Délmagyar logó

2018. 12. 14. péntek - Szilárda -3°C | 3°C Még több cikk.

A Szegedi és Szentesi járásban a legeredményesebbek szövegértésben - Nem mindegy, hol tanul a gyermekünk

Nem mindegy, melyik járásban tanul a gyermekünk: hiába azonos a tananyag, szövegértés-kompetenciában hatalmasak a különbségek. Csongrád megyében Szeged teljesít a legjobban, de ha az iskola teljesítményét nézzük, leszámítva belőle a szülői hátteret, a Szentesi járásban a legjobbak az esélyei a diákoknak.
Bár mára már szinte teljesen egységesítették a magyar oktatási rendszert, aminek köszönhetően szinte napra pontosan ugyanakkor és ugyanazt tanulja minden gyerek – járjon akár egy borsodi falusi iskolába vagy egy fővárosi elitbe – a kompetenciamérések évről évre bebizonyítják: egyáltalán nem mindegy, hol tanul egy fiatal.

Az Összkép nemrégiben az egyes járások szövegértés-kompetencia eredményeit hasonlította össze az elmúlt öt évből, amiből az is kiderült, hogy még a megyéken belül is nagyok lehetnek a különbségek.

A Szegedi járás teljesít a legjobban

Csongrád megyében legjobban a szegedi diákok teljesítenek, ezzel a megyeszékhely az ország legjobb 33 eredményt elérő járása között van. A Szentesi járás az országos toplistán a 33–66. helyezettek mezőnyében szerepel, Hódmezővásárhely a 67–99. között, míg Csongrád és Kistelek a 133–165. helyezettek táborában kapott helyet. Ez utóbbi egyébként nem a legrosszabb: a 198 járás sereghajtói között Gönc, Szikszó és Kunhegyes környéke szerepel.
A Szentesi járás a legjobb 33 közé került. Nem panaszkodhatnak a Koszta József Általános Iskola tanulói. Fotó: Török János
A Szentesi járás a legjobb 33 közé került. Nem panaszkodhatnak a Koszta József Általános Iskola tanulói. Fotó: Török János
Látható tehát, hogy még megyén belül is hatalmas a különbség az egyes intézmények között. Kosik Lászlóné, a szegedi Arany János Általános Iskola magyartanára szerint bár valóban minden gyerek ugyanazt tanulja, fontos, hogy következetesen és folyamatosan odafigyeljenek a pedagógusok arra, hogy valóban értik-e azokat a szövegeket, amelyekkel találkoznak.

Modernebb utakon kapjuk ma már az információt

– Ebbe beletartozik az is, hogy például a testneveléstanár se mutassa meg a feladatot, hanem magyarázza el. A hallott szöveg értése ugyanis ugyanolyan fontos, mint az írotté – mondta. A szakember szerint egyébként a sokszor hangoztatott visszaesés, ami a gyerekek szövegértésén látszik, az utóbbi 10 év technikai fejlődésének hozadéka. 

– A fiatalok az információkat már számtalan formában megkapják: képben, zenében, hangban, így nincsenek rákényszerülve az olvasásra. Még tanulni sem úgy tanulnak már, mint szüleik: interaktív órákon, kooperatív munka során szerzik az új ismeretek egy részét. Ez persze hasznos, de a szövegértés képességének ettől még meg kellene maradnia.

Ehhez pedig olvasniuk kellene, azt viszont egyre kevésbé teszik. Az iskola könyvtárát például közel 300 gyerek látogatja, közülük azonban mindössze 85-en felsősök. A fiú-lány arány is nagyjából ugyanez: ötödik osztálytól kezdve pedig szinte csak a lányok olvasnak. – A kötelező olvasmányok ezen a trenden segíthetnének, de már azok is idejétmúltak. Ha modern irodalmat olvasnának, vagy legalább lenne választásuk, biztosan szívesebben vennének könyvet a kezükbe – vélekedett Kosik Lászlóné, aki azt is tapasztalja, hogy a tananyagban vett szövegekkel is komolyan megküzdenek a gyerekek, így azokat is fel kellene frissíteni. – Egy János vitéz vagy Toldi hiába bír hatalmas irodalmi értékkel, ha nem értik a nyelvezetét – magyarázta.

Amikor az iskolán múlik

Az Összkép egyébként nemcsak a teljesítményeket vizsgálta, hanem az iskolák hozzáadott értékét is, vagyis levonták az eredményből a szülők társadalmi hátterét. E tekintetben az ország déli része teljesít kiemelkedően. Csongrád megye nagy része is az élmezőnyt jelző 33–66. helyezett sávban mozog, a Szentesi járás pedig a legjobb 33 közé is bekerült. Ez azt jelenti, hogy megyénkben az itt élő gyerekeknek a legnagyobb az esélyük arra, hogy akkor is jól teljesítenek majd az iskolában, ha szüleik nem foglalkoznak külön velük, vagy nem fizetnek magántanárt.

– Az alsó tagozatban kapott erős alapokat felső tagozatban azzal tudjuk továbbépíteni, hogy minden kolléga a lexikális tudáson felül törekszik az adott tantárgyhoz kötődő szöveges kompetenciához hozzásegíteni a gyerekeket. Hiszen másfajta szövegértésre van szükség matematikából, történelemből és földrajzból – mesélt a siker hátteréről Tóthné Hlavács Mária, a szentesi Koszta József Általános Iskola magyar munkaközösségének vezetője. Hozzátette: a szövegértés készségének kialakulása nem csupán azon múlik, hogy egy gyerek sokat olvas-e. 

– A családok egyre kevesebbet beszélgetnek, pedig ez is nagyon fontos, ahogyan az is, hogy hagyjuk a gyereket kibontakozni, véleményt alkotni. Az iskola feladata, hogy ezekre megteremtse a lehetőséget, emellett pedig nyomon kövesse a fejlődést. Ha ezeket mind megteszi, látszik az eredmény, és az ki is mutatható ezekkel a mérésekkel.

A fiatalok az információkat már számtalan formában megkapják: képben, zenében, hangban, így nincsenek rákényszerülve az olvasásra. Még tanulni sem úgy tanulnak már, mint szüleik: interaktív órákon, kooperatív munka során szerzik az új ismeretek egy részét.
-Kosik Lászlóné magyartanár

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vasárnapig a boré a szegedi Dóm tér, szüreti felvonulással indult a fesztivál - fotók

Vasárnapig a boré a szegedi Dóm tér, szüreti felvonulással indult a fesztivál - fotók
Már a hivatalos megnyitó előtt megtelt a Dóm tér árnyékos része a szerdán kezdődött nyolcadik Bor… Tovább olvasom