2,3 milliárdan használjuk a Facebookot, a gyerekektől kezdve a nyugdíjas korúig mindenki megtalálható rajta, éppen ezért a mai fiataloknak ez már nem vonzó felület, helyette, a Pinterest, a Twitter, az Instagram és a Youtube menő már, hiszen ott nincs jelen a szülő, nem tudják elkövetni – mutatott rá Elek Gábor, a Csongrád Megyei Rendőrkapitányság alezredese.
Álprofilok, új felületek
A 30. alkalommal megrendezett Gyermekjogi Konferencián a biztonságos internethasználatról tartott előadást kedden, melyből kiderült, a népességből már 6 milliárdan internethasználók, és tíz perc alatt bármelyik gépet garázdálkodóvá tudják tenni. – A gyerekek nagy része nem tudja, hogy amit feltölt a netre, az örökre ott is marad, sőt azzal sincsenek tisztában, hogy ki van az álprofil mögött, kivel chatelnek. Ismerkedéskor nem elég, ha egymásról képet kérnek, már a videochat is megerősítés lehet abban, hogy valóban létezik a személy és nem hátsó szándékkal ír, de ha eljutnak a találkozóig, akkor mindig olyan helyre szervezzék, ahol többen vannak, szükség esetén tudnak segítséget kérni – hangsúlyozta.
A rendőrség segít
Elek Gábor hozzátette, jó lenne, ha az internetezés családi lenne, segítenénk a gyerekeket abban, hogy biztonságos jelszavakat adjanak meg a profilokhoz, így nem tudják feltörni azokat és megsérteni a jogaikat, hiszen a jövő aranya nem az olaj lesz, hanem az adat. Rámutatott: ha mégis megsértené valaki a gyerek jogait, akkor kérjük a rendőrség segítségét, ezt személyesen, telefonon és levélben is megtehetjük, a szakemberek pedig 3 napon belül elbírálják a történteket.
Aggasztó számok
A rendezvényen Krémer András, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára is előadott arról, hogyan érvényesülnek a gyermekjogok a közoktatásban. Kiderült, egy felmérés során, melyben 5 ezer 400 gyereket kérdeztek meg, a válaszadóknak csupán 10 százaléka nyilatkozta azt, hogy öröm számára a tanulás.
– Többen arról is beszámoltak, hogy nem megfelelően bánnak vele a tanárok, minden ötödik gyereknél pedig megjelent a társaik által való bántalmazás. 70 százalékuk mondta, hogy az iskolában beszélnek a kötelezettségekről, viszont a jogaikról mindössze 35 százalékuk tud. Ezek alapján nem is várható el, hogy éljenek azokkal. A megkérdezettek 56 százaléka szerint jó lenne, ha senkivel se bánnának rosszabbul, mert különbözik a többiektől. A gyerekek szerint jó lenne, ha több olyan pedagógus lenne, akihez bizalommal fordulhatnának, ugyanis 49 százalékuk szerint nem úgy bánnak velük, ahogyan azt megérdemelnék. Az iskolának fontos szerepe van a számok javításában – részletezte.
Közös gondolkodás kell
Krémer András is említette a közösségi oldalakat, ahol a gyerekek sokszor humorosan szólnak be egymásnak, viszont ezek időnként elfajulnak odáig, hogy a sértett diák szülei eljárást kezdeményeznek. Ezek után viszont a gyermeket kiközösítheti az osztály, ilyenkor azonban a pedagógus nem tudja mit tegyen. Az egyetemi tanár szerint a közösségnek együtt kellene a problémákat orvosolni, ebben pedig a pártfogó felügyelőnek és az iskolapszichológusnek is közre kell működnie.
