– Bírt aludni?
– Aludtam, mert estére kimerültem, de nem pihentető, hanem forgolódós alvás volt. Tegnap korán keltem, aztán kimentem a Maty-érre, felültem az üres lelátóra, és megnéztem a napfelkeltét. Ez mindig ugyanolyan szép. Utána eveztem egyet, gondolva, hogy ez majd megnyugtat. Jólesett.
– Fel lehet dolgozni az eseményeket?
– Idővel persze. Muszáj túltenni magam rajta. Egyik pillanatban még értetlenül állok a dolgok előtt, és lepereg előttem, mi minden úszott el. A másik pillanatban pedig reálisan látva a helyzetet muszáj előrenézni, hiszen változtatni nem tudok már rajta.
– Van olyan érzése, hogy felesleges volt az elmúlt kilenc hónap?
– Volt ilyen gondolatom is, igen. Nem került fel az i-re a pont, a világbajnokság élvezetes része maradt el. A munka jutalma és a hazai közönség előtti döntő. De nem érzem kidobottnak az elmúlt hónapokat, mert a munkát elvégeztük, és tudom, hogy az elmúlt két hónapban mennyit fejlődtem, milyen határokat léptem át. Mindez nem veszett el.
 |
| A kizárás után is kajakozott. Kárász Anna máris levonta a csütörtöki eset végső következtetését. FOTÓ: KARNOK CSABA |
– Mit érzett, amikor kiderült a hiba?
– Nem akartam először elhinni, nem fogtam fel, amikor azt mondták: 17,2 kilogramm a hajónk. Átrakták a másik mérlegre, és az is ennyit mutatott. Aztán arra gondoltam, itthon vagyunk, nem lehet baj, ilyen nincs, csak elintézik valahogy. De rájöttem, ez nem így működik. Először csalódott, szomorú voltam, majd utána dühös lettem. Amikor lementek a középfutamok, akkor tudatosult bennem, hogy ebből nem lesz semmi.
– Sírt?
– Legelőször az öcsém hívott fel, és igen, akkor sírtam. Nagyon. Kitört belőlem.
– Beszélt Kozák Danutával?
– Nem igazán. Ő még érdekelt az egyesben, arra készült. Amikor kiderült, megöleltük egymást, és ő is értetlenül állt a történtek előtt.
– Van magyarázat rá?
– Az első kérdés az volt magamhoz: mit csináltam rosszul, hogy velem ez történik? Mintha büntetés lenne valami miatt. Végigmentem a döntéseimen, a tetteimen, végül próbáltam elengedni. Inkább azt nézem, mit lehet tanulni ebből. A hajók súlyával eddig nem nekünk kellett foglalkozni, de én is jobban figyelhettem volna. Ezután máshogy lesz – ez a végső következtetés.
– 2016 óta elég sok negatívum érte: kimaradt a később olimpiai bajnok négyesből, megműtötték a vállát, és ugyan tavaly jól sikerült a visszatérés, de most meg jött ez.
– Ezt így végiggondolva megint sírni tudnék… Itt van a gombóc most is a torkomban. Egy jó előfutammal zártam le a szezont. Újra érzek magamban olyan dühöt, mint pár éve, amikor kellemetlen események történtek velem. Már nem érdekel, és ha törik, ha szakad, jövőre megcsinálom. Jönnek a jó dolgok is, hiszen tavaly kétszer két milliméterrel nyertünk, és abban hiszek, hogy az élet kiegyenlít.
– Itt van a Maty-éren. Ez önsanyargatás?
– Biztos lesznek ilyen pillanatok. De jobb túllenni rajta, és ha sírni kell, sírok. Minden okom megvan rá. Egyelőre kóborlok, nem találom a helyemet, ám jó itt lenni, és a verseny hangulatát átvenni.
