Délmagyar logó

2019. 06. 24. hétfő - Iván 19°C | 27°C Még több cikk.

Nem voltak büszkék a várra a szegediek

A Szeged 300 programsorozat csütörtöki konferenciáján a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott régésze is előadott a szegedi vár szerepéről és bontásáról. Tudták például, hogy kétszer is volt börtön?
A Szeged 300 programsorozat csütörtöki konferenciáján a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott régésze is előadott a szegedi vár szerepéről és bontásáról. Kiderült, a 13. század végén és a 14. század elején épült vár Szegeden, később ide települt az ispánság központja is.

– Királyi város volt, a király saját városának tekintette, ez pedig jelentősen befolyásolta a fejlődést. Budával vetekedtek a kiváltságok, a szabad királyi címet is ki tudták harcolni Szegednek. Később megszállta a várost a török, majd felszabadult az uralom alól, aztán jöttek a Habsburgok, egyre több minden sújtotta a települést.
Sem büszkeség, sem dicsőséges esemény nem kötötte a szegedieket a várhoz. 1882-re végleg lebontották. Fotók: Karnok Csaba
Sem büszkeség, sem dicsőséges esemény nem kötötte a szegedieket a várhoz. 1882-re végleg lebontották. Fotók: Karnok Csaba
1740 és 1770 között erődítették a várat, azonban a baj itt következett, a katonai parancsnokság közölte, hogy lebontaná a vár körüli házakat, a város vezetése ellenezte, kiderült viszont, hogy az épületek a katonaságot illetik meg, míg a terület a várost. Ekkor jött II. József, aki megszüntette az erődítmény jelleget. Ugyan a katonáktól megszabadult a város, de börtön lett a vár helyén, a lakók szeme láttára történtek ott az események. Aztán az megszűnt, a vár köré pedig már emeletes házak épültek, eltörpült közöttük. Később ismét börtön lett, ekkor jött Ráday fejedelem Szegedre, aki kegyetlen volt a börtönben és a városban élőkkel egyaránt.

De az igazi tragédia csak a távozása után érkezett, 1879. március 6-án. A szegedieket a vár mentette meg a víztől, hiszen a tetejére állítottak sátrakat, majd az esőzés után több száz családnak adott otthont az épület – részletezte a vár múltját Horváth Ferenc.

A szakember elmondása szerint a vár lebontása akkor következett be, amikor Ferenc József a városnak adta végleg. Hozzátette, a városlakók más településen élőkhöz képest nem voltak büszkék a várukra, hiszen semmi pozitív esemény, dicsőség nem kötötte őket ahhoz, ezért bontották le, még az alapjait is eltüntették 1882-re. Ami pozitívum volt számukra, a bontásból keletkezett sok tégla és a méregdrága terület, és persze a víztől való megmenekülés. A régész szerint a vár iránti ellenszenvet a feudális hatalom, a folyamatos idegen megszállottság eredményezte.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi Fidesz: Botka és lakájmédiája ismét hazudik!

A szegedi Fidesz közleményt juttatott el lapunk szerkesztőségébe. Tovább olvasom