Délmagyar logó

2019. 07. 17. szerda - Endre, Elek 16°C | 25°C Még több cikk.

Mentális környezetszennyezés

2008.12.30. 19:55:30

A nagyvárosok nemcsak az emberek által eldobált szeméttel, a levegőben összegyűlő porral, az autók égéstermékével vannak tele, hanem negatív gondolatok és érzelmek lenyomatával is, bár az utóbbiakat kevésbé vesszük észre.

A gondolkodás és az érzés nagyon szorosan összefügg egymással. Az ember ritkán gondolkodik érzelmek nélkül, és fordítva is így van, ritkán érez gondolatok nélkül. Amikor valaki gondolkodik, akkor energiaformát hoz létre. Minél élesebbek a körvonalai a gondolatformának, annál markánsabb, erősebb. Ha a gondolkodási folyamat zavaros, a gondolatforma elmosódó vagy homályos lesz.

Ahogyan a televíziós adótorony jeleket bocsát ki, jeleket sugároz, úgy mi is egy energiamezőt bocsátunk ki, amikor valamire gondolunk. Például ha valaki dühös valakire, a düh energiamezőjét sugározza ki magából, amely azonban mindenkire hat, aki a közelben van. A dühöngő anélkül, hogy tudatában lenne, mentális környezetszennyezést hoz létre.

A szavaknak ereje van. Érdemes kipróbálni! Két percen keresztül halkan ismételgesse: béke vagy shanti, majd próbáljon haragos gondolatokat fölidézni!

Sok családban a szülők rendszeresen kritizálják a gyereküket. Ők a mérgező szülők. Kinevetik őket, valahányszor hibáznak, becsmérlő megjegyzéseket tesznek rájuk. Amikor negatív gondolat kerül valaki aurájába - a testet körülvevő energiamezőbe - és csakráiba (energiaközpont), akkor rossz kép alakul ki önmagáról, csökken az önbizalma, és az életben később nehezebben ér el sikereket. A csakrákban összegyűlő negatív gondolatokat személyiségfejlesztéssel foglalkozó könyvek szerzői negatív programoknak nevezi.

A férj és a feleség közötti állandó veszekedés, még ha külön szobában zajlik, ahonnan nem hallatszik ki heves szóváltás, a düh hatására létrejött energiamező káros hatást gyakorol a gyerekekre. Az aggódással is alacsony rezgésű energiát bocsátunk ki. Egyik ismerőm akkor értette meg, mi történt vele Írországban, amikor elmeséltem neki a gondolatok működési mechanizmusát. Történetesen a kis falujukból egyszerre ketten mentek ki munkát vállalni. Őt a családja nagyon féltette, aggódtak érte, mi lesz vele, nem ismeri a nyelvet, nem fog munkát találni, esetleg bűncselekmény áldozata lesz... A másikat úgy eresztették el: menj, fiam, pénzt keresni, be kell fejezni a házat! Mondanom sem kell, melyikük járt szerencsével...

A hivatásszerűen segítők (orvosok, ápolók, szociális munkások) és olyan munkakörben dolgozók, akik napi feladatai között kiemelten szerepel az emberekkel való kommunikáció (ügyfélszolgálati munkatársak, pedagógusok, ügyvédek), fokozottan ki vannak téve a munkahelyi telepatikus fertőzés veszélyének. A szakirodalom burnout (kiégés) szindrómaként definiálja, amely „krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek". Az önképzés, önfejlesztés (pl. az agykontroll, a jóga) különböző formái sokat segíthetnek az egészséges önértékelés, énkép kialakításában.