, amely kapcsán úgy fogalmazott, hogy ez a döntés nem egyszerűen hiba, hanem bűn.

Az ELI ALPS projekt példa olyan együttműködésre, amely nyitott, amellyel együtt erősebbek lehetünk, és ami nem valaki kárára gyarapít bennünket. Ez az együttműködés számomra az az Európa, amelynek arcában mi is meglátjuk saját arcunkat

– fogalmazott.

Európa jövője a lézeres kutatóközpont

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az ELI ALPS-ot Európa és a világ egyik élen járó kutatási központjaként méltatta, amely jelentős hozzájárulás az Európai Unió jövőjéhez. Kiemelte, a szegedi kutatóbázis lehetőség és felelősség is egyben, a kutatásoknak nem csak hazánk, de Európa és a világ javát kell szolgálnia. Ugyanakkor a lézerközpont a kiválóságra támaszkodva komoly kitörési lehetőség a dél-magyarországi régió gazdasági felvirágzásának. Úgy fogalmazott, a szegedi lézeres kutatóközpont Európa jövőjét jelenti.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szorosabb nemzetközi együttműködéseket, valamint a kutatások finanszírozási szakadékainak mérséklését szorgalmazta.

Ma egy nyugat-európai kutatónak két és félszer több direkt uniós forrás jut, mint Közép-Európában egy kutatónak. Ha Európa a versenyképesség élére szeretne törni, akkor szorosabb együttműködésre, még inkább egymás felebarátjaként történő egymásba kapaszkodásra van szükség

– mondta.

A kutatás-fejlesztés a jövő záloga

Lantos Csaba energiaügyi miniszter kijelentette, a kormány meggyőződése, hogy az ország boldogulásának, a gazdaság növekedésének egyik záloga az, hogy a magyar kutatás-fejlesztés Európa és a világ élvonalába tartozzon.

A szegedi lézerközpont ma a világ legfejlettebb lézerkutató központja. Olyan kutatóhely, ahol az emberiség nagy kihívásaira keresik a megoldásokat. A lehetséges alkalmazások sorában számos tudományos, ipari, orvosi megoldás mellett az energiaügy jövőjét alakítani képes kezdeményezésekre is könnyen rátalálhatunk. A Szegedre telepített világszínvonalú technológia egyebek mellett a nukleáris hulladékok hatékonyabb kezeléséhez vagy harmadik generációs napelemek kifejlesztéséhez is közelebb vihet

– fejtette ki.

Azzal folytatta, hogy egy olyan különleges intézmény, mint az ELI ALPS nem létezhet önmagában.

Ahhoz, hogy sikeresen működjön, szükség van a magas szintű tudományos, kutatási, felsőoktatási háttérre, a gazdasági élet szereplőivel kiépülő kapcsolatokra, a nemzetközi együttműködésekre és nem utolsó sorban támogató kormányzati háttérre. Magyarországon megvannak ezek a feltételek

– mondta. A miniszter felidézte, hogy az Energiaügyi Minisztérium tízmilliárd forinttal támogatja a kutatóközpont mellett épülő Science Park infrastruktúrájának fejlesztését. Azért, hogy a Szegedi Tudományegyetem és az ELI-ALPS képességeire alapozó oktatási-kutatási-innovációs központ maradéktalanul kiaknázhassa az intézményben és a magyar szakemberekben, tehetséges fiatalokban rejlő lehetőségeket.