Délmagyar logó

2019. 07. 17. szerda - Endre, Elek 16°C | 25°C Még több cikk.

A csipkemesterek egymástól tanultak - Olyan jó, hogy nehéz a gépi és a kézi munkát megkülönböztetni

A múlt héten hétfőtől péntekig Vásárhely volt a magyar csipke fővárosa. A 31. csipkehetet a Magyar Csipkekészítők Egyesülete rendezte. A témák között szerepelt a helyi specialitás, a rececsipke, másik nevén a necc.
– A kézi csipkét a gépitől nagyon nehéz megkülönböztetni, laikusoknak nem is sikerülne – mondta Vonsik Zsuzsa, a 30 éve alakult Magyar Csipkekészítők Egyesületének elnöke, akivel a Csipkehét alkalmával beszélgettünk. Elárulta: ha az egymást követő, ismétlődő minták között kis eltérést sem találunk, az nagy valószínűséggel gépi. A legendás brüsszeli csipke először varrott volt, később jött a vert technika és most már Belgiumban is gyártanak gépit.
A csipkemesterek egymástól tanultak. Fotó: Imre Péter - GALÉRIA
Vásárhelyen hétfőtől péntekig a kollégiumban rendezett kiállításon míves, kézi csipkéket láthattak az érdeklődők. Készítéséhez az alapok rutinszerű alkalmazása fél év alatt elsajátítható, utána a tudás gyakorlással bővíthető – közölte az elnök asszony. Az országban minden tájegységnek – a hímzéshez, a népviselethez hasonlóan – van saját csipkéje, melyet általában a ruha díszítésére használnak és hordanak, úgynevezett szélcsipkeként. A vásárhelyi specia­litás a rececsipke, vagy helyben ismertebb nevén, a necc is szerepelt a tábor témái között, és a vendégeknek Pokomándy Zsuzsa, Fábiánné Nagy Ágota és Sándor Istvánné Marika oktatta. Csipkében létezik varrott, vert és horgolt, valamint iparművészeti – mely személyhez kötött – és népművészeti alkotás.

A csipketábor résztvevői a Cseresnyés kollégium aulájában és az első emeleten gyakoroltak az utolsó napon is, előbbi helyszínen a felvidéki, körmöcbányai szélcsipke, utóbbin a necc készítésének fogásait lesték el, tanulták meg az asszonyok. – Több mint 30 éve a putnoki Gömöri Múzeumban láttam először gyönyörű csipkéket.
Megragadott, később megtanultam a készítési módját is – árulta el a Kazincbarcikáról érkezett Neszárdeli­né Kállai Mária. Idővel elismert mesterré vált: a belgiumi Brugge­ben rendezett kiállításon első díjas lett, két kiadást megélt könyvet írt a gömöri csipkéről, alapfokú művészeti iskolában és felnőtteknek is oktatta a fortélyokat, munkáit több múzeum őrzi. Maga erről egyszerűen csak annyit mondott: – Sok szép darabot csináltam, viszont sohasem eladásra, magamnak és kiállításra.
A csipkemesterek egymástól tanultak. Fotó: Imre Péter - GALÉRIA
– A csipkében, az elkészítésében van logika, ezért tanítható és tanulható. Megtervezzük, megrajzoljuk a mintát, ami majd megelevenedik, testet ölt és csipke lesz belőle. Ez a csoda, amit mindig átélünk – fogalmazta meg Mária. – Hét éve kezdtem és még mindig van és lesz is tanulnivalóm – mondta a maglódi Török Judit, aki 46 orsós köplit, vagyis vert csipkét keltett életre. A munka megkezdésekor a fonalat faorsókra, csipkeverő fácskára, csipkeverőkére tekerik. Míg diskuráltunk, addig is járt a kezük, dolgoztak, a laikus szemnek szinte követhetetlenül tették ide-oda az orsókat.

– Szépet csinálunk és közben teljesen kikapcsolunk, kikapcsolódunk, az agyunk is pihenni. Mert a csipkére koncentrálunk. A férfiaknak is érdemes volna kipróbálni, ha lenne hozzá türelmük – mondta búcsúzásként Neszárdeliné Kállai Mária.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Márki-Zaynak kicsi az esélye az újraválasztásra - Már a baloldal számára is kellemetlen a polgármester

Márki-Zaynak kicsi az esélye az újraválasztásra - Már a baloldal számára is kellemetlen a polgármester
Úgy tűnik, hogy 2019 nyarára a saját politikai identitását megpróbálta átalakítani Márki-Zay Péter,… Tovább olvasom