Délmagyar logó

2019. 07. 18. csütörtök - Frigyes 15°C | 25°C Még több cikk.

Több millió ember életét tenné elviselhetőbbé a nanokapszulába zárt megoldás

A neurológiai betegségekre ható nanokapszulába zárt speciális hatóanyagot fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem professzorai. A vér-agy gáton áthatoló kapszula több millió ember életére lehet pozitív hatással, azonban ahhoz, hogy patikában kapható gyógyszer készüljön az alapkutatásra épülve, még több évre, és nem utolsósorban rengeteg pénzre van szükség.
Kutatások igazolták annak a vér-agy gáton átjutó speciális na­­nomedicinás kapszulának a hatékonyságát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem professzorai, Dékány Imre és Vécsei László partnereikkel közösen fej­­lesztettek ki. A kutatómunkában meghatározó szerep volt Toldi József biológusprofesszornak, illetve Krizbai Istvánnak, az MTA doktorának, az SZBK la­­boratóriumvezetőjének.

– A kinurenin program régen kez­dődött, körülbelül 20 éve dolgozunk együtt Toldi József biológus és Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus professzorokkal. Utóbbi az új molekulák szintézisét felügyeli, Toldi professzor pedig élettani és farmakológiai vizsgálatokat végez. Kutatása­ink során bebizonyosodott, hogy a kinurénsav, pontosabban kémiai részecskéi pozitívan képesek befolyásolni több neurológiai betegség, például a migrén, a Parkinson-kór vagy a Huntington-kór állatkísérletes modelljeiben a tünetek kialakulását. Az anyamolekula, azaz a kinurénsav azonban nehezen jut be a központi idegrendszerbe, és ezzel jelentősen korlátozódik a vegyület alkalmazhatósága – magyarázta Vécsei László, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.
Vécsei László neurológus egy, a központi idegrendszerre ható gyógyszermolekulát kísérletezett ki. FOTÓ: FRANK YVETTE

Egy Baráti beszélgetéstől egészen a kutatásig

Az az ötlet, hogy a hatóanyagot „be kellene csomagolni", egy baráti beszélgetésen született. – Dékány Imre kémikus a SZAB elnöke volt, én pedig az alelnök. Egyik beszélgetésünkkor mesélte, hogy közis­mert fájdalomcsillapítókat cso­­magoltak be olyan fehérje­alapú kapszulákba, amelyek állandóvá tették az adagolást. Ekkor kértem meg őt, hogy a kinurénsavat próbálja meg becsomagolni – magyarázta a neurológus. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, Dékány Imrének és kutatóinak nanotechnológiás eljárást kellett alkalmazniuk.

Miniatürizált Hatóanyagcsempészet

– Ez a kapszula nagyon pici, 100-150 nanométer átmérőjű, fehérjealapú, ami képes megkötni a 2-10 nanométer méretű gyógyszermolekulát, egyfajta magot képezve köré, majd a hagymához hasonlítható biopolimer héjjal még egyszer be­fedi – részletezte Dékány Imre, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, valamint az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet professzora. Ez a speciális nanokapszulás csomagolás, mint egy trójai fa­­ló, úgy csapja be és csempészi át a hatóanyagot a vér-agy gáton.
A hatóanyag speciális csomagolását, a nanokapszulát Dékány Imre kémikus fejlesztette ki. FOTÓ: KUKLIS ISTVÁN
– Ezzel az eljárással a gyógyszermolekula a nanokapszulá­ban bezárt állapotban van, azonban amint hozzáér a sejtmembránhoz, rákapcsolódik. Az ekkor kialakuló kölcsönha­tás következtében lokálisan úgy adja le a hatóanyagot, hogy nem a keringési rendszerbe jut, hanem az agyba. Így tud közvetlenül a központi idegrendszerre hatni – fogalmazott az idén a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett Dékány Imre.

Az alapötlet még messze nem gyógyszer

Vécsei Lászlótól – aki szintén megkapta ezt az elismerést – megtudtuk, ez a speciális kap­szula neurológiai betegségek alapmechanizmusát tudná megfelelő irányba befolyásolni.

– A Huntington-kór állatkí­sérletes modelljében azt ta­pasztaltuk, hogy a kinurénsav-analóg több mint 30 százalékkal megnövelte a genetikusan mó­dosított egereknek a túlélését. Kedvező hatásokat tapasztaltunk a migrén kísérletes modelljeiben is – ecsetelte a neurólogus. Ugyanakkor megjegyezte, nagyon óvatosnak kell lenni, mert igaz, van egy alapötlet, ami szabadalmaztatva van, az azonban, hogy ez gyógyszerré váljon, nagyon hosszú folyamat.

– Ez az alapkutatás első lé­pése, messze van még attól, hogy a patikában lehessen kap­ni – tette hozzá Dékány. Ehhez szükséges ipari partner, hiszen egy gyógyszer kifejlesztése több milliárd dollár is lehet.

NEM CSAK A HUMÁNGYÓGYÁSZAT ÉRDEKLŐDIK

Dékány Imre elmondta, amióta kifejlesztették a kapszulát, sokan megkeresték őket, már több kutatócsoportjuk is foglalkozik különböző nanokapszulák fejlesztésével. Érdeklődik egy gyógyszergyár, szemészeti célra is fejlesztenék, emellett az állatgyógyászatban is alkalmaznák a technológiát, az állatoknál ugyanis még fontosabb a hosszan tartó hatóanyag. Ezt a speciális kapszulát a növényvédelemben is fel lehetne használni. Vécsei professzor hangsúlyozta, az országban évente mintegy 30-35 ezer embert ér szélütés, megközelítően 35 ezren szenvednek Parkinson-kórban, a sclerosis multiplexes betegek száma pedig eléri a 9000-et, és másfél millióra tehető azok száma, akik migrénben szenvednek.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hónapok óta áll a munka Tarjánban és Felsővároson

Hónapok óta áll a munka Tarjánban és Felsővároson
A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársaim megállapították, hogy 28 tér szorul felújításra. Tovább olvasom