Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson 0°C | 10°C Még több cikk.

Komlós Juci, mindenki Lenke nénije épp ma lenne 100 éves

Mindenki Lenke nénije több volt, mint jó szomszéd.
Színészdinasztiából származott, édesapja, Komlós Vilmos a Hacsek és Sajóból ismert Sajót játszotta hatalmas sikerrel és öccse, András is a színészi pályát választotta. Érdekesség, hogy Komlós Juci egy napon látta meg a napvilágot Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas színésszel, a nemzet színészével.
 
Először háromévesen állt színpadon, két évvel később már édesapjával szerepelt egy operettben. Szülei kezdetben hallani sem akartak arról, hogy ő is a világot jelentő deszkákra lépjen, mert féltették a bizonytalanságtól. Azt szerették volna, ha "megbízható" szakmát választva titkárnő lesz, így gép- és gyorsírást tanult, még versenyt is nyert. Azt sikerült kikövetelnie, hogy legalább elvigyék Rózsahegyi Kálmánhoz, hogy kiderüljön, van-e tehetsége. A neves direktor - az apai tiltakozás ellenére - felvette színiiskolájába, ahol 1935-től egy évig tanult. Muzikalitása már kezdetben megmutatkozott, nem sokkal tanulmányai megkezdése után a Király Színház Viktória című operettjében őt választották ki a kínai lány szerepére. A darabban együtt játszott Rátkai Mártonnal, majd a Három a kislány következett.
Komlós Juci

A zenés darabok után a Pódium Kabaréhoz szerződött, de itt nem kapott megfelelő szerepet, s a szegedi színházhoz szerződött naivának. A Tisza-parti városban ismerkedett meg kollégájával, Földessy Gézával, akivel 1945-ben összeházasodtak. Szeged mellett Miskolcon, Nagyváradon játszott, vidéki turnék részvevőjeként sajátította el a szakmát. A Moulin Rouge-ban édesapjával duetteket énekelt, s mások mellett Feleki Kamill-lal és Kiss Manyival szerepelt a nívós éjszakai revükben.
 
A második világháború után az Operettszínház, majd a Művész Színház következett, ahová Várkonyi Zoltán hívta, amikor Bulla Elma visszaadott egy szerepet. Ezután a Magyar Színház tagja lett, Honthy Hanna és Jávor Pál partnere volt a Csodabár című nagyoperettben, hatalmas közönségsikert aratva. Az operettekkel soha nem volt nehézsége, hiszen muzikális volt, jól táncolt és énekelt. 1947-52 között a Vidám Színházban játszott, majd 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházának (Vígszínház) tagja lett. Itt játszotta el egyik legkedvesebb szerepét, Rostand Cyrano de Bergerac című darabjában Roxane-t, Szendrő József rendezésében. Öt évvel később a József Attila Színházhoz, 1965-ben a Thália Színházhoz szerződött, ennek a társulatnak volt a leghosszabb ideig, tizenhárom évig a tagja.
 
Pályája kezdetén a zenés szubrett-szerepek mellett naivákat osztottak rá, később kiváló karakterszínésznő lett belőle. Játékára könnyedség, természetesség és érzelmi gazdagság volt jellemző. Olyan klasszikus szerepeket formált meg, mint Ophelia (Hamlet), Polly (Kurázsi mama), Nyilas Misi (Légy jó mindhalálig) vagy a Kaméliás hölgy Margitja, de nagy álmát, Szent Johannát nem formálhatta meg a színpadon. Rendezte Várkonyi Zoltán, Fábri Zoltán és Apáthi Imre, többször dolgozott együtt Egri Istvánnal és férjével, Földessy Gézával, szerepet sosem kért, azok mindig "rá találtak".
 
A Thália Színháztól való távozása után csak szerepekre szerződött, rádió- és tévéjátékokban kapott feladatot. Már szinte abbahagyta a szakmát, az aktív szerepléstől visszavonult, amikor 1987-ben megkeresték a nagysikerű Szomszédok című teleregény készítői. Zenthe Ferenccel egy kedves, szimpatikus házaspárt alakítottak, Lenke nénivel a jóságos és szeretetre méltó nagymama költözött be a nézők otthonába. Horváth Ádám rendező elmondta, hogy amikor a szereposztáson gondolkodott, csak ebben a két színészben volt biztos, a többiekben még nem. A sorozat több mint tíz évig, 1999-ig futott a televízió képernyőjén és még ma is nagy rajongótábora. Érdekesség, hogy játszott benne Komlós Juci testvére, sőt az egyik epizódban együtt szerepelt a szintén a színi pályát választó lányával, Földessy Margittal és unokájával is.
 
Komlós Jucit számos filmben és tévéjátékban is láthatták a nézők, egyebek között a Rokonok, Az aranyember, a Mire megvénülünk, az Esős vasárnap és a BÚÉK című alkotásokban. Sokat szinkronizált, több mint száz külföldi filmnek kölcsönözte a hangját, a többi közt egy időben az ő hangján szólalt meg a Miss Marple-sorozat címszereplője.
 
Művészi munkáját 1957-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1960-ban érdemes művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 1998-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatának Örökös tagjai közé, 1999-ben Déryné-díjjal tüntették ki. 2002-ben a nemzet színészének választották, 2004-ben Pestszentlőrinc-Pestszentimre díszpolgára lett, ahol gyermekkora egy részét töltötte.
 
Komlós Juci kilencvenkét évesen, 2011. április 5-én halt meg. Egykori Városmajor utcai lakása falán emléktábla őrzi nevét. A Rákóczi híd pesti hídfőjénél az ő portréja is látható a nemzet színészeit ábrázoló dekorációs falfestményen, amelyet az új Nemzeti Színház megnyitásának tizedik évfordulója alkalmából avattak fel 2012-ben.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dal 2019 - Az Acoustic Planet nyerte az első elődöntőt

Dal 2019 - Az Acoustic Planet nyerte az első elődöntőt
Az Acoustic Planet nyerte A Dal 2019 első elődöntőjét szombaton. A zsűri döntésével még Petruska és… Tovább olvasom