Míg a legtöbb lány csak álmodozik arról, hogy egyszer belovagol életébe a herceg, addig az üllési Tóth Károlyné ezt elmondhatja magáról. Marika alig töltötte be a 17-et, amikor megismerkedett élete szerelmével. Akkoriban, vagyis az 50-es években még gardimamával jártak a fiatalok a tánciskolába. Így érkezett az üllési „szórakozóhelyre" Marika a környékbeli fiatalokkal, ahol az akkor 19 éves Károly rögtön kinézte magának.

– Kinyílt az ajtó, és bejöttek vagy húszan. Rögtön kiszúrtam Marikát, csak az volt a baj, hogy a barátaimnak is ő tetszett. Fogadtak velem egy fröccsben, hogy nem merem felkérni. Hát én meg odamentem – emlékezett vissza a 80 éves Károly bácsi, aki a decemberi estét követően kezdetben biciklivel járt ki udvarolni Marika néniék Ülléstől 6 kilométerre lévő tanyájukra. Amikor bejött a kemény tél, a hóesésben már lóháton közlekedett szerelméhez, akit 1950. április 15-én el is vett feleségül. Mivel akkoriban nem nagyon lehetett aranyat kapni, rézgyűrűt húztak egymás ujjára. Szerény kis lakodalmat tartottak, mindössze 12 vendéggel. Egész életükben keményen dolgoztak, Marika néni még harangozást is vállalt. Az élet sok nehézséget gördített eléjük, ám minden problémát megoldottak, szeretetben, egyetértésben.

Marika néni és Károly bácsi közt a 60 év alatt egy hangos szó sem hangzott el. Fotó: Veréb Simon

– Sok-sok türelem kell, és értékelni kell a másikat – árulta el a hosszú, boldog házasság receptjét Marika néni, aki Károly bácsival 60. évfordulójukon már 50 meghívottal ünnepel vasárnap az üllési napközi otthonban, ahol lányuk, fiuk, három unokájuk, rokonaik és ismerőseik köszöntik a boldog párt.