Délmagyar logó

2019. 02. 23. szombat - Alfréd -5°C | 1°C Még több cikk.

Ezen a napon robbantották fel a németek az algyői vasúti Tisza-hidat - de két év alatt újra talpon volt

1944. október 8-án a hátráló német csapatok felrobbantották a hidat maguk után: az acélszerkezet 20 méter mélyre rogyott a Tiszába. Csak 2 évvel később szedték ki.
A vegyes szerkezetű hidat a az Alföld–Fiumei Vasút részeként építették 1868-1870 között. Az ártéri részén fa szerkezeten futott a pálya, míg a 104 méteres támaszközű, acélszerkezetű mederhíd a korszak legnagyobbjai közé tartozott, 1870. november 16-i megnyitásakor pedig az ország legnagyobb támaszközű acélhídja volt.

A 20. század elejére az ártéri híd faelemei annyira tönkrementek, hogy a hidat teljesen újjá kellett építeni. Az új átkelőhelyet 25 méterrel délebbre kezdték építeni. A meder feletti régi acélhidat újrahasznosították, amikor az új hídfők elkészültek, akkor az acélszerkezetet a régi pillérekről mindössze 6 óra alatt egyszerűen áttolták az újakra. Az átépített híd 150 méterrel hosszabb lett elődjénél, a forgalom 1902. október 14-én indulhatott meg a két part között. A keleti oldal ártéri hídjába egy felnyitható részt is építettek, hogy a Tisza az akkor még sűrű hajóforgalom számára magas vízállás esetén is járható maradjon.
 
A híd építése 1902-ben.
Rövidesen a megnövekedett vasúti forgalom miatt a mederhidat újra több helyen is meg kellett erősíteni.

Az első világháborút és alföldi harcokat sérülés nélkül vészelte át, és a háborút követően a Hódmezővásárhely-Szeged közötti forgalmat is a hídra terelték. Ennek érdekében a sínek közötti részt fával burkolták. 

A második világháborút már nem úszta meg ennyivel: egy hónappal a szegedi vasúti híd lebombázása után 1944. október 8-án a visszavonuló német csapatok a mederhidat felrobbantották.

Erről a Délmagyarországban 1944 novemberében írt levelében Valentiny Ágoston polgármester is megemlékezett, hiszen a megye közlekedése és élelmiszer ellátása is komolyan meggyengült.
Délmagyarország. 1944. november 10.
1946-ban láttak hozzá a hídroncs kiemeléséhez 20 méter mélyről.
1946 - előkészítik a kiemelést
1946 - előkészítik a kiemelést
A forgalom a robbantást követően alig 2 évvel, 1946. november 19-én indulhatott meg újból.Gerő Ernő avatta fel a hidat, amelyről hosszasan írt a Délmagyarország is.
Délmagyarország, 1946. november 10.
 
"Összevarrják" a nyílásokat.
 
Az ideiglenesen helyreállított hídon 1946-ban már újra jártak a vonatok.
Az új vizsgálatok szerint azonban a a híd alkalmatlan volt az egyre növekvő forgalom kiszolgálására. Az '50-es években elvégzett tesztek szerint az acélszerkezet anyagának szakítószilárdsága jóval a biztonságos határérték alatt volt, ezért döntés született a mederhíd teljes cseréjéről. A felújítás után mederhídon a korábbi fa úttest helyett vasbeton útpálya épült. Az új híd 1960-ban nyílt meg. 1974-ben alig kétszáz méterre délre elkészült az algyői közúti Tisza-híd, ettől kezdve a híd csak a vasúti közlekedést szolgálta. 1976-ban kicserélték az addigra már elöregedett ártéri híd elemeit is.
Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba

A híd jelenleg is a Szeged–Békéscsaba-vasútvonal forgalmát szolgálja. Legutóbb 2008-ban került sor felújításra, akkor az ártéri hídszerkezet korrózióvédelmét végezték el, majd legutóbb alig egy hete írtunk, hogy a tramtrain építése miatt a hidat terheléses tesztnek vetették alá, amelyen jól vizsgázott.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sok a kutya, de kevés a felelős gazda

Sok a kutya, de kevés a felelős gazda
Hazánk uniós szinten vezető helyen van az egy háztartásra jutó kutyák számát tekintve, a legtöbb ebet pedig éppen az Alföldön tartják a magyarok. Tovább olvasom