Délmagyar logó

2019. 05. 25. szombat - Orbán Még több cikk.

Hol korcsolyáztunk száz éve Szegeden?

DélmagyArchív 1910-1948: Már nem lópofacsonton korcsolyáztunk, de az egyetlen kiegészítő szolgáltatás a korcsolyahúzó Erneszt bácsi volt 10 koronáért.
Szeged 1889-es térképén, a mai Ady téri bölcsészkari épület és a TIK helyén, egy foltocska közepén ez áll: Korcsolyázó-tó.
A Korcsolyázó-tó Várossy Ferenc 1889-es Szeged térképén. Forrás: Debreceni Egyetem elektronikus Archívum
A Korcsolyázó-tó Várossy Ferenc 1889-es Szeged térképén. Forrás: Debreceni Egyetem elektronikus Archívum

A tó egyike volt azoknak a tiszai vízmaradványoknak, amelyek az 1879-es nagy árvíz előtt Szeged belterületén húzódtak. Az árvíz utáni rendezéskor az alsóvárosi templomtól idáig nyúló víz északi részét meghagyták látványosságnak a mai Petőfi sugárút mellett. Szeged népe már korábban birtokba vette a telente befagyó tavat, s neve is spontánul lett Korcsolyázó-tó.
 
Amikor az első Délmagyarország megjelent, 1910-ben a hely neve már Korcsolyázó tér volt, bár rajta ugyanaz a jókora kiterjedésű sekély tó, vagy inkább pocsolya terült el, mint 20 évvel korábban.
A szegedi Korcsolyázó tó 1901 előtt. Forrás: Kovács János - Szeged és népe (1901)
A szegedi Korcsolyázó tó 1901 előtt. Forrás: Kovács János - Szeged és népe

Az 1900-as évek elején a területet a Szegedi Korcsolyázó Egyesület 25 évre megkapta, hogy kulturáltabbá alakítsa a Szegeden egyre népszerűbb korcsolyázás számára. Az egyesület egy melegedő pavilont is építtetett a térre, s a hideg idő közeledtével a területet rendszeresen feltöltötték vízzel. Miután 1908-ban elkészült a Szent István téri víztorony, a magasnyomású vezetékből éjszakánként engedték a vizet a tóba. 
Télen a Korcsolyázó-tavon. Forrás: Kovács János - Szeged és népe (1901)
Télen a Korcsolyázó-tavon 1901 előtt. Forrás: Kovács János - Szeged és népe

1910-ben azután a Délmagyarországban egy mínuszos hír jelent meg arról, hogy az az év lesz az utolsó korcsolyázóidény a téren, mert rövidesen feltöltik és építkezni fognak rajta. Ebből annyi lett igaz, hogy 1911-ben a város a Korcsolyázó tér északi-nyugati részét adta át a m. kir. államvasutaknak az 1888-ban Szegedre költözött leszámoló hivatal új palotájának céljára. A tervpályázatot 1911 elején írták ki a “szecessziót mellőző komoly stílben" tervezett épületre, amely 1912-ben fel is épült, ma a szegedi egyetem bölcsészkari székhelye.
 
A komoly stíl mellett azonban ott maradt a nyaranta eléggé elhanyagolt Korcsolyázó tér sekély, vizes területe, ahol a szegediek továbbra is korcsolyázni akartak. A Délmagyarország ekkor, 1911-ben felvetette azt a kérdést, amit vagy 30 évig még évente fel lehetett tenni: hol lehet majd korcsolyázni Szegeden?
A Korcsolyázó tó és a mellette megépült vasúti palota Szeged 1912-es térképén. Forrás: Somogyi-könyvtár.
A Korcsolyázó-tó és a mellette megépült vasúti palota Szeged 1912-es térképén. Forrás: Somogyi-könyvtár.

A Korcsolyázó-tavat ugyanis 1913-ban a Fogadalmi templom földmunkáiból kikerült 6000 köbméter földdel feltöltötték. A megépült palota szélárnyékot nyújtott, bezárta a meleget, így ezután már csak a leghidegebb napokon fagyott meg a kiöntött víz. Ráadásul egy ideig a vasúti vezetés (Marx János elnök-vezérigazgató) sem engedélyezte a korcsolyázást. Szóba került Újszeged, Rókus és a Cserepes-sor, de végül minden maradt a Korcsolyázó téren.
 
1913-14 telére a korcsolyázás társadalmi esemény lett Szegeden. A Délmagyarország ugyanúgy foglalkozott a januári jégünnepéllyel, mint a bálakkal: hosszan sorolta fel a korcsolyázásban részt vett mintegy ezer ember közül az úriasszonyokat és lányokat
Kik voltak ott a jégünnepélyen? Délmagyarország 1914. január 27.
Kik voltak ott a jégünnepélyen? Délmagyarország 1914. január 27.

Focimeccs az új sporttelepen. Délmagyarország 1921. március 15.
Focimeccs az új sporttelepen. Délmagyarország 1921. március 15.

A Korcsolyázó tér a háborúban is üzemelt. 1915-ben átnevezték: Szukováthy István miniszteri tanácsosról kapta új nevét, ő volt az, aki a vasúti palota számára 1910-ben kiválasztotta a helyszínt, majd 1913-ban elhunyt. 1915-ben már orosz hadifoglyok készítették elő a jeget, 1918-ban a korcsolyázó lányokat doberdói szabadságos katonák kísérték. Az 1919 utáni ínséges évekre ezt a teret is felparcellázták, hogy a városi hivatalnokok itt termeljenek élelmiszert maguknak. Végül 1920 szeptemberében a szegedi katonai körletparancsnokság sportpályát építtetett a korcsolyázótó helyére.
 
Az új idők számos Ady téri kispályás focizása előzményeként 1921-ben itt mérkőzött meg a délvidéki menekült ifjak válogatottja a Szegedi AK-val.
 
Katonai sportesemény az 1920-as években a Szukováthy téren. Shvoy Kálmán fotója a Klebelsberg SZTE könyvtár gyűjteményéből.
Katonai sportesemény az 1920-as években a Szukováthy téren. Shvoy Kálmán fotója a Klebelsberg SZTE könyvtár gyűjteményéből.

A következő években ezért a vágóhíd környéki nagyobb pocsolyán korcsolyáztak a szegediek. Nem kellett mást tenni, csak néhány megállóval tovább menni a mai 4-es villamossal. A tó 30-40 centiméter mély lehetett, biztonságos volt, nem szakadt be. A helyszínre még szolgáltatás is települt:

 Az alkalmi korcsolya-tér egész berendezése két egyszerű, kis fapadból áll. Két élelmes téli fóka űzi itt iparát: korcsolya felcsatolóknak nevezik őket. Egyik az Erneszt bácsi, — van-e, ki e nevet nem ismeri? Erneszt bácsi a villamosokról leszálló és feléje siető prédákat ilyenkor már korát meghazudtoló élénkséggel lesi. Igen jól megy az üzlete, mert ő az a közismert férfi a Regdonból [tiszai strand volt], aki nyáron víz-, télen jégember. Úgy 8-10 koronát kap [egy villamosjegy kb. 2000 korona volt] egy-egy felcsatolásért, taksa nincs.

 Ez a beszámoló is megemlíti azt az évtizedekkel korábbi vidéki szokást, hogy az ifjak korcsolya hiányában lópofacsonttal a lábukon mentek a jégre. Ha más kultúrkörből indul ki, mára talán téli olimpiai sportág a lópofán korcsolyázás.
 
Öt évet kellett várni, mire 1925-ben újra megnyílt a korcsolyapálya a régi Korcsolyázó téren. Ez azonban már nem volt az igazi: néhány száznál többen nem fértek el rajta, és az említett okból nehezen is fagyott meg a víz.
 
Egy évvel később először merült fel a Délmagyarországban, hogy Szegeden műjégpályát kellene építeni (1986-ig kellett rá várni).
Remények egy műjégpályára. Délmagyarország 1930. július 6.
Remények egy műjégpályára. Délmagyarország 1930. július 6.

A Szegedi Korcsolyázó Egyesület 1930-ban komolyan reménykedett abban, hogy Klebelsberg Kunó egy korábbi ígéretét beváltva a Rákóczi téren építtet műjégpályát, ebből azonban nem lett semmi.  Az egyesület 1936-ban még tett egy kísérletet: 1500 korcsolyakedvelő szegedit kellett volna összegyűjteni és adakozásra késztetni ahhoz, hogy a műjégpálya megtérüljön. Ez sem sikerült. Az ötlet legközelebb már csak a szegedi sportfejlesztés távlati céljai között bukkant fel, elvégre a Szovjetunióban népszerű volt a műkorcsolya.
 
1939-re a Szukováthy téren jégkorongpályát alakítottak ki, és megalakult a Szegedi Korcsolyázó Egyesület hokicsapata is. A gyorskorcsolya-edzéseket profi edző vezette, s az egyesület erőfeszítéseket tett, hogy a korcsolyasportot népszerűsítse Szegeden. 1940-től már négy helyszínen, a Cserepes soron, a Hunyadi téri sporttelepen és a Szukováthy téren és a SZVSE pályán tartottak jégkorongmeccseket. 
Jégkorongmeccsek Szegeden. Délmagyarország 1940. január 14.
Jégkorongmeccsek Szegeden. Délmagyarország 1940. január 14.

Az Ady térre átnevezett Szukováthy tér a háború után is megtartotta a jégpályát. 1948-ban egy riport szerint 3 helyen lehetett korcsolyázni Szegeden. Az Ady térre a Postás sportegyesület költözött, és a SZVSE vasutas pályáját is fellocsolták. A legérdekesebb azonban az lehetett, hogy a Korzó mozi egykori nyári kerthelyiségében is korcsolypálya üzemelt.

A szegedi műjégpálya 1986-ban épült fel és 1994-ben lett fedett. Szegedi Korcsolyázó Egyesület néven 1997-ben alakult sikeres sportklub.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Móra Ferenc: Szerezzünk német vízumot a gólyának!

Móra Ferenc: Szerezzünk német vízumot a gólyának!
DélmagyArchív 1929: Gólya fészkelt az új Fogadalmi templom tornyára, de a városi tanács kitiltotta.… Tovább olvasom