Visszakapta a múltját 16 település

Hét évtized után visszakerült az egykori székhelyre, Makóra a valamikori Csanád vármegye levéltári gyűjteménye – eddig Szegeden tárolták, most a Petőfi parkban kialakított új helyi levéltár külön gyűjteménye ad neki otthont. Kutatni is lehet a régi iratok között.

– Ez egy történelmi pillanat – mondta Farkas Éva Erzsébet polgármester arra utalva, hogy az egykori Csanád vármegyei levéltár anyagának utolsó darabjai is beérkeztek Szegedről az új makói levéltárba. Az 1717-1950 közötti, jó egy kilométeres mennyiségű iratanyag 16 település tudományos-kulturális örökségét jelenti. Ennek a makói levéltár most külön épületben, méltó helyet biztosított – bejáratánál kifüggesztették a vármegye címerét és az egykori makói levéltárosok díszes névsorát is.

Régi, fontos iratok kerültek most vissza Makóra, az egykori megyeszékhelyre. Fotók: Szabó Imre

Megtudtuk: a gyűjtemény Csanád vármegye megszűnését és a tanácsrendszer bevezetését követően került Szegedre, ahol eddig egy egyszerű raktárban tárolták. A város egy makói vállalkozót bízott meg az átszállítással, ami 3 millió forintba került – a speciális követelményekre való tekintettel a fuvarozó külön erre a célra alkalmas kocsit bérelt a szállításhoz.

A levéltár igazgatója, Urbancsok Zsolt azt mondta, vármegyei iratokról révén országos jelentőségű dokumentumok is vannak a kollekcióban. A polgármesternek be is mutatott egy korabeli képviselő-testületi jegyzőkönyvet, illetve egy olyan oklevelet, amin Mária Terézia királynő aláírása is olvasható. Hozzátette, noha Makónak Tóth Ferenc jóvoltából már megvan a maga monográfiája, az egykori Csanád vármegyének még nincs – és ennek megírásához kitűnő alap a levéltári gyűjtemény.

 

Hozzászólások