Klebelsberg Kunora emlékeztek - Fotók

A kilencven éve elhunyt Klebelsberg Kuno sírjának koszorúzásával kezdődött a Szegedi Tudományegyetem csütörtöki konferenciája a dóm altemplomában, ahol Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes mondott megemlékező beszédet. Felbecsülhetetlennek nevezte azt a szellemi értéket, amelyet az egykori kultuszminiszternek köszönhet az egyetem, természetesen az épített örökséggel együtt, mint a dóm tér és környékének egyetemi épületei, valamint a klinikák.  

A konferencia az SZTE Rektori Hivatalában folytatódott, ahol Fendler Judit kancellár köszöntötte a megjelenteket. 

– Klebelsberg vezető szerepet vállalt abban, hogy a magyarság túlélje történelme talán legnagyobb tragédiáját, az első világháború és Trianon katasztrófáját. Mintegy tíz évig vallás- és közoktatásügyi miniszterként kiutat talált erről a mélypontról az ország számára, mert felismerte a nemzeti kibontakozás legfontosabb eszközeit, az oktatás, a jövő nemzedékébe fektetett energia megtérülését, azaz a kulturális építkezést – mondta a kancellár. 

A nyitóelőadást Romsics Ignác történész tartotta, aki Bethlen István, hazánk hajdani miniszterelnöke és a kultuszminiszter szoros együttműködésének jelentőségét és eredményeit ismertette hallgatóságával. Elmondta, a két államférfi 1919-ben került közel egymáshoz, együtt alapították a Konzervatív Nemzeti Egység Pártját, onnantól kezdve szoros politikai szövetségesek voltak. 

Bethlen konszolidációs politikája mély válságból vezette ki az országot, és állította emelkedő pályára. Vasszigorral néhány év alatt stabilizálta a romokban hevert gazdaságot. A költségvetés egyensúlya 1925-re helyreállt, a kormányzati bevételek növelése jelentős fejlesztésekre adott lehetőséget. Elindulhatott a klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása is. Egyetemeket, főiskolákat, mintegy ötezer népiskolát, ötszáz óvodát létesített elsősorban vidéken, külföldön pedig magyar intézeteket; továbbá megreformálta a középiskolai oktatást is. Az 1920-as évek második felében az állami költségvetési kiadások 9-10 százalékát kapta a kultusztárca, ennek közel 50 százalékát a népoktatás fejlesztésére fordították.