Délmagyar logó

2019. 01. 23. szerda - Zelma, Rajmund -5°C | 2°C Még több cikk.

Ha piros zászlót tűznek töltésre, baj van

Szeged – Mobilpartfal-mizéria, rekordárvíz, átázó töltések. A gátőr tényleg nem szereti az ürgét, és folyamatosan figyeli a Tiszát. Árvízi riport.
Látjuk a hírekben: víz alatt egy település. Megkönnyebbülünk, nem a mi városunk. Pedig a Tisza is okozhatna kellemetlen meglepetéseket, komolyabbakat, mint 1970-ben vagy 2006-ban. Játsszunk el a gondolattal és képzeljük el:  9 méteres víznél átszakad egy töltés, városunk jó része 2-2,5 méteres víz alá kerül. Ennél még súlyosabb következményekkel járna, ha 10 méternél vagy még magasabb vízállásnál, 11 méternél szakadna a gát. Elképzelhetetlen, hogy ez megtörténjen, de ki vigyáz ránk?

Árvíz Szegednél. 8 méternél is a város felett áll a víz. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Óriási vízhozam, 24 órás ügyelet


Szegednél 810 centiméter a Tisza, másodfokú a készültség. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság folyamatosan figyeli a szőke folyót, hetek óta 24 órás szolgálatban vizsgálják a töltéseket. – Jelenleg 2500 köbméter/másodperc a Tisza vízhozama, a 2006-os, 10 méteres vízállásnál ez meghaladta a 4000-et is – mondta el a delmagyar.hu-nak Kozák Péter, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szegedi árvízvédelmi szakaszának védelemvezetője. Az átlagos, júliusi-augusztusi vízhozam 500 köbméter/másodperc – a mostaninak az ötöde. Kozák elmondta, hogy a vízügyesek 650 centiméteres vízállástól figyelik a Tiszát: ellenőrzik a vízgyűjtőket, amik Algyő közelében az átázás okozta vizeket vezetik el. A mostani helyzetet ismertetve elmondta, hogy az igazgatósághoz tartozó 31 kilométeres szakaszon – 12 órás váltásokban – 40-en ellenőrzik a töltések alját. – Ez azért fontos, mert így időben észlelni tudjuk a változásokat – legyen az buzgár, vagy felázás – és hatékonyan meg tudjuk védeni az árvíztől Szegedet.

Árvíz Szegednél. 100 éves tápéi átemelő, 1927-es gépekkel. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Milliárdos kiadások, 100 éves vízátemelő

– Az Alsó-Tisza vidéken sosem jön hirtelen az ár. A Marostól, a Körösöktől és a Dunától is függ, hogy Szegeden éppen mekkora a víz – magyarázta Kozák. Hozzátette: a védvonalat egy kilométeres szakaszokra osztották fel, kollégái éjjel-nappal járják a töltésaljakat és figyelik a felázásokat. A vízügyi szakember a legnagyobb veszélyforrásnak a szivattyútelepeket nevezte, és elmondta, hogy a Tápéi, közel 100 éves vízátemelő komoly problémát is okozhat. A helyszínen saját szemünkkel is láttuk: 1927-es villanymotor, szíjjal hatja a szivattyút. A szakember szerint egy áramszünet esetén az öreg gépek újra indítása nagy kihívás, ugyanis áramfelvételük többszöröse egy új telepének. És árvíz esetén, amikor a Szegedre hulló csapadékot magasra kell emelni, a leállás végzetes is lehet – visszafelé is megindulhat a víz.
– A Felső-Tiszáról 7-14, a Körösökről 6-8, a Marosról 4-6 nap alatt ér Szegedre az árvíz – magyarázta a vízügyi szakember, aki szerencsének nevezte, hogy 2006-ban a Maros áradása két nappal elkerülte a Tisza tetőzését – így „csak" 1009 centiméteres vízállást mértek. A Maros akkori áradása további 20-50 centiméter emelhette volna a vízszintet – egészen a mostani belvárosi partfal tetejéig.
A jelenlegi árvíz jobb esetben 10 nap alatt levonul – ha nem esik egy csepp eső sem – rosszabb esetben még további 20 napig is eltarthat az árvízi védekezés. A védekezés költsége eddig meghaladta az egymilliárd forintot.

A gátőr Szeged őrzője is

– A töltés alsó egyharmadát kell figyelni, ha cuppog a lábunk, felázott a töltés. Algyőnél pár nap alatt újabb 60 centiméteres sáv vizesedett fel – de ez természetes folyamat. A gond akkor van, ha tücsök, vagy ürgejáraton keresztül a víz kimossa a töltést – magyarázta Kozák Péter. A vízszivárgásokkal kapcsolatban a vízügyi szakember elmondta: a víz elvezetésével a töltést meg lehet védeni – egyensúlyi állapotban kell tartani a védművet. A Szegedet körbeölelő gátrendszerről megtudtuk: száz évvel ezelőtt épült, a 70-es években magasították utoljára, de még így is 11 méter 20 centis vizet is kibírnak. A Stefánián viszont 70 centiméterrel alacsonyabb a betonkoszorú – a szocializmusban úgy gondolták fontosabb a kilátás, mint a városvédelem. Ráadásul a mobil partfallal újabb problémák jelentkeznek, vagy mégsem?

Látványkép a mobil partfalról és a magasítás utáni állapotokról. A 6,5 méteres víz még csak a lépcső alját éri majd el.
Látványkép a mobil partfalról és a magasítás utáni állapotokról. A 6,5 méteres víz még csak a lépcső alját éri majd el. Az elképzelt ábrán a Belvedre felől a Roosevelt tér felé néző látképet ábrázoltunk, a Belvárosi híd nékül.
Grafika: delmagyar.hu

Mobil partfal, és ami mögötte van


– A mobil partfal mindössze 1 méter 20 centiméteres lesz, ugyanis a partfal alatt mindössze a betonkoronát értjük – magyarázta Kozák Péter. A tervek szerint a teljes Stefánia folyóparti járdáját feltöltik az eddig mért legmagasabb vízállás szintjére, ami 1009 centiméter volt. A mobil partfal pedig árvíz esetén kerül ennek a megemelt járdaszintnek a tetejére. Így lesz teljes, 11 méter 30 centiméteres a védvonal.

Mobil partfal Németországban - háromszor magasabb a Szegedre tervezettnél, de nálunk nem szükséges ekkorát építeni.
Mobil partfal Németországban - háromszor magasabb a Szegedre tervezettnél, de nálunk nem szükséges ekkorát építeni. Fotó: internet

A mérnök szavaiból kiderült, hogy már 2006 óta tervezik az átépítést, de csak most sikerült pályázati forrás szereznie Szegednek. – Senki se higgye, hogy visszabontjuk a partfalat, ez badarság – magyarázta Kozák, hiszen a járdaszint lesz az eddig mért legmagasabb víz vonala. A mobil egységeket a Kőrösy szakközépiskolával szemben, egy vízmentes bunkerban helyeznék el, órák alatt össze lehet állítani az alumínium védvonalat. Az átépítés nemcsak esztétikai kérdés, a feltöltéssel és betonzsaluk behelyezésével tovább erősítik a csatornákkal tarkított Stefániát és környékét – még nagyobb biztonságot adva a városnak. Ráadásul, a homokzsákokkal ellentétben a mobil partfal többször is felhasználható – így ténylegesen pénztárcakímélő. Az pedig csak esztétikai plusz, hogy fal nélküli kilátásunk lesz a Tiszára.

A partfalat csak átépítik, nem elbontják. Szebb kilátás, nagyobb biztonság - ez az új jelszó. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Vésztározó – varázsszó

Mennyi vésztározó található az Alsó-Tiszán? – tettük fel a hétköznapinak tűnő kérdést Kozáknak, amire meglepő választ kaptunk: – Egy sem. A dóci vésztározót a Vásárhelyi terv harmadik ütemében építették volna meg, az első ütem 5 tárolójából kettő készült el – mondta a védelemvezető. Megtudtuk: a tározás csak az árhullámcsúcsot kezeli, a tartósságot nem.

Hullámtér, építkezés, árvíz, óriási károk

Szegeden évtizedek óta komolyan veszik az árvízi védekezést. Lakóingatlant, bevásárlóközpontot nem lehet árvízveszélyes helyre építeni – Szeged Önkormányzata még időben elkészítette a szakaszerű szabályozási tervet. Hasonló helyzet, mint Borsodban itt nem fordulhat elő. – Egyesek az Alsó-kikötő sori telkekre szeretnének építeni, közvetlenül a töltés közelébe. Ezt csak speciális engedélyek birtokában tehetik meg, bár így az építkezés 60-70 százalékkal többe is kerülhet – mondta Kozák Péter.
Árvíz Szegednél. Fehér zászló még nem jelent bajt. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Megnéztük, hogyan cuppog a talaj


Kozák Péterrel és kolléganőjével, Zsuzsával beültünk a vízügy 600 ezer (nem elírás) kilométert futott Mitsubishijébe és kilátogattunk az algyői gátőrházhoz. A 2006-os árvízkor ígéreteket kaptak a fejlesztésre – új eszközöket nem. Jobb esetben járműveket tudnak bérelni, rosszabb esetben még azt sem. Veszélyhelyzetben a hadsereg is „bevethető" – ők már jobban fel vannak szerelve. A vízügy helyzetéről megtudtuk, hogy a minisztériumi összevonásokkal talán kedvezőbb helyzetbe kerülnek és nemcsak végveszélyben támogatják őket.
No de „vissza" Algyőre: a töltés alja közel 3-3 és fél méteres sávban már felázott. Eddig csak egy „jelenséget" észleltek – egy tücsökjárat okozta vízfolyás miatt kellett fehér zászlóval megjelölni a töltésszelvényt. – A sárga zászló komoly problémát jelent, a piros pedig azt, hogy fuss – magyarázta nevetve Kozák. – Az a baj, hogy csak a pillanatnyi helyzetet látjuk – nem tudjuk, mi fog történni. A napokban a Maros vízgyűjtőterületén leesett víz hétvégére Szegedre ér, könnyen 850 centi közelébe szaladhat a Tisza – ismertette a kilátásokat az ATIKÖVIZIG mérnöke. Megnyugtatásul hozzátette: baj esetén 20 percen belül a töltésre tudnak vonulni.

Számunkra is kiderült, nem a hirtelen, hanem az elhúzódó ár okozza a Tiszán a legtöbb problémát. Nemrég értesültünk róla, hogy Szentesnél „felpúposodott" a töltés alja, így 25 méteren homokzsákokkal támogatják a védművet.

Olvasóink írták

62 hozzászólás
  • 62. Lugas6 2010. június 29. 23:58
    „"Szegeden évtizedek óta komolyan veszik az árvízi védekezést. Lakóingatlant, bevásárlóközpontot nem lehet árvízveszélyes helyre építeni - Szeged Önkormányzata még időben elkészítette a szakaszerű szabályozási tervet. "
    Még jó, mert az 1930-as években olyan közel a Tiszához építeni háztömböket, és az akkor új klinikai épületeket, amikor amúgy is ezen a szakaszon a legkeskenyebb a Tisza ártere, nagy merészség volt.
    Csak azt nem értem, milyen engedély alapján vehették körül a "Tömörkény üdülöterületét" nyúlgáttal a Tisza ártérben? Vagy, hogy miért nyúlhat be az új télikikötő gátja közel 200m-el a Tisza árterébe?”
  • 61. Lugas6 2010. június 29. 23:45
    „"A Szegedet körbeölelő gátrendszerről megtudtuk: száz évvel ezelőtt épült, a 70-es években magasították utoljára, de még így is 11 méter 20 centis vizet is kibírnak. A Stefánián viszont 70 centiméterrel alacsonyabb a betonkoszorú - a szocializmusban úgy gondolták fontosabb a kilátás, mint a városvédelem. "
    Amikor 1970-ben megépült az új, előregyártott vasbetonelemekből összeállított gátrendszer, nekem, mint szegedi polgárnak az vol a problémám, hogy elvették a kilátást a Tiszára. Ellentétben a régi gáttal, amely mellett, ha leült az ember fia a padra, gyönyörködhettünk a látványban. Aki most leül egy padra az ugyan nem lát semmit a Tiszából. Tehát ez a " kilátás" dolog nem áll. Egyet azért tehettek volna, feltölthették volna a Várkertet és a boszorkánysziget felé eső sétányt olyan szintre, hogy aki ott sétál, a a padra ülve is ráláthasson szeretett folyónkra. Az "ülő kalapos nő" bronzszobra a klinikák előtt a példa rá, hogy lehetett volna jobban is megoldani ezt a kérdést, de valami okból nem történt változtatás a helyzeten.”
  • 60. ifj. Nagy Gábor 2010. június 27. 01:13
    „24. hozzászólás lidocain 2010.06.24. 14:42
    "a mobil partfal 1,5 méterenként felállitandó tartóoszlopai is gyönyörűek lesznek biztos. majd futtatnak rá virágot,hogy ne legyen olyan csúnya??"

    A 2006-os látvány, a teljesen lezárt Stefániával és a homokzsákos ellennyomó medencékkel szép volt?

    Pár hétre kirakásra kerülő cucccra miért kéne virágot futtatni......?

    több kérdésem nincs...”
  • 59. sgy 2010. június 25. 08:50
    „Elöljáróban kijelentem, hogy ebben a formájában már érthető sőt támogatható is az ötlet. Csak néhány pontosításra váró kérdésem van.
    1- A metszeti rajz szerint a rakpart felőli lépcsőt is megemelik az új magassághoz, ha a jelenlegi töltésrendszerhez nem nyúlnak hozzá, csak feltöltik, akkor hogyan férnek el az új lépcsőfokok?
    2- Ki, mikor dönti el és rendeli el a mobilfal építését, "az órák alatt össze lehet állítani" valahogy nem egy megnyugtató ütemterv, mivel a télre is mindig felkészülünk a hókotrókkal és sózókkal, csak a hóesés jön váratlanul...
    3- napocskát és felhőket rajzolni egy műszaki ábrára az egész ügy komolyságát rontja. A műszaki rajzot érteni kell, nem tetszésre díjazni.”
  • 58. Picim 2010. június 25. 06:41
    „hova tűnt a napocska az ábráról? :-)”
  • 57. Srác20 2010. június 24. 23:38
    „Ez a mobil partfal nekem tetszik!”
  • 56. apuka 2010. június 24. 22:17
    „Nem lehet összehasonlítani a borsodi és az itteni árvizi helyzetet.Ott a legrosszabb esetben is néhány km széles sávot önt el a víz, itt több tíz kilométert. Nálunk még sosem találkozott a Maros és a Tisza rendkívüli árhulláma. 2006-ban nem volt nagy marosi árhullám! (bocs). A mobil gátas képben azt kell nézni mennyi víz folyik át rajta kb. 2 m vízoszlop hatására. Szegeden 20 cm víz volt a parapetfalon, s orrán-száján jött a víz. Vajon az kommunista látvány beruházás, ha a Stefánián egyetlen homokzsák nélkül, a 2006-os költségek töredékéért lehetne biztonságosan védekezni?”
  • 55. Morpheus_RexXx 2010. június 24. 21:14
    „Mondassz valamit. :) szeressük akkor a molt :P”
  • 54. boldiat 2010. június 24. 20:48
    „Nemkell aggódni! Ha bajlenne már rég Algyő másik oldalát Nagyfa felé robbantanák a töltést! Árviz sosem lessz! A Mol és a Primagáz miatt ez nemkövetkezhet be!!!!”
  • 53. Morpheus_RexXx 2010. június 24. 20:01
    „Én akár hogy is nézegetem ezeket a dolgokat és számolgatok, az így "elfolyó" támogatásokból és gyors átcsoportosításból "feláldozott" összegekből igazán lehetett volna már rég valami maradandót is alkotni ezeken a töltéseken. Ha csak azt nézem, hogy mindenki hozzájárul "2 talicskányival" a szegedi lakosok közül, már nem így állnának a dolgok. Hát még ha pénz is épülne ezekbe a töltésekbe. De igaz, ha valami maradandó, az többnyire állandó is. Így ebből nem lehet "lenyúlni zsebre" bizonyos köröknek. Undorító, hogy még itt is jelentkezik ez a manikráciából eredő "magyarkodás"/hozzáállás.”
  • 52. reagens 2010. június 24. 19:29
    „A mobil magasítás jobb mint a homokzsák, de a homokzsákok nem érdeklik a vasas (alus) dakotákat, a vas - különösen az alu - pedig gerjeszti őket nagyon, és fölszödtek ezek már komplett mellékvonal vasútpályát is mifelénk! Megfontolandó!!

    Az 1927-es Ganz-os cuccokban inkább van bizalmam mint a 2010-es Siemens-ben! Akkoriban még tartós használatra készítettek gépeket, manapság meg "fogyasztásra"...”
  • 51. reagens 2010. június 24. 19:19
    „Régebben árvízhelyzeteknél statárium volt.
    Manapság nem kezelik komolyabban a vízügyet se mint a honvédelmet....
    Nulla fejlesztés, állagmegóvás, csak külsős alvállalkozásokon keresztül szétlopás.
    Hogy néznek ki az árterek??!!
    Hogy néznek ki a töltések???!!
    Hogy néznek ki a szivattyúházak??!!
    Hogy néznek ki a belvízcsatornák??!!
    Víztározók, 8 év rutin, stb...
    Jól fog kinézni a napfényfürdő, a Kárász utca, meg a Lófara környéke 1,5-2m víz alatt...
    Irdatlan mennyiségű közmunkát lehetne és kellene bevonni!”
  • 50. Tom_Peris 2010. június 24. 19:11
    „Azért összetehetjük a két kezünk és megköszönhetjük hogy ilyen felkészült embrek vigyáznak ránk...

    Volt alkalmam beszélni egy kockázatelemzéssel foglalkozó kutatóval (USA-ban dolgozik) akit felkértek abba a csapatba akik azt mérték fel hogy miért csobbant meg egész New Oreans a Katrina miatt... hihetetlen volt hallani hogy a gátszakadást ami nagyban hozzájárult a város elöntéséhez "véletlenül"!!! vették észre egy arra járó katonai helikopterből...

    Tényleg minden elismerésem a magyar vízügyeseké!!! a pénzügyi források szűkössége ellenére kiváló munkát végeznek!!!”
  • 49. valoperes_zugugyved 2010. június 24. 18:21
    „lenike,a politika ilyen ,csak igergetnek a politikusok.inkabb ne politizalj .
    csinalj vacsit a csaladnak,takaticcs ki .
    :D”
  • 48. RP68 2010. június 24. 18:20
    „...én csak azt nem értem, miért kell diktatórikus intézkedés, hogy a magyar együttesen megmozduljon egy teljes, országos, biztonságos árvízvédelmi hálózat kiépítése érdekében. Én mennék. A mezőgazdaságunk az életünk ebben az országban. Ha a víz elborít mindent, inni tudunk mit...és mit fogunk enni? ...és ez az egész miért pénzkérdés?? Régen, a szabályzás előtt csatornahálózat vezette a vizet a locsolandó földterületekre és onnan el is. Sok energiát spórolhatnánk a megemelkedett vízszinten, csak fel kellene készülni rá. A belvizeket is csatornákba lehetne foglalni. A földek gazdáit nem lehet támogatni ilyen vízelvezetők építésére államilag? Jah! Miből? Aha.Feltennék még egy ezzel kapcsolatos kérdést: Hogy lehet ebben a gazdasági helyzetben olyan egyén, aki több milliárd saját vagyonnal rendelkezik, miközben az ország szegény???”
  • 47. valoperes_zugugyved 2010. június 24. 18:20
    „a szin is szeged szégyene.
    a borfeszt is
    a sörfeszt is
    a pálfeszt is.
    minden.”
  • 46. Léni 2010. június 24. 17:52
    „44. Sportplusz! Miért nevezed magad sportembernek? Az alábbi alacsonyszintű
    hozzászólásoddal megsérted az igazi sportembereket!
    Egyébként: Orbán és a Fidesz feladata megoldani a jelenlegi rendkívüli helyzetet
    határtól-határig! Most is csak ígérgettek /Orbán, Pintér/, de a végén meghazuttolták
    magukat! Lásd a rendőrök becsületes kifizetése!
    44-ke! Csak, hogy egy kis örömöd legyen megsúgom, az árvizért is tett feljelentést
    a Fidesz ahelyett, hogy a dolgát végezné!”
  • 45. erika600 2010. június 24. 17:35
    „maroslelét el viszi a belviz az illetékesek nem csinálnak semit .nekik nem vitte el a viz a munkájuk gyümölcsét”
  • 44. Sportplusz 2010. június 24. 17:21
    „.. igyekezzen a botka csapat , hogy leváltásuk elött beinduljon ez a projekt .., hogy ebből is letudjanak nyulni .mert . nem árviz védelem ez, hanem a szokásos" legális rablás ."!! hasonloan az összetákolt napfény fürdöhöz ...az autopályákhoz .. mars -tér romokban .. de a szeged szégyene a SING diszko áll.( csokos csapata botkáéknak !!?? ) a feldult villamos sinek -utakhoz ...minden befejezetlenül .. igaz pénz a zsebbe ..!?? mikor lesz végre elszámoltastás T. Orbán ur T. Gyimesi ur ??!! azért kapták a hatalmat , hogy éljenek vele ??!! v”
  • 43. pandababa 2010. június 24. 16:37
    „Nagyon bízom abban,hogy nem lesz baj...elég ilyesztőek a képek...”
62 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Macskabaj

Csongrád megyében több állatvédő szervezet is tevékenykedik, ezek fő profilja a kóbor kutyák mentése. Tovább olvasom