Szegedre érkezett a Petőfi 200 kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum mozgó, országjáró múzeumbuszában berendezett kiállítás anyagát fogadta be az SZTE Klebelsberg Könyvtár  kedden. A Petőfi 200 tárlat megnyitóján Nagy Gyula, az egyetemi könyvtár főigazgatója köszöntötte a megjelenteket. 

– A kiállítás Petőfi karakteréhez elsősorban nem az életrajz és a történelmi szerep felől közelít, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntések, helyezetek és kontextus mentén szeretné bemutatni Petőfi Sándor alakját. Saját koncepciónkban is arra törekedtünk, hogy a költőt egyrészt versein keresztül, másrészt a műveihez fűződő személyes élmények, viszonyulások bemutatásán át jelenítsük meg és hozzuk közelebb a mai kor emberéhez – mondta el Nagy Gyula. 

A kiállítás gerincét tíz Petőfi-relikvia és tíz vers képezi. A tárgyak az alkotó életét meghatározó „keresztutakat”, kapcsolatokat idézik meg, amelyekhez irodalomtörténeti érdekességek, portrék, kéziratok, idézetek kapcsolódnak. Elindulva a költő első nyilvános arcképétől, majd érintve többek között édesapja mészárosbárdját, Petőfi szolgálati kardját, a felesége, Szendrey Júlia által neki ajándékozott, kecskebőrből készült, biedermeier pénztárcát, valamint a fából és csontból készült sakk-készletét, amellyel egyes nézetek szerint Bem tábornokkal is rendszeresen sakkozott. A relikviák utolsó állomása pedig az 1847-es Petőfi összes költeményei című kötet. 

A szegedi könyvtárosok az intézmény gyűjteményének anyagait felhasználva három tárlóval egészítették ki a vándortárlat tablóit, a megnyitón Kiszely Zoltán Petőfi Arany János című költeményét szavalta el, a könyvtár mIsidore énekkara pedig megzenésített Petőfi-verseket adott elő. 

A megnyitó második részében a Petőfi életét és munkásságát feldolgozó kötetek gazdag tárházában kalauzolta Kokas Károly, a könyvtár informatikai főigazgató-helyettese a közönséget. A kiadványokon keresztül ismertette, hogy az irodalmárok, irodalomtörénészek és kutatók milyen sokféle szemszögből közelítették meg legismertebb költőnk rövid, de annál gazdagabb életútját és munkásságát. Bemutatta többek között Ferenczi Zoltán háromkötetes Petőfi-életrajzát. 

– Ferenczi remekül feldolgozta az anekdotákat is. Mondta is egyik kritikusa később, hogy némelyik része olyan, mint egy Jókai-regény – méltatta a kötetet Kokas Károly. Bemutatta továbbá Horváth János 1922-es Petőfi-könyvét is. 

– Ez Petőfiről az első olyan monográfia, amely költészetét egészében próbálja értelmezni gondolati síkon is. Tehát elsősorban nem életrajzi, hanem szellemtörténei könyv. Petőfi karaktereit próbálja megrajzolni. Sokan úgy tartják, ebben a könyvben született meg a szerepjátszó Petőfi interpretációja, amely szerint Petőfi különböző szerepekbe bújt, azokat játszotta el akár a végletekig azért, hogy egy-egy romantikus, szentimentális életérzéssel tökéletesen tudjon azonosulni – részletezte a főigazgató-helyettes, aki az antik kötetek után figyelmet szentelt a legújabb, kortárs Petőfi-kiadványoknak is. Kiemelve Berényi Anna Petőfi regényes életrajza és Fedina Lídia Tőről vágott magyar ember című kötét.