Délmagyar logó

2019. 01. 17. csütörtök - Antal, Antónia 0°C | 10°C Még több cikk.

Kepes András Istenek és emberek között

Kepes András Istenek és emberek közöttKepes András új regényében három magyar házaspár reked egy svájci luxusvillában. Fotók: Máté Péter
Néhány napja mutatta be legújabb könyvét Kepes András, aki hét évet várt második regényének megjelentetésével. A történetben három magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. Kepes András az erkölcsi és szellemi kapaszkodókat keresi új regényében.
Hat napon át, a természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómiai finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodókat vesztett világban. 

Szorongás nélkül jött a folytatás 

– Az Istenek és emberek hét évvel a Tövispuszta után jelent meg. Hét éve azt nyilatkozta, hogy már készül a következő regénye. Miért várt ilyen sokáig?

– Az első sikeres regény után mindig van a szerzőkben egyfajta szorongás, hogy vajon a másodikat ugyanolyan jól fogadják-e majd az olvasók. Kicsit halogattam a másodikat. De amikor a Libri fölajánlotta, ismét kiadná a Tövispusztát, elolvastam, és hat év után számomra is szembetűntek azok a kezdő prózaírókra jellemző gyermekbetegségek, amelyeket némely szigorú kritikusom is említett az első kiadás idején. 2013-ban ráadásul egy londoni kiadó megjelentette a regény angol kiadását, és a brit szerkesztővel, valamint a fordítóval is sokat dolgoztam a regényen, abból is rengeteget tanultam. Úgy döntöttem, nem szeretném, ha a 2017-es kiadás a 2011-es verzió újranyomása lenne. Olyan alaposan átírtam, hogy szinte új regény lett. Ha úgy tetszik: egy második regény. Így aztán – minthogy már túl voltam a kritikus második regényen – szorongás nélkül belevághattam az Istenek és emberekbe... Közben 2016-ban megírtam a Világképet is, amit tavaly szintén bővítettem és aktualizáltam. Úgyhogy nem lehet mondani, hogy lustálkodtam volna. 
A Tövispuszta írója új kötettel lepte meg az olvasóközönséget. Fotó: Máté Péter
A Tövispuszta írója új kötettel lepte meg az olvasóközönséget. Fotó: Máté Péter

Hat karakter három napja

– Hogy kapcsolódik az Istenek és emberek a Tövispusztához, vagy a Világképhez?

– Amikor televíziós műsorokat készítettem, akkor sem abból indultam ki, mit szeretnének a nézők, hanem hogy engem milyen problémák foglalkoztatnak. Szerencsém volt, ami engem izgatott, az többnyire a nézőket is érdekelte. A könyveimmel is így vagyok. Sohasem sikerkönyvet tervezek, arról írok, ami engem éppen akkor foglalkoztat, és úgy tűnik, ezek a kérdések az olvasókat is izgatják. A Tövispusztában a XX. századi történelmünket igyekeztem végiggondolni. A regény kerettörténete az ezredfordulón játszódik: egy temetésen, az egyik főhőssel együtt képletesen eltemetik a viharos és gyalázatos XX. századot, de a megemésztetlen történelmi traumákat – amelyek azóta is megosztják az országot – nem sikerül eltemetni. És ebben a tragédiában, a tízévente államilag újrahazudott hivatalos történelem sem segít. Ezért aztán az emberek jobban hisznek a családi anekdotáknak, mert ott legalább ismerik a szereplőket. Lényegében fiktív vagy összegyűjtött valódi anekdotákra épül a regény, a stílusa is ennek megfelelően anekdotikus. A Tövispuszta egyik szála a napjainkban játszódó új regényben is folytatódik, de az Istenek és emberek ettől függetlenül önálló mű, az előző regény nélkül is érthető és élvezhető. 

– És a Világkép?

– A Világkép úgy kapcsolódik az új regényhez, hogy mindkettő hasonló gondolatokra épül. Kicsit leegyszerűsítve: hogyan változik a világ körülöttünk és benne mi magunk? 

Mi történik a hagyományos értékekkel, a becsülettel, a lelkiismerettel, a barátsággal, a szerelemmel, a szexualitással, a természethez fűződő viszonyunkkal, és hogy a hatalomvágy, a kapzsiság miként pusztítja a világot, hogyan torzítja el a személyiséget.
 
Kepes András

De míg a Világképben tudományos eredményeket, életem eseményeit és több évtizedes riportélményeimet is felhasználva szubjektív esszészerűen fogalmazódik meg mindez, addig az új regényben a hat karakter személyes sorsát és a fordulatos drámai cselekményeket követjük három napon át. Ami egyébként szándékom szerint rímel a világ sorsára.
A szerző aggódik a világ sorsáért. Fotó: Máté Péter
A szerző aggódik a világ sorsáért. Fotó: Máté Péter

Hegyekben laknak az istenek

– Az Istenek és emberek a svájci Alpokban, a Matterhorn csúcsa közelében játszódik, ahol a hősei, a három házaspár a hó és a lavina fogságába kerülnek. Miért zárta be a főhősöket egy hegyi luxusvillába?

– A Matterhorn piramis formájú hegy, és a piramis, csúcsával az ég felé mutatva, minden kultúrában az ember és az Isten kapcsolatára utal. A mitológiákban is a hegyekben laknak az istenek. Ezért helyeztem ide a történetet. A csapdahelyzet pedig ismert dramaturgiai fogás. Ha csak a prózairodalmat, ráadásul két különböző műfajú példát említünk, elég Agatha Christie Tíz kicsi négerére vagy William Golding Legyek urára utalni, de drámákból és filmekből is hosszasan lehet sorolni a címeket.

Ha az ember – ahogy Vörösmarty írta, „e félig isten, félig állat" – összezárva, veszélyeztetett helyzetbe kerül, lehull az álarca és megmutatja az igazi arcát.

Kepes András


Ez történik az én hőseimmel is: az atomfizikus üzletemberrel, aki a rendszerváltás idején, a szocialista privatizáció során lett milliárdos és biológus feleségével, a kommunikációs guru üzletemberrel, aki az elmúlt tíz évben gazdagodott meg és volt pornószínésznő feleségével, valamint az egykori pedagógus házaspárral, akik a villában amolyan mindenes gondnokként dolgoznak.

A párbeszéd képtelenségének a regénye 

– El tudja képzelni, hogy a regény karaktereivel leül egy közös „Desszertre"?

– A Desszert című televíziós műsoromnak negyedszázada valóban az volt az alapgondolata, hogy leültetek egy vacsoraasztalhoz három olyan embert, akiknek eltérő a világnézetük, a társadalmi státuszuk, a kultúrájuk, a műveltségük, és – ha elég intelligensek, nyitottak és őszinték voltak – mindig kiderült: szót tudtak érteni egymással. A regényem szereplői közül egyedül a volt tanárról, Ézsiás Benedekről tudnám elképzelni, hogy nyitott és őszinte lenne egy ilyen beszélgetésben, neki viszont agyvérzése volt és nem tudja szabatosan kifejezni a gondolatait. A többiek meg hazudnának, csúsztatnának, mismásolnának, hiszen maguknak is hazudnak és még a saját párjukkal sem tudnak őszintén beszélni. Ez a regény sok egyéb mellett a párbeszéd képtelenségének a regénye is. Ma már nem tudnám a Desszertet megcsinálni.

Aggódom a világ sorsáért

– A regényben szó esik egy különleges találmányról, amely megváltoztathatná az emberiség életét. Aggódik a világ sorsáért?

– A találmány megoldhatná a Föld energiagondjait, mert a szegény országokba is lehetne telepíteni és nem környezetszennyező. A fiatal üzletember azért érkezik a Svájcban élő üzletember villájába, hogy erről tárgyaljon. Választás előtt állnak, hogy az emberiség jövőjét nézzék vagy saját meggazdagodásuk érdekében eldobják a hagyományos értékeiket és a lelkiismeretüket. Igen, aggódom a világ sorsáért.
Kepes András könyve napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodókat vesztett világban. 
Kepes András könyvbemutatója Győrben

Istenek és emberek című könyvét a Győri Könyvszalonban mutatja be a szerző november 18-án délután három órai kezdettel a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán. Beszélgetőtárs: Kárpát Zsolt

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kortyolj egy csepp irodalmat! - Kortárs alkotók nosztalgikus írásai a Coca-Coláról

Kortyolj egy csepp irodalmat! - Kortárs alkotók nosztalgikus írásai a Coca-Coláról
Hazánkban ötven éve gördült le az első Coca-Cola palackja a Magyar Likőripari Vállalat egyik… Tovább olvasom