Délmagyar logó

2018. 12. 16. vasárnap - Etelka, Aletta -4°C | 1°C Még több cikk.

Építkezéseket kezdenének Csernobilban 25 évvel a katasztrófa után

A csernobili katasztrófa 25. évfordulója alkalmából Kijevben megrendezett csúcstalálkozón Oroszország 45 millió, Franciaország pedig 47 millió eurót ajánlott fel az atomerőmű felrobbant reaktora köré tervezett új betonszarkofág megépítéséhez. A csernobili zóna jelenleg zárt terület, ahol négyezer ember dolgozik.
A francia felajánlást Francois Fillon miniszterelnök, a mai napon kezdődött konferencia társelnöke jelentette be, orosz részről Mihail Zurabov, az elnök ukrajnai gazdasági kapcsolatokért felelős különmegbízottja szólalt fel. Fillon hozzátette, az eddig bejelentett támogatások 550 millió euró összegyűjtését teszik lehetővé Az eseményen részt vesz Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, a délután folyamán Schmitt Pál magyar köztársasági elnök is felszólal. Az esemény zárásaként a katasztrófában érintett országok állam- és kormányfői várhatóan közös nyilatkozatot fogadnak el az atomenergia biztonságos és innovatív felhasználásáról.

José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke már a hétfői nap folyamán bejelentette, a bizottság 110 millió euróval járul hozzá az új szarkofág megépítéséhez.

Az új csernobili szarkofág megépítésére kiírt ukrán tendert 2007-ben a francia Bouygues és Vincia cégek konzorciuma nyerte el, a 1,5 milliárd eurós építkezés finanszírozásához azonban eddig mintegy 740 millió euró hiányzott.

Csernobil - 25 évvel később. Fotó: MTI (galéria)

A csernobili tragédia 1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1 óra 23 perckor következett be. A csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. Az erőmű robbanása nukleáris szennyezést bocsátott Európa nagy részére, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnára, Fehéroroszországra és Oroszországra is. Közel tíz napig égett a nukleáris fűtőanyag, mely radioaktív részecskéket lövellt az atmoszférába, erőssége több mint kétszáz hirosimai bomba hatásával volt egyenértékű. A robbanás után harminchat órával evakuálták az erőműhöz legközelebb eső Pripjaty teljes lakosságát, majd a helyzet súlyosbodásával május első napjaiban a reaktor harminc kilométeres körzetéből minden embert kitelepítettek.

A kommunista rendszer ideológiáját követve a környező szocialista országok felső vezetése a titkolózás mellett döntött, de a nemzetközi hírügynökségek beszámolói után végül mindenhol hírt adtak az atomerőmű-balesetről. A nyugati országokban csernobili típusú, reaktorok építése tilos volt, így ott a katasztrófához hasonló eset nem fordulhatott volna elő. A levegőbe került sugárzás Európa lakosságára gyakorolt káros élettani hatásai azonban megjósolhatatlanok voltak.

A balesetet követően egyes romániai óvodákban és iskolákban jódtablettákat osztottak ki a sugárzás ellen, míg az osztrák hatóságok a katasztrófáról értesülve megtiltották a magyar termékek kivitelét a határon, mivel azt szennyezettnek vélték. A Kárpátok védő hatásának és a szélnek köszönhetően azonban Ausztria nagyjából kétszeres nukleáris dózist kapott, mint Magyarország. Hazánkban az 1986-ban kapott többletdózis 0,2 microsievert (mSv) volt, amely az akkori adatok szerint 10 mikrorizikó kockázatnak felelt meg (1 millió, ennek és csak ennek a hatásnak kitett ember közül 10 halálát okozza az adott behatás), amely körülbelül fél doboz cigaretta elszívásával egyenértékű.

Olvasóink írták

  • 2. seawasp 2011. május 19. 11:23
    „Már felesküdött tűzoltóként éltem meg a csernobili tragédiát, és ott hallottam az orosz szörnyűséget! :-(

    Ami a szakmai részhez tartozik, kb. 300 tűzoltó halt bele a parancs végrehajtási szokásba! Ott a helyszínen kapták a halálos dózist!
    Akkor a ruszkiknál a parancsnokok hivatásosak voltak, a legények besorozott katonák! Az akkori 5 éves katonai idő adott ilyenre is lehetőséget!”
  • 1. Mike3 2011. április 22. 11:11
    „"A csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében " - még mindig itt tartunk? NEM gőzrobbanás volt.
    A szarkofág egyébként katasztrófális állapotban van.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három év után aktivizálódni kezdett a Nap

Három évi "szendergés" után ébredezni kezd a Nap: felületén megjelentek az első napfoltok, amelyek a… Tovább olvasom