Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 16°C | 29°C Még több cikk.

Lex Dux lett a felsőoktatási törvény? - exkluzív interjú az egyetemre visszatérő Dux Lászlóval

Szeged - Távozik posztjáról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, Dux László. A Szegedi Tudományegyetemen orvosi biokémiát oktató professzort csütörtök este akkor kérdeztük döntésének körülményeiről és a felsőoktatási törvényről, amikor Budapestről a Tisza-parti városba autózott.
– Dux László lemondott a felsőoktatási helyettes államtitkári posztról, vagy felszólították a távozásra?

– Az új felsőoktatási törvényt elfogadta a parlament 2011. december 23-án. A helyettes államtitkári tisztségről lemondó levelemet 2011. december 27-én küldtem el. Eredeti terveimben is az szerepelt, hogy ennek előkészítését és a jogszabályalkotás véghezvitelét fogom koordinálni. Az orvosi biokémia professzoraként az oktatás és a kutatás, valamint a doktori iskola vezetése az eredeti hivatásom, amelyhez most visszatérek.


Dux László: Nem időhöz kötöttem a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári poszttal járó munka vállalását. Fotó: Veréb Simon
Dux László: Nem időhöz kötöttem a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári poszttal járó munka vállalását. Fotó: Veréb Simon


– Mikor adta be felmondólevelét?

– A szerdai kormányülésre is hat előterjesztéssel készültünk, és a további munkát is segítem a következő hetekben.

– Rosszul érezte magát kormányzati szerepkörben?

– Egyetemi oktatóként eltöltött életpályán elmondható, hogy ezzel nem azonos elemei is vannak a kormányzati funkciónak. Ugyanakkor a szabályokhoz igazodás, a szabályzatalkotás így is ismerős terep.

– Korábban miért nem hangsúlyozta, hogy a kormányzati ciklus lejárta előtt távozik posztjáról?

– Nem időhöz kötöttem a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári poszttal járó munka vállalását, hanem egy súlyos feladat teljesüléséhez. A felsőoktatási törvény elfogadása fél évvel korábban és később is bekövetkezhetett volna.

– A kerettörvény végrehajtásának kormányülésen hozott részletei miatt mondott le posztjáról?

– Nem. Sőt: a kormány szerdai ülésén is hasznos és előremutató döntéseket hozott.

– Lex Dux lett a felsőoktatási törvény? Magáénak érzi a jogszabályt?

– A velem hasonló módon gondolkodó, értékeket és célokat valló egyetemi közösségeknek a törvénye ez. A parlament fogadta el, így nagyon sok más testület – például a többi szaktárca, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belüli többi ágazat – véleményét is tartalmazza. A felsőoktatási törvény tervezetéhez érkezett 540 módosító indítvány pedig kifejezi, hogy a parlamenti képviselők álláspontját is tükrözi. Így aztán elmondható: kompromisszumok eredménye. Saját szerepemet persze nem szeretném kisebbíteni: az elmúlt másfél-két évben ezt a folyamatot igyekeztem összefogni, koordinálni és a konfliktusokat kompromisszumokkal, konszenzussal feloldani. Ennek a munkának az eredménye, hogy a képviselők elsöprő többsége elfogadta a felsőoktatási törvényt.

Dux László: A velem hasonló módon gondolkodó, értékeket és célokat valló egyetemi közösségeknek a törvénye ez. Fotó: Veréb Simon
Dux László: A velem hasonló módon gondolkodó, értékeket és célokat valló egyetemi közösségeknek a törvénye ez. Fotó: Veréb Simon

– Ön elégedett a végeredménnyel?

– Számos elemével teljesen elégedett vagyok, néhány pontját eredetileg nem pont így gondoltam. De szerintem elmondható: a magyar felsőoktatásban és a döntéshozatalban most illetékeseknek konszenzusos szabályozást sikerült kialakítaniuk.

– Ezt az érintettek vitatják, másképp nyilatkoznak.

– Ez nem feltétlenül baj egy ilyen átfogó rendszerszabályozó törvény esetében.

– Rendezi a felsőoktatáson belüli anomáliákat, vagy épp felerősíti a rendszerhibákat az új jogszabály?

– Kormányrendeletek szabályozzák a részleteket. Ennek az az oka, hogy az élet gyorsan változik, amit egy merevebb törvénnyel nem lehetne követni. Most a pénzügyi és gazdasági folyamatok miatt is gyorsan és rugalmasan kell az élethez igazodni. A kormány szándékainak megfelelt, hogy a felsőoktatásról szóló jogszabály kerettörvény, amely bizonyos irányokat, értékeket, célokat képvisel, s azon belül az arra feljogosítottak kötelességévé, illetve jogává teszi, hogy a szükséges intézkedéseket, döntéseket meghozzák.

Nem számítok arra, hogy rövid életű lenne a felsőoktatási kerettörvény. Fotó: Veréb Simon
"Nem számítok arra, hogy rövid életű lenne a felsőoktatási kerettörvény." Fotó: Veréb Simon


– Mennyi ideig él majd ez a jogszabály?

– Nehéz megmondani. Ha az élet úgy hozza, hogy felül kell bírálni, akkor mindenkinek az az érdeke, hogy ez megtörténjen – minél gyorsabban, de kellő megfontoltsággal. A törvény kidolgozásakor figyelembe vett és mérlegelt tendenciákhoz igyekeztünk egy finanszírozható, ugyanakkor versenyképes fejlődési pályára terelni a felsőoktatás rendszerét. Nem számítok arra, hogy rövid életű lenne a felsőoktatási kerettörvény.

– Intercity államtitkárnak is nevezték, mert egyetemi állását az Orbán-kormányban kapott kormányzati megbízatása mellett is megtartotta. Most, hogy helyettes államtitkári posztjáról távozott, mennyiben változik egy munkanapja?

– Ritkábban kell hajnali 4 órakor ébrednem és indulnom Budapestre. De azért időről időre előfordul: közélettel, közügyekkel korábban, egyetemi tanárként és ezentúl is foglalkozom – például a Professzorok Batthyány Körében, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumi elnökeként. A jövőben is megmarad a szoros együttműködésem az államtitkársággal. De az elmúlt hónapokhoz képest sokkal több időt szeretnék az egyetemi hallgatókkal a tanteremben vagy a kutatólaborban tölteni. Ahogy az elmúlt harminc évben, így ezentúl is a Dóm téri egyetemi épületben fogom a munkanap nagy részét tölteni. Pénteken például vizsgáztatok, február első hetétől pedig az angol, a német és a magyar évfolyamnak nagyrészt ismét én tartom az orvosi biokémiai előadást.

– A helyettes államtitkári poszton ki lesz az utóda?

– Nem tudom. Nem is a feladatom megjelölni. Az erre illetékesek testülete meg fogja találni azt a személyt, akit segíteni fogok, hogy minél eredményesebben és sikeresebben tudja a felsőoktatási törvényből következő vagy az élet által adott feladatokat megoldani a kormányzati ciklusban.

Olvasóink írták

37 hozzászólás
12
  • 37. medvejanos 2012. január 07. 16:48
    „gavallér

    Vagy csak azoknak akik reálisan átlátják a kormány gazdaságromboló szerepét.”
  • 36. gavallér 2012. január 07. 10:37
    „Magasan képzett, sokat tanult emberek rengeteg vizsgával és sok baromságnak tűnő tárgy tanulását követően
    arra lettek képesek , hogy tátott szájjal lessék hogyan megy egyre lejjebb az ország. Ezt a társadalmi "réteget"
    értelmiséginek nevezik illetve neveztetik saját magukat.Belőlük kerültek és kerülnek ki a vezetők.
    Na mármost ha és amennyiben ezek az egyetemek ilyen embereket engednek a Népre, akkor ezeket az
    iskolákat fizikai értelemben is meg kell szüntetni. Egyébként meg az illető az apja pénzén nyugodtan tanuljon élete végéig altajisztikát és kisállattenyésztést mert ezek első hallásra nem ártanak.
    De a sok közgazdász és jogász létszámát ha csökkentik akkor legalább csökken a potenciális károkozók száma.”
  • 35. Theg 2012. január 07. 09:55
    „32. tatár 2012.01.06. 18:53
    Tudnál adni róla egy linket?
    Nem mondom, hogy a humán hallgató selejt. Nyelvekkel például el lehet helyezkedni nyelvtanárként, tolmácsként, lektorként vagy szakfordítóként. HR-esekre, titkárokra, könyvtárosokra is lehet kereslet. Aki tanárnak megy, annak vagy nagyon erős a hivatástudata, vagy másra nem alkalmas, vagy csak elment a józan esze, ilyen fizetések mellett.
    Viszont van egy pár bölcsész szak, amiről el nem tudom képzelni, hogy azt elvégezve hasznosabb tagja lesz valaki a gazdaságnak, mintha csak egy érettségije lenne. Álláshirdetéseket böngészve még soha nem botlottam olyanba, hogy "Filozófust keresünk".
    Hogy kérdésedre is válaszoljak, programtervező matematikus diplomám van.”
  • 34. sebajtóbiás 2012. január 07. 09:07
    „Nem olvastam végig a hozzászólásokat, és nem is ismerem pontosan az új törvényt.
    De régóta mondogatom, hogy túlképzés van sok területen. Nagyon népszerűek a társ. tud. szakok- s közben turiban dolgozik szociológiai végzettséggel, vagy telefonos kisasszony végzett néprajzos.(ezek valós példák) és nem egy van ilyen. Rengeteg óvónőt, tanítót, bölcsészt képeznek állami finanszírozással, akik nem tudnak elhelyezkedni. Tudom, az egyetemnek is számít a fejkvóta. És valóba sötét fejek is keringenek a "felső"oktatás rendszerében, olyan alaphiányosságokkal, hogy az elképesztő.
    Nem biztos, hogy az jó, amit most csinálni fognak, de valamit tenni kell ezen a téren is.”
  • 33. medvejanos 2012. január 06. 22:07
    „Bölcsész szakok bizonyos mértékű megnyirbálása egyértelmű, azonban el kell gondolkodnunk azon, hogy ennek mi az értelme. Lehet, hogy érdekesek és szépek meg jók is az ott tartott tárgyak, mert én is szeretem a történelmet, csak el kell gondolkodnunk azon, hogy ezt miért támogatja az állam, mikor majd semmire se tudja hasznosítani. Persze sajnálom az ott tanulókat, de sajnos felesleges és erre nincs keret. A kedves germanisztikáddal hol akarsz majd elhelyezkedni?

    Másrészről infós hallgatóként megtámadnám azt a döntést is, hogy az infó szakra "több" embert vesznek fel. Miért és minek és miért és minek ? ? a kérdések egymás után újra ismétlődnek bennem.
    Persze a több az idézőjeles, mert államiba ide is kevesebb jut három ezerrel. Csak a rész ösztöndíjasokkal együtt haladjuk meg ezt a számot. Kérdem én ki képes kifizetni még akár a rész ösztöndíjat is? Mondjuk az oké, hogy kissé butábbaktól pénzt próbál becsalni a felsőoktatásba az állam, de ki képes megfizetni? Én nekem személy szerint egy laptop megvásárlása is komoly gondot jelentett, pedig azt hiszem azért infó szakon ez nem az utolsó.
    Felesleges többet felvenni. A keretszámok megtartása a legjobb ebben az esetben. Felesleges több butát beengedni. Aki nem képes megcsinálni a matekot legalább egy erős négyesre annak esélye sincs, hiába tud akár programozni is, a matekból ki fog bukni! Sokkal nehezebb, mint az érettségi... és ha az nem megy akkor kár erőlködni.”
  • 32. tatár 2012. január 06. 18:53
    „31. Theg 2012.01.06. 16:49
    Itt jönne be a szakértelem. Nézd meg, hogy milyenek a munkanélküli ráták iskolai végzettség szerint. Meg fogsz lepődni. Szóval a humán hallgató a selejt. Mit végeztél?”
  • 31. Theg 2012. január 06. 16:49
    „Nem vagyok fidesz-párti, de azzal egyetértek, hogy ne képezzünk állami pénzen diplomás munkanélkülieket. Különböző gyorsétteremláncokat leszámítva hol lehet elhelyezkedni filozófus, nem tanári magyar szakos, szabad bölcsész, vagy történész szakokkal? Szintén nehéz elhelyezkedni pár természettudományi szakkal is, pl biológus, földtudományi, környezettan, stb...
    Jogászból és közgazdászból is annyi van, hogy Dunát lehet velük rekeszteni. Igaz, az a sztereotípia él az emberek fejében, hogy ezekkel jól lehet keresni, ami valóban helytálló, csak hiába, ha nem talál állást a végzett hallgató.
    Az olyan szakokon, amelyekből hiány van a munkaerőpiacon, előjön a probléma másik oldala. Olyan silány hallgatók is bekerülnek, akik az életben nem fogják elvégezni a szakot. Valószínűleg az lehet az oka, hogy beleverik a gyerekbe, hogy akkor lesz nagy király, ha bölcsész, jogász vagy közgazdász lesz, pedig egy akármilyen műszaki, vagy némelyik természettudományos diplomával sokkal könnyebben boldogulna.”
  • 30. dondongó 2012. január 06. 15:43
    „28. zsemlemorzsa 2012.01.06. 14:36
    Keresni kell egy jónevű, komoly nemzetközi reputációval bíró, magas impakt faktorú , nemzeti érzelmű halbiológust.
    Úgy sem leszünk kinn egy ideig a vízből.:-)”
  • 29. harcsabajusz 2012. január 06. 15:24
    „28. zsemlemorzsa 2012.01.06. 14:36
    Senki se akar beállni matróznak egy süllyedő hajóra...

    Amúgy nem tudom miért kell vitázni azon, hogy a vegyészek, irodalmárok, közgazdászok vagy ügyvédek hasznosabb tagjai egy társadalomnak. Egyik se helyettesíti a másikat.
    El kellett volna végezni egy alapos fölmérést a végzett diákok elhelyezkedéséről, ki-hogyan tudja hasznosítani diplomáját, tudását. Továbbá szükséges lenne valamiféle előrejelzés arra nézve, hogy mi várható a következő 5-10-20 évben, és ennek megfelelően lehet módosítani a felsőoktatási stratégiát.
    Pillanatnyilag egyik info se áll a rendelkezésre. Orbán maga találta ki, hogy nem kell jogász és közgazdász (meg is látszik hazánk gazdaságán, jogbiztonságán), és adta utasításba a változásokat, amit H.Rozika híven teljesített. Dux professzor meg nevét adta a szüléshez. Nem irigylem...”
  • 28. zsemlemorzsa 2012. január 06. 14:36
    „Milyen népszerű lehet a megüresedett poszt.......

    A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak kérte fel Hoffmann Rózsa Király Miklóst, ő azonban nem vállalta a feladatot.

    Dékáni teendőire hivatkozva mondott nemet Hoffmann Rózsa felkérésére az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Az oktatási államtitkár ugyanis őt kérte fel Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár utódjának.
    http://www.origo.hu/itthon/20120106-nemet-mondott-hoffmann-felkeresere-az-elte-ajk-dekanja.html”
  • 27. Larsson 2012. január 06. 14:32
    „25.

    Nem törlik el, amúgy meg tényleg értelmetlen veled "vitázni", ha a te szinteden okoskodnék, akkor visszakérdeznék, hogy melyik általad lenézett matematika tanár tanított meg téged számolni, vagy még sorolhatnám??? :D
    A másik problémám, hogy te tényleg nem érted, a problémám az, hogy a tucat bölcsészképzés igenis káros, semmi szükség ennyi natúr nyelvszakosra, pláne nem egy szakosan! :P
    Ha egy ttk-s párban el tudja végezni az egyetemet és két szakon is képes tanítani egy középiskolában, akkor miért van egyszakos bölcs"ész"?!”
  • 26. Mignon 2012. január 06. 14:29
    „Szerintem Dux professzor ur szakterülete, az orvosi biokemia is szep lehet!

    Ez a tema kicsit tavol all tölem, olyannyira tavol,
    hogy bele sem tudok nyikkanni...

    Ezert, nekem a legszebb szak a "germanisztika"...

    :))

    Larsson bölcsesz-ellenessege közismert.
    Ne vegyetek öt ebben a temaban komolyan.
    (a politikai cikkekhez jobbak a hozzaszolasai.)”
  • 25. dondongó 2012. január 06. 14:09
    „24. Larsson 2012.01.06. 13:57

    Aha. Valszeg a minőség jegyében törlik el a nyelvvizsga követelményt a diploma megszerzése érdekében. Valszeg autodidakta módon tanultál meg fullra idegen nyelvet. Ha és amennyiben. Na csá. Értelmetlen a vita, megyek angolozni a gyermekeimmel, sok a lecke holnapra.:-)”
  • 24. Larsson 2012. január 06. 13:57
    „Ne viccelj semmi köze ahhoz, hogy én megtanultam írni/olvasni, hogy hány száz <moderálva> bölcsész végez évente. Sose értettem, hogy btk-n miért van külön történész szak és mellette még ha elvégzel x pedes tantárgyat, akkor tanári papírod is lesz? Ilyen történészből meg sokszor 120 is végzett egy évben! Kérdem én, mi a túrót tudnak ezzel a papírral kezdeni, hova kell natúr történész, vagy francia szakos, magyar szakos nem PEDAGÓGUS, mit fog dolgozni? Én szinte csak tanár szakot indítanék és csak párban! És senki ne jöjjön azzal, hogy de okos, mert felsőfokon beszél franciául, vagy németül, mert ezzel kitörölheti a hátsóját, legtöbb más szakos ember a szakja mellett rendelkezik ilyen tudással.”
  • 23. dondongó 2012. január 06. 13:56
    „ELTE-s dékán felelhet a felsőoktatásért a kormányban
    [origo]|2012. 01. 06., 11:51|Utolsó módosítás:2012. 01. 06., 13:25|
    Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Azt egyelőre nem tudni, hogy Király Miklós vállalja-e a feladatot.

    Az oktatási államtitkár az ELTE ÁJK dékánját kérte fel Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár utódjának. Dux még év végén jelentette be lemondását - értesült az [origo] kormányzati forrásokból. Úgy tudjuk, Király Miklós még nem egyezett meg erről Hoffmann Rózsával. Az [origo] kereste az ELTE ÁJK dékánját, de egyelőre nem sikerült elérnünk.

    Dux László eddigi helyettes államtitkár távozását az erről szóló sajtóhírek megjelenése után csütörtökön ismerte el Hoffmann Rózsa. Az államtitkárság közleménye a helyettes államtitkár távozásának okáról azt írta, hogy Dux László eleve csak arra az időre vállalta a megbízást, míg a parlament elfogadja az új felsőoktatási törvényt.

    Az [origo] információi szerint az államtitkárságnak valójában szakmai kifogásai voltak Duxszal szemben.”
  • 22. Esovaro 2012. január 06. 13:39
    „moderálva offtopic”
  • 21. dondongó 2012. január 06. 13:33
    „20. Esovaro 2012.01.06. 13:13

    Nem tudok ´bufe-ruhatar´ szakról, küldd el légyszi az infót a Felvételi Tájékoztatóból. A magyar nyelv ékezeteket használ.
    Amúgy a döntéshozónak tisztában kell lennie a döntés várható társadalmi hatásaival valamint azzal a társadalmi háttérrel, amelyben a döntés hat. Ehhez megalapozott tudásra van szüksége, ha nincs ilyen, akkor van a szakértőknek: akár Szegeden is vannak ilyen kompetenciák.
    Miért gondolja bárki is azt, hogy a társadalmi folyamatokba megalapozott információk nélkül csak úgy bele lehet piszkálni? Ez a laborban se így működik.”
  • 20. Esovaro 2012. január 06. 13:13
    „"A tanár szakokról beszéltem. Oda nem megy senki. A természettudományos tárgyak népszerűtlenek a suliban. "

    A tanar szakok a TTK-an azert nepszerutlenek,mert a kikerulo kozepiskolai tanarokat igencsak vacakul fizetik , masreszt ezek igencsak izzaszto szakok,nem lehet atlebecolni laposkuszasban ,mint valami bufe -ruhatar szakot.

    Viszont minden egyetem rangjat elsosorban a termeszettudomanyos es orvosi teruleteken kozolt tudomanyos publikaciok adjak,mert onnan kozolnek nagy impaktfaktoru nemzetkozi es kulfoldi lapokban,nem a bolcseszek es a jogaszok . A TTK-akon ,muszaki teruleteken szuletnek szabadalmak,ha van penze az egyetemnek szabadalmaztatni egy talalmanyt, nem mindig van , igy sokszor lekozolnek olyan dolgokat is tudomanyos kozlemenyekben amit szabadalmaztatas elott bun lekozolni,.Lattam par ilyen peldat sajnos Szegedrol is,igaz az SZBK-bol,de vegul is egybe vehetjuk a szoros egyuttmukodes miatt.

    Ezek a szakmak piackepesek nemzetkozileg,egy Szegeden vegzett TTK-as PhD-es barmelyik Ivy Leauge egyetemen konnyen tud szerezni postdoc allast, akar a Harvard-n vagy a Johns Hopkins-on is foleg elettudomanyokban de fizikaban, matematikaban is.”
  • 19. sss 2012. január 06. 13:10
    „Kedves Kommentelők, ezen az oldalon össze van gyűjtve pár dolog amit jobb lenne kihagyni a kommentekből, ha lehet: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rvel%C3%A9si_hiba .

    Úgy tudom, hogy Dux tanár úr kiemelkedően jól működő belső iránytűvel rendelkezik. Ez nem jelenti az, hogy az információim helyesek, illetve, hogy Ő nem hozhat rossz döntést!
    Szerintem a rá jellemző tartást -minden értelemben- sokan megirigyelhetik, utánozhatnák.”
  • 18. dondongó 2012. január 06. 12:46
    „16. Larsson 2012.01.06. 12:05
    A tanár szakokról beszéltem. Oda nem megy senki. A természettudományos tárgyak népszerűtlenek a suliban. Kevesen tanulják meg jól és kevesen is tanítják jól. Ebből kéne szelektálnia az egyetemnek.Lassan kihalnak a természettudományos tanerők az iskolákból.
    A humán képzésről vallott véleményed tökéletesen egyezik Horn és Orbán álláspontjával. Valaki azért csak megtanított téged is írni, olvasni, esetleg idegen nyelvekre vagy a hazád történelmére, az irodalom szeretetére. Úgy látom kevés sikerrel.:(.”
37 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elnapolt tárgyalás: az OTP-t perli egy domaszéki házaspár

A svájci frank alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítása miatt indítottak pert az OTP Bank Nyrt. ellen. Tovább olvasom