Délmagyar logó

2019. 05. 23. csütörtök - Dezső Még több cikk.

Több száz szúnyog fejlődhet néhány deci vízben - a kerttulajdonosnak is kötelező a védekezés

Az ember-szúnyog összecsapás elkezdődött Szegeden, írtuk április elején: ám nem csak a Tisza ártere ringatja a szúnyogok bölcsőjét, hanem a tartós pocsolyák, kerti tavak, víztározók, még a gumiabroncsok is. A nyitott erkény is "veszélyforrás", hiszen ott is gyűlhet fel esővíz, és a munkahelyen is érdemes körülnézni.

Április 9-ei cikkünkben írtuk: megkezdődött az idei első összecsapás emberek és szúnyogok között. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. szakemberei a gyálai Holt-Tiszánál, Szeged legnagyobb "szúnyoggyáránál" kezdték meg a szúnyoglárvák biológiai gyérítését. Azóta volt eső is, meleg is, és most megint esős idő várható. A csapadék után visszamaradó "tartósabb" tócsákban, belvízpocsolyákban, víztározó hordókban, edényekben felgyűlt vízben szúnyogok milliói juthatnak el a boldog felnőtt életig, és egy részük majd a mi vérünket szívja.

Április elején elkezdődött a szúnyoglárvák biológiai gyérítése Szegeden. A kertben nekünk kell megoldani, hogy ne szaporodjanak.
Április elején elkezdődött a szúnyoglárvák biológiai gyérítése Szegeden. A kertben nekünk kell megoldani, hogy ne szaporodjanak.

A kertünkbe nem jönnek központilag szúnyogot irtani - nekünk kell gondoskodnunk róla, hogy ne találjanak megfelelő bölcsőt maguknak. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. egy időben ingyen osztott a ház körüli biológiai védekezésre Culinex nevű tablettát – több mint két éve már ezt sem gyártják. Azt nem kell sokat magyaráznunk, miért fontos a szúnyogok elleni védekezés. Amellett, hogy a csípés kellemetlen, a szúnyog által terjesztett fertőzések embereket és állatokat is megbetegíthetnek, lásd szívférgesség. Az ÁNTSZ tájékoztatójából azt is megtudhatják sok más érdekesség és hasznos információ mellett, hogyan fertőznek a szúnyogok.

Tudta? Magyarországon a leggyakoribb szúnyogok terjesztette fertőzés a nyugat-nílusi láz. Szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járványügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség), szúnyogok terjesztette egyéb fertőzést csak behurcolt esetként írtak le. Trópusi területeken a malária, a sárgaláz, a zika, a japán-encephalitis, a dengue és chikungunya fertőz. A „trópusi betegségek" közül Európában a dengue vírus (Franciaországban és Horvátországban) illetve a chikunygunya vírus (Olaszországban és Franciaországban) okozott idáig kisebb kiterjedésű járványokat a szúnyogoknak köszönhetően.

Egyébként sem lehet mindent az árterekre fogni. Vannak olyan szúnyogfajok, melyek lárvái a különböző tárgyakban megülő esővízben fejlődnek. Ilyen szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. A szúnyoglárvák számára alkalmas "vízgyülemek" többnyire magánterületen, kertekben, üzemi területeken találhatóak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a kártevőirtók a lárvákat célzottan elpusztíthassák.
 

Bár a földi és légi kémiai szúnyogirtás a kifejlett szúnyogok nagy részét elpusztítja, a szúnyoglárvákból kikelő rovarok akár napokon belül pótolhatják a vérszívókat

- olvastuk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat lakosságnak szóló tájékoztatójában.

Pár deci víz több száz szúnyog bölcsője lehet, ha hagyjuk. A szúnyog egészségügyi kártevő, kötelező védekezni ellene.

A megoldás a tenyésztőhelyek megszüntetése: az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) ajánlásai is a vízgyülemek felszámolását javasolják elsődleges módszerként. Magánterületen a tulajdonos/fenntartó kötelessége a kártevők, így a szúnyogok elleni védekezés - a vérszívó szúnyogok ugyanis egészségügyi kártevőnek minősülnek. Megtelepedésük és elszaporodásuk meggátolása a tulajdonos dolga a rendelet szerint, tehát magánember is kötelezhető szúnyogirtásra. Mutatjuk, mire figyeljenek - akár egy széthagyott homokozójátékban is lehet elég víz ahhoz, hogy kikeljen benne több száz szúnyog, mert erre pár deciliter is elég.

Fogadják meg az ÁNTSZ jó tanácsait:

  • Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy tárolják, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni.
  • Az állatok itatóvizét ne csak utántöltsék, hanem rendszeresen cseréljék friss vízre.
  • Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedjék le vagy sűrű hálóval takarják le.
  • Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsák karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.
  • A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítsék le, hogy a víz ne álljon meg rajta.
  • Ne hagyják, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon! A temetői virágvázát töltsék fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntsék a vizet.
  • Ne tároljanak a szabadban szétszórtan olyan hulladékot, pl. gumiabroncsot, amiben a víz összegyűlhet.
  • Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsák zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védjék azokat. 
A kertészetekben, gazdaságokban, de még az autóbontók udvarán is megannyi potenciális szúnyogbölcső található.
A hazai tapasztalat és a nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy egyes iparágak kedveznek a szúnyogok elszaporodásának. Ilyenek többek között az autóalkatrésszel, autóbontással foglalkozó telephelyek, kertészetek, hulladéklerakók, de minden olyan munka, amelynél előkerülhetnek az esővíz felfogására szolgáló vagy alkalmas tárgyak. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák.

Mire érdemes figyelni a munkahelyen? 

  • A szabadban tárolt hulladékban, gumiabroncsokban, karosszériaelemekben az esővíz összegyűlik. Ezeket fedett helyen kell tárolni, ha ez nem oldható meg, fóliával kell letakarni. Kertészetekben a locsoló edényekben és a virágládák alatt, cserepekben megálló vizet hetente legalább egyszer ki kell önteni és újra cserélni. Úgy kell öntözni és a mezőgazdasági fóliát leteríteni, hogy ne képződjenek tócsák.
     
  • A teherautók ponyváján az esővíz tócsákat képezhet. Ez a téli időszakban a jégtömbök kialakulása miatt veszélyes, de nyáron is érdemes a vizet leborítani a ponyváról, mert abban is szúnyoglárvák fejlődhetnek, sőt „utazhatnak" új területekre.
     
  • Az ipari medencékben, nyílt víztároló tartályokban szúnyoglárvairtó szerrel lehet elpusztítani a szúnyoglárvákat. Amennyiben a munkahelyen ilyen, illetve hasonló berendezések előfordulnak, a hatékony védekezéshez javasolt kártevőirtó szakvállalkozó segítségét igénybe venni.
     
  • Állattartó telepek épületeiben, istállóban, baromfiólban nagy számban fordulhatnak elő szúnyogok és más vérszívó rovarok, melyek az állatokat is megbetegíthetik. A fagymentes helyekre gyakran húzódnak be a kártevők, hogy a telet átvészeljék. Az általános és rendszeres kártevőirtás mellett az épületek nyílászáróit védjék szúnyoghálóval. 

Tényleg a nyakunkon vannak már a trópusi szúnyogok?

Európában az elmúlt két évtizedben több olyan szúnyogfaj jelent meg, melyek korábban nem fordultak elő az európai földrészen, tudtuk meg az ÁNTSZ tájékoztatójából. Ezek alapvetően trópusi területeken élő szúnyogfajok, a megnövekedett személy- és áruforgalom eredményezte elterjedésüket Európában. Életmódjuk miatt sikeresen meg tudtak telepedni a legtöbb dél-európai országban, a városi környezet kedvez a szaporodásuknak. Az éghajlat szab határt terjedésüknek.
Hazánkban a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják az behurcolt szúnyogfajok elterjedését. Három olyan behurcolt szúnyogfajt észleltek hazánkban, amelyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai bozótszúnyogot (tudományos neve: Aedes japonicus) és a koreai szúnyogot (Aedes koreicus) megtelepedettnek tekintjük, de csak a dél-nyugati országrész egyes területein. Az ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) pedig pontszerűen tudták kimutatni néhány településen, megtelepedése bizonytalan, az időjárás függvénye. Egyelőre csak néhány kisebb területen terjedtek el ezek a szúnyogfajok, de az ÁNTSZ arra figyelmeztet: megjelenésükre a jövőben az ország több területén számítani lehet. Jó hír viszont, hogy bár a behurcolt szúnyogfajok valóban képesek lehetnek kórokozók terjesztésére, ehhez a kórokozónak is jelen kell lenniük az adott területen. Az általuk terjesztett betegségek hazánkban csak ritkán és csak behurcolt esetként fordulnak elő. A fenti szúnyogfajok pedig csak kis számban és kis területen vannak jelen, ezért egyelőre nem jelentenek számottevő járványügyi kockázatot.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új templomokkal gyarapszik a Szeged-Csanádi Egyházmegye

Új templomokkal gyarapszik a Szeged-Csanádi Egyházmegye
Több új római katolikus templom is épül a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, köztük a pusztaszeri és a… Tovább olvasom