Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson -3°C | 10°C Még több cikk.

Pintér Tiborral a szivarozó Jézusról

Szeged - Ha a kánai menyegző korában Palesztinában ismerték volna a szivart, Pintér Tibor szerint Jézus a víz borrá változtatása után rágyújtott volna egy finom szivarra. Többek között ez is olvasható a szegedi Pintér Tibor legújabb, Kereten kívül címmel megjelent könyvében. A szerző elmondta, hogy a nagy dolgokról indulatból szokott írni, és mostanában gyakran volt dühös.
– Honnan kapta az inspirációt az íráshoz?
– A nyolcvanas években volt egy baráti társaságunk Szegeden. Esténként összegyűltünk valamelyikünk lakásán, borozgattunk és beszélgettünk. Ami fontos: megtanultunk beszélgetni. Ez a mi gazdagságunk – azóta is.

– Nagy éjszakai beszélgetések, világmegváltó gondolatok. Akkor ez jelentette az alapot?

– Bár meghatározóak voltak ezek az éjszakák az életemben, más hatások is értek.

Pintér Tibor: Kíváncsi vagyok, mint egy autószerelő. A szerző felvétele
Pintér Tibor: Kíváncsi vagyok, mint egy autószerelő.
A szerző felvétele

– Például a búvárkodás.

– Igen, a búvárkodás, amely végigkíséri az életemet. A tenger, a víz – mélységével és szépségével – az emberekkel köt össze.

Névjegy

Pintér Tibor 1960. június 4-én született Szegeden. Elvégezte a hittudományi főiskolát, valamint tanulmányokat folytatott a szegedi egyetemen mentálhigiénés és egészségtudományi területén. Dolgozott a Móra Ferenc Múzeumban gépkocsivezetőként, könyvkereskedésben, az egyetem könyvtárában, jelenleg a Szegedi Fegyház és Börtön pártfogó felügyelője. Volt a szegedi Manta Búvár Klub elnöke, 2000 óta búvároktató. Megjelent kötetei: Petrus Ceelen: Rácsok mögött, Szegletkő, Aranyhal öböl, Ígéret földje, Kereten kívül.

– Figyeli őket?
– Mondjuk inkább úgy, hogy észreveszek, elraktározok gesztusokat és helyzeteket, amelyekkel a sorsom megajándékoz.

– Tehát mégiscsak figyel.

– Kíváncsi vagyok, mint egy autószerelő, aki szétszed és összerak dolgokat, s utána tényleg figyel és fülel, hogy jól működik-e a dolog.

– Mennyi ideig szerel, mikor érzi, hogy jó a szöveg?
– Van, hogy a kéziratot többször is átírom. Megiszok mondjuk egy pohár bort, és visszatérek a szöveghez, ízlelgetem, formálgatom a szavakat.

– Belefér egy szivar is?
– Bele.

– Ezt azért kérdezem, mert olyan szépet írt a szivarozó Jézusról, hogy magam előtt láttam a kánai menyegzőn a rokonsággal együtt a bodorodó szürke füstben csendben üldögélő és dohányzó Jézust.
– Én is láttam magam előtt ezt a képet, le is festettem a könyvemben. (Nevet.) Amúgy én általában képekben gondolkodom. Ha tudnék rajzolni vagy festeni, biztosan azt csinálnám, de nem tudok. Így betűkkel formálok képeket.

– Vagyis képet író ember.
– Nem, nem vagyok író, nem tartom magam írónak. Szemlélődő ember vagyok. Vért izzadok egy történet elmesélésével. Én a töprengéseimet próbálom leírni.

– Az új könyvében olyan nagy dolgokról töpreng, elmélkedik – barátság, szerelem, idő, sors és bűn –, amelyek mostanában kikoptak a közbeszédből.
– A nagy dolgokról indulatból írok.

– Akkor mostanában sokszor volt dühös, mert tele van az új könyve nagy dolgokkal.
– Igen, gyakran voltam haragos. És megbocsátó. (Nevet.) Amúgy meg szeretek az élet dolgairól töprengeni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kémiai rekordkísérlet a Dóm téren

Ezer gyerek végezte tegnap délután ugyanazt a kísérletet a szegedi Dóm téren a kémia nemzetközi éve alkalmából. Tovább olvasom