Délmagyar logó

2019. 07. 20. szombat - Illés 17°C | 29°C Még több cikk.

36 avarkori sírt találtak a Szélső soron

Avar kori fülkesírokat találtak egy szegedi családi ház építkezésénél a Móra Ferenc Múzeum régészei. A sírokban állati és emberi csontvázak mellett különböző szíjvégekre, veretekre is bukkantak. Ezen a területen az 1930-as években már maga Móra Ferenc is végzett feltárásokat.
Ugyan az avarságról igen kevés írott forrást találni, azt viszont biztosan tudni, hogy a 8. század végén komoly veszélyt jelentett a késői avarok számára az egyre erősebb frank állam, 788-tól 796-ig több támadás is érte őket, később pedig a frankok birtokába került a a Duna-Tisza közén levő kagáni székhely. Végül csak a Duna vonaláig jutott a frank hódoltság, így az avarok legnagyobb része a Tiszántúlra menekült. Így találhattak késő avar kori sírokat Szegeden a Szélső soron egy családi ház építése során, ahol korábban, az 1930-as évek során Móra Ferenc, majd később Csallány Dezső vezetett ásatásokat, már akkor avar és honfoglalás kori temetkezéseket tártak fel. Most a Móra Ferenc Múzeum régészei több, úgynevezett fülkesírt tártak fel, valamint előkerültek azok az egykori kutatóárkok is, amelyeket még Móra Ferenc és Csallány Dezső nyitottak több mint 80 évvel ezelőtt.

Löffer Zsuzsanna, a Móra Ferenc Múzeum Régészeti és Műtárgyvédelmi Osztályának segédmuzeológusa azt mondja, Móra Ferencék munkája által már pontosan tudták, hogy temetkezési helyszínt tárnak fel, hiszen több mint 80 éve 339 sírt kutattak fel, ők pedig most további 36 sírt és csontvázat találtak.
36 avarkori sírt találtak a Szélső soron - Galéria


– A munka során fel kellett térképeznünk, hogy merre haladtak, meddig jutottak Móra Ferencék, majd 1942-ben Csallány Dezsőék, ezt követően indult meg a feltárás. Nagyon érdekes sírokra lettünk figyelmesek, ugyanis az avarok fülkesírokat ástak. Ez azt jelentette, hogy a sírgödörbe az állati tetemeket tették, akár egész lovakat, vagy feldarabolt marhákat, míg a sír rövid oldalába egy kis fülkét vágtak, ide tették bele az elhunyt maradványait. Így történhetett meg, hogy félig dőlve, sőt, szinte állva is megmaradhattak ezek az emberi csontvázak. Ez a temetkezési mód azért volt jó, mert felülről nem voltak láthatóak a sírok, rablások ellen így védték meg őket, de jól látszik, hogy később ez a fajta temetkezés szokássá vált. A sírokban az emberi és állati maradványokon kívül különböző tárgyakat, ékszereket is találtunk, de az jól látszik, hogy nem voltak gazdag sírok. Egy férfinek díszes öve lehetett, az övcsatokból még látni valamit, illetve egy kést is találtunk mellette. Négyzet alakú volt az öv díszítése, valamint egy kis és egy nagy szív is látható. Több gyereksír is van, az egyik kislányon nyaklánc volt, azt tudjuk, hogy már nem csecsemők voltak, amikor eltemették őket – részletezte a szakember. Hozzátette, sok sír volt egymáson, nem mindegyik fülke jellegű, aknasír is volt, ahol a koporsó tetejére tették az állatok maradványait.

A régészeti feltáró munka a családi ház építését, kivitelezését megelőzően kezdődött el, amelyet törvény ír elő, mivel a területen húzódik a Szeged 188. számú régészeti lelőhely. Ez a régészeti szakirodalomban makkoserdei temetőként vált híressé. A telekhatáron, a feltárási terület nyugati szélén mai is áll még az a nagy tölgyfa, amelynek árnyékában egykor Móra Ferenc dolgozott. Előreláthatólag 30 napig tart az ásatás Szegeden.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A cél Csongrád megyében is a teljes foglalkoztatás elérése

A cél Csongrád megyében is a teljes foglalkoztatás elérése
A teljes foglalkoztatás elérése érdekében a kormány júliustól újabb négy megyére - Csongrádra,… Tovább olvasom