Délmagyar logó

2019. 07. 18. csütörtök - Frigyes 15°C | 25°C Még több cikk.

Szeged új pályára állt a török kiűzése után

A török kiverése után komoly küzdelmet folytattak a szegediek azért, hogy visszakapja szabad királyi rangját városuk, 18 oklevelet kerestek elő a titkos levéltárból azért, hogy bizonyítani tudják kiváltságukat.
Nem arról volt szó, hogy 1719-ben III. Károly megvilágosodott, Szeged sokat gürcölt a cím visszaszerzésért – részletezte szerdai előadásán Marjanucz László történész, az SZTE tanszékvezető egyetemi tanára. A Csongrád Megyei Levéltárban megtartott programon a professzor elmondta, nem valaminek a kezdete volt 1719, hanem a folytatása.

– Épületek viszont nem igazán voltak, hisz a törökök nem építettek. Sárból készült, egyszintes, szegényes kinézetű házak voltak, jelentősebb épület a vár és a Palánk volt. Sokáig csak egy utcája volt a városnak, az Oskola, majd a 18. század végére már körvonalazódott a Klauzál tér egy sarka, a Dugonics téren a búzapiac, illetve a Kálvária-hegyre vezető út is. 1737-ben a rókusi templom építése is megkezdődött, de ekkorra már Dorozsmát is benépesítették. A tanács dolga a legelők védelme volt, valamint a céhes mesterek érdekeinek megóvása. Agrárkapitalizmus volt, főként a gabonából élt a város, ebből a pénzből tudott fejlődni. A népesedés pedig intenzív kultúrákra való áttérést eredményezett – idézte fel a professzor a történteket a szabad királyi városi rang visszaszerzését követő évekről.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egykor lovat is patkoltak a saroképületben, ma a mentőké - 120 éve adták át a szegedi tűzoltólaktanyát

Egykor lovat is patkoltak a saroképületben, ma a mentőké - 120 éve adták át a szegedi tűzoltólaktanyát
A műemlék épületet Szeged akkori főépítésze tervezte, és kezdetben ott működött a mentőszolgálat is… Tovább olvasom