Délmagyar logó

2019. 01. 17. csütörtök - Antal, Antónia 0°C | 10°C Még több cikk.

A csábítás fegyvere

A csábítás fegyvere
A csábítás fegyvere nem csupán egy újabb kötet a magyar festészetről, de nem is egyszerű divattörténet. Az első magyar könyv és az első hazai kiállítás, amely egyben, egyenrangúan kezeli a képzőművészetet és a divatot.
Rippl-Római József: Párizsi nő, 1891

Az élet, a létezés megnemesítői

Amerikában és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben a leghíresebb művészeti múzeumok sorra rendezték nagysikerű tárlataikat, amelyekben e két terület izgalmas kölcsönhatását mutatták be. A híres divattervezők munkáit grandiózus kiállításokon, a nagy művészethez méltó installációval tárták a közönség elé. A francia impresszionisták viszonyát koruk öltözködési kultúrájához a Musée d’Orsay és a chicagói Art Institute mutatta be néhány esztendeje, a New Yorki Metropolitan Museum csupán pár napja zárta be Mennyei testek – Divat és katolikus képzelet című tárlatát. Jellemző érdekesség, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb és legsikeresebb múzeumépítési projektje szintén egy divatházhoz kötődik: a Fundation Louis Vuitton 2014-ben nyitotta meg a kanadai sztárépítész, Frank Gehry által tervezett múzeumát Párizsban. Mindez csupán néhány példa a közelmúltból. Nyugaton már hosszú évek óta evidencia, hogy divat és képzőművészet egy tőről fakad: mindkettő az élet, a létezés megnemesítése.
 
Gróth Imre: Art deco szépség, 1928
400 oldalon 620 kép
A csábítás fegyvere című kötet szerzői 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerészegyenruhában vagy éppen díszmagyarban feszítő politikusokról, a szocialista divat kétszínű világáról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése. A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója, Molnos Péter kitűnő szerzőtársakkal működött együtt. Simonovics Ildikó, Nyáry Krisztián, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Kincses Károly, Katona Edit, Czene Márta és Pozsgainé Szabó Éva munkája révén új szemléletű, a nagyközönség számára is rendkívül szórakoztató kötet született, amely nem csupán rengeteg izgalmas történettel, de számos, most először publikált műalkotással is megörvendezteti olvasóit.

Kik voltak azok a magyar festők, akik pontosan követték és műveiken rögzítették az örökké változó divatot?

Mikor és miért járt Budapesten a 20. század leghíresebb divattervezője, a nadrágszoknyát kitaláló Paul Poiret, és az itt vásárolt magyar népi hímzések motívumai hogyan jelentek meg a párizsi divatpápa kreációin?

Kik voltak a 20. század leghíresebb magyar származású szépség- és divatikonjai? Hogyan hódították meg Berlin, London, Párizs, New York leghíresebb mulatóit és a hollywoodi filmek közönségét a Magyarországon mára már elfeledett egykori film- és revüsztárok?

Bethlen István és Teleki Pál hogyan öltözködött a hétköznapokon és a nagy ünnepek alkalmával? Horthy Miklós miként használta a díszes egyenruhák és a kitüntetések adta lehetőségeket az önreprezentációhoz és a vezérkultusz felépítéséhez? Miért nem hordta sosem a Hitlertől kapott kitüntetést?

Ki volt az a világhírű filmsztár, aki párizsi, londoni és budapesti magazinok fényképeiről és hollywoodi filmekről diktálta az öltözködési divatot, miközben vidéki magyar birtokán pihente ki fáradalmait, amíg 1946-ban el nem vették földjeit és kastélyát?

Hogyan került az 1920-as évek folyamán közel 100 magyar népi ruhadarab a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményébe?

Hogyan hiúsult meg a második világháború kitörése miatt a magyaros díszítésű ruhák nemzetközi karrierje?

A csábítás fegyvere ezernyi hasonlóan izgalmas kérdésre ad választ olyan tények és összefüggések bemutatásával, amelyek sokszor még a téma kutatói előtt is ismeretlenek voltak. Az olvasók megismerkedhetnek az üldözött zsidók százait megmentő Tüdős Klára 1938-ban alapított, magyar motívumokból építkező divatszalonjával éppen úgy, mint a szocializmus évtizedeinek legendás alakjával, Rotschild Klárával is. A pesti divat nagyasszonya nem csupán a hazai és kelet-európai elitet látta el a párizsi divat által ihletett ruhakölteményekkel, de vásárolt nála (és megpróbált fizetés nélkül távozni) a leghíresebb hollywoodi magyar híresség, Gábor Zsazsa is.
Czene Béla: Piros és fekete (Presszóban), 1971


Elfogulatlan szemmel, csak a kvalitásra koncentrál

Molnos Péter írói és szerkesztői munkájának nagy erénye, hogy elfogulatlan szemmel, csak a kvalitásra koncentrálva mutat be korábban figyelemre is alig méltatott, sőt lenézett területeket. Ezért jelennek meg a kötetben és a kiállításon szokatlan hangsúllyal a magyar paraszti kultúrát, a népi öltözködés szimbolikus utalásokkal teli szépségét megidéző festmények éppen úgy, mint egy ma még alig ismert festő, Czene Béla életműve. Az egykori római iskolás művész 1960-as, 70-es és 80-as években készült, divatcentrikus alkotásai a kötet és a kiállítás igazi szenzációi lehetnek.
Hol és meddig látható a kiállítás?
A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében
Kiállítás a Kieselbach Galériában, 2018. november 5 – 24.
A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A tárlat rendezője, Molnos Péter olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetéről, arról a módról, ahogy az emberek a ruhák segítségével kommunikáltak, megformálták magukat a környezetük számára.
 
Vörös Géza: Szájfestés

Klasszikus remekművek

A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp remekművei kerülnek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió és az art deco legjelentősebb magyar festőit is. A képekből kiderül, miként öltöztek a boldog békeidők elegáns dámái, az előnyös partira vadászó gigerlik, a századfordulós évek nagyvilági asszonyai, a jazzkorszak lázadó, kalandokat kereső, autót vezető és cigarettázó fiatal hölgyei, a kommunista sztahanovisták és azok a fiatalok, akik az 1970-es és 80-as évek szocializmusából kiragyogva újra felfedezték maguknak a nyugatról érkező divat szépségeit. Egy külön teremben azt is megtudhatjuk, hogyan használta az öltözködést hatalmi céljaira a politika, miként épített kultuszt maga körül tengerészegyenruháival és kitüntetéseivel Horthy Miklós, vagy éppen a rosszul szabott öltönyöket hordó Rákosi Mátyás.
Erdély Miklós: Fabulon mozaik

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minikrimi: Joker mosolya

Minikrimi: Joker mosolya
Azon a hűvös, chicagói, május végi estén Jeffrey Rignall úgy döntött, hogy szórakozik egy kicsit,… Tovább olvasom