Délmagyar logó

2019. 07. 17. szerda - Endre, Elek 16°C | 25°C Még több cikk.

Bigott vallási világ áldozatai a boszorkányok - Szegeden férfiak-nők egyaránt mentek a máglyára

A boszorkányperek "logikáját" ismerhettük meg Balogh Elemér jogtörténész professzor segítségével. Kutatásai rámutattak, milyen kegyetlen volt a közép- és kora újkor embere. Fanatikus vallásossága és az ördögtől való félelme kegyetlen bíráskodási gyakorlatot indított el, amelynek forrásai között az egykorú törvényeket is megtaláljuk.
– Vannak ma boszorkányok? – teszi fel hallgatóságának a kérdést Balogh Elemér professzor. A jogtörténész, volt alkotmánybíró a választ is elárulja: – Persze, hogy vannak. A régi magyar felfogás szerint, akiben valami titokzatos "plusz" van, az lehet boszorkány. Nemcsak, mert szebb, okosabb és több nyelven beszél másoknál, hanem mert rejteget valami rejtélyeset. Rájuk nézve a mai "trendi" megnevezés talán a természetgyógyász lenne. Én ismerek ilyen fantasztikus asszonyt, szerencsére ma már nem cipelnék máglyára. A boszorkányperek "virágkorában", a kora újkorban (16–17. században) azonban ezt könyörtelenül megtették, mindössze egy "átlagos" feljelentés kellett hozzá – tudjuk meg a jogtudóstól.

Vallási ellentétek

A vallásháborúk időszaka az európai kereszténység szégyene. A boszorkányperek a protestánsok és a katolikusok egymás elleni ádáz küzdelmében sajátos funkciót töltöttek be. Az eljárások Nyugat-Európában tömegesen indultak meg az új hitre áttért személyekkel szemben. (Az ortodox keleten nem voltak boszorkányperek.) Azt mondták: áttért az ördög hitére.

A protestánsok pedig az ellenkezőjét hangoztatták: megmaradt az ördög hitén. Toulousban például egyetlen nap alatt 400 halálos ítélet született, Carcassonban 200 személyt égettek el. A németek hihetetlen precízséggel és aprólékossággal jegyzőkönyvezték a pereket. Nagyjából 100 ezer halálos áldozatot követeltek Európában a boszorkányperek. Hazánkban az 1728. július 23-án végződő szegedi boszorkányper volt a teljes magyar jogtörténet legtöbb áldozatot követelő büntetőpere. A vádlottak élve elégetésére valószínűleg az egykori Boszorkányszigeten, vagy valahol az Alsó Tisza-parton kerülhetett sor.

"Kilóg a lóláb"

A korabeli európai emberek fejében a boszorkányperek központi figurája, a főkolompos mindig az ördög volt. Az egész koncepció rá épült. Evidencia volt például, hogy képes emberi alakot ölteni, szóban, érintésben tapintható kapcsolatot létesíteni csatlósával. Szinte mindig férfiként ábrázolták, ráadásul nagyon maszkulin külsővel.
 
Az ördög ábrázolása, egy 14. századi arab kézirat illusztrációja a gonoszról.

Például szakállat képzeltek hozzá, és izmos, hiányos ruházattal borított férfitestet. Lábai sokszor patás állatéra – ló, kecske – hasonlítottak. A közfelfogásban ugyanis általános toposz volt, hogy bár át tud alakulni, de nem tökéletesen – érvel a professzor. Hozzáfűz egy érdekességet: – Ránk maradt egy szólásmondás ezzel kapcsolatban, miszerint: „kilóg a lóláb". Ugyanis vallották, egy korabeli asztaltársaságnál csak úgy derülhetett ki, hogy esetleg köztük van az ördög, ha az asztal alá néztek, és onnan paták lógtak ki.

Gyanúsak a vonzó asszonyok

– A boszorkány szó jelentésére számos szinonima létezik a korabeli forrásokban: ártó szellem, szépasszony, gonosztevő, stb. A nagyon szép, vonzó asszonyokkal kapcsolatban például mindig sejtettek valami plusz spirituális hátteret. Persze ezt mindig a férfiak sejtették a nőkről – magyarázza Balogh Elemér.

Rámutat: – Boszorkányok azonban nem csak nők lehettek, számos férfit ítéltek el boszorkányság vádjával. A szegedi boszorkányperben például a 12 máglyahalálra (élve elégetés) ítélt vádlott fele férfi volt. A szegedi per egyik sajátossága volt, hogy a fővádlottakat hadrendbe osztották, és a vezetőjük a kapitány volt. A szegedi perben például a 82 éves Rózsa Dániel, aki a város arisztokrata rétegéből került ki, valamikori szenátor. Kereskedelemmel és szépségiparral foglalkozott. Utóbbi volt a veszte, hiszen a vád része volt, hogy mindenféle varázsszereket kotyvasztott.

 Megszületett a büntető törvénykönyv

A latin Európában kényszeres késztetést éreztek arra, hogy jogi köntösbe csomagolják a boszorkánynak kikiáltott személyekkel szembeni eljárást. Ennél fogva az eljárások menetét, a kiszabott büntetéseket és mindezek szabályrendszerét részletesen lefektették. A kora újkor boszorkányperei már világi bíróságok előtt zajlottak.

A leghíresebb kútfő, amire a bírák támaszkodtak, az 1487-ben íródott úgynevezett Boszorkánypöröly volt (Malleus maleficarum). VIII. Ince pápa biztatására készült, valójában két inkvizítor tollából született. Először latinul, majd németre fordították. Azt taglalta, hogyan kell a boszorkányság vádjával szembesített személyek ellen eljárni. Hitték, az ördög szövetségesei ellen fizikálisan kellett fellépni, hiszen a gonosz borzasztóan ravasz, nagyon össze kell szednie magát az eljárás vezetőinek, hogy esélyük legyen ellene.
 
Rajz a Boszorkánypörölyből.

A korabeli pletyka szerint 10 ezer halálos ítélet köthető egyedül Benedict Carpzow lipcsei egyetemi professzor és bíró nevéhez, melyek zömmel boszorkányperekben születtek. Európa-szerte elterjedtek nyomtatásban kiadott munkái, amelyek mellett a szegedi magisztrátus (a boszorkányperben eljáró bíróság) egy latinra fordított, osztrák büntető törvényt, a Praxis criminalist is alkalmazta.

Ügyeltek a látszatra

– A vádlottból mindenáron ki akarták csikarni a beismerő vallomást: "Igen, szerződést kötöttem az ördöggel". Lepaktáltak vele, és ezzel eladták a lelküket. Vagyis jogilag értelmezhető szerződési formulát próbáltak kimondatni a vádlottal. Magyar sajátosság volt azonban, hogy akit ilyen perbe fogtak, vele szemben törekedtek valamiféle racionálisnak tekinthető vádpontot is megfogalmazni. Például, hogy egy bába keze alatt már több csecsemő halva született, vagy elapadt a "Riska" teje. Vagy a szentségtörés is vádpontnak minősült, ha Krisztus testével – azaz az ostyával – valaki visszaélt. Például ellopta a templomból, és másokat (babonásan) gyógyítani próbált vele – tudjuk meg a jogtudóstól.

Kegyetlen hétpróba

A feljelentés után következett a kihallgatás – részletesen szabályozott fejezetek alapján történt. Hogy a kínzók biztosan értsék a dolgukat, ezeket le is rajzolták. A bírónak el kellett rendelnie a tortúrát, ha a vádlott tagadott. Az úgynevezett "hét próba" alkalmazásával bizonyos szimbolikus szándékot is próbáltak belecsempészni a protokollba.
Élve elégetés. Szegeden nők és férfiak egyaránt kerültek máglyára.
Élve elégetés. Szegeden nők és férfiak egyaránt kerültek máglyára.

A vádlottat a pincébe vitték – ez volt az első próba. Itt a „smasszer" megmutatta a kínzóeszközöket, és elmagyarázta a vádlottnak a várható élettani hatásokat. Ekkor a vádlottak fele mindent bevallott. A hetedig, legkegyetlenebb próba az volt, amikor a vádlottat kifeszítették, és a testszőrzetét fáklyával égették. A kihallgatásnak az is része volt, hogy a vádlott testét négyzetmilliméteres aprólékossággal átvizsgálták, és keresték a stigmákat (sokszor ez egy heg vagy anyajegy volt – a szerk.). Ha valakin ilyet találtak, az lepaktált az ördöggel, hiszen az őt megjelölte. Na, de ha nem volt stigma a testén, az volt csak az igazán nagy baj, mert az ördög csak azokat jelöli meg, akikben nem bízik meg százszázalékosan...

A víz és a tűz megtisztít

A bűnösség gyanúját erősítette vagy gyengítette a hidegvíz-próba: a vádlottat összekötözték, majd a víz alá nyomták, a szegedi boszorkányper során például a Tiszába. Háttérmegfontolás volt, hogy a boszorkányok olyan könnyűek, mint a parafa, nem süllyednek el rendesen, így nem fulladnak meg. Azokkal szemben ellenben megerősödött a gyanú, akik túlélték. Azzal szemben felmentés született, aki belefulladt a vízbe. Vallották: a víz őselem, és csak az ártatlant fogadja be.
Vízpróba: aki túlélte, boszorkánynak bizonyult.
Vízpróba: aki túlélte, boszorkánynak bizonyult.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kína a kihalásnál is veszélyesebb a kávépiacra

Eltűnhet a Föld színéről az egyedül Etiópiában őshonos, vadon termő arabica kávé a következő… Tovább olvasom