Délmagyar logó

2019. 06. 19. szerda - Gyárfás 19°C | 28°C Még több cikk.

Úzvölgyi katonatemető: a román külügyminisztérium szerint a magyarok szították a feszültséget

Úzvölgyi katonatemető: a román külügyminisztérium szerint a magyarok szították a feszültségetRomán résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
A szakértő szerint hazudik a román diplomácia.

Szakértő: hazudik a román diplomácia

A Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője szerint a román diplomácia hazudik arról, hogy a román hatóságok bárkit is megbékélésre szólítottak volna fel az úzvölgyi katonatemetőben történt incidensek során.

Pászkán Zsolt hozzátette: az, hogy nem következett be az újabb "fekete március", csak annak a kétszáz magyarnak köszönhető, aki a románok provokálására, dobálására és gyalázkodására nem reagált ellenségesen.
    
A román hatóságok csaknem két hónapja tudják, hogy Dormánfalva önkormányzata törvénytelen, engedély nélküli építkezést végez az úzvölgyi sírkertben. Sőt néhány napja a Bákó megyei kormánymegbízott fel is szólította Dormánfalva önkormányzatát, hogy törölje azt a helyi rendeletet, amellyel közbirtokba vette az úzvölgyi temetőt, mivel az törvénytelen  - emlékeztetett.

A román belügyminiszter lemondását követeli az RMDSZ

A román belügyminiszter és Hargita megye prefektusának lemondását követeli az RMDSZ az úzvölgyi katonatemetőben történt incidensek miatt - mondta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az M1-nek adott interjújában pénteken.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: ami a katonatemetőben történt, az nemcsak provokáció, hanem történelemhamisítás, területfoglalás és a múlt meggyalázása is egyben.
    
A pártelnök szerint a rendőrök vagy nem akarták, vagy nem tudták megakadályozni a dulakodást és a kegyeletsértést, és bármelyik történt, mindkét esetben óriási a baj.   
 

A román külügyminisztérium szerint a magyarok szították a feszültséget


Elutasította a bukaresti külügyminisztérium pénteken az úzvölgyi katonatemetőben történtekkel kapcsolatos, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára által megfogalmazott vádakat és azok hangnemét.

A bukaresti külügy az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy értékelte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.
    
Bukarest a katonai temető "nemzetközi" jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz.

Az MTI azzal egészítette ki korábbi közlését, hogy Románia - a KKM által péntekre berendelt ám a párbeszédet megtagadó - budapesti nagykövete a bukaresti külügyminisztérium közlése szerint nem utasította el, hogy bemenjen a KKM-be, hanem egy másik, hétfői időpontot javasolt.
    
A román külügy másfelől maga is tiltakozó jegyzéket juttatott el a magyar félhez, amelyben - a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, illetve a Mi Hazánk Mozgalmat nevesítve - azt állítja, hogy "magyar szélsőséges, idegengyűlölő és antiszemita" csoportok engedély nélküli tüntetésén "ismét meggyalázták" a román állami jelképeket Románia budapesti nagykövetségénél és azt követeli, hogy Magyarország vonja felelősségre azokat a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőröket, akik nem léptek közbe ennek megakadályozására.
    
A napjainkra már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgyében az első világháború után létesítettek katonai temetőt az 1916-ban ott elhunyt honvédeknek. A legközelebbi román többségű település, a moldvai Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata idén önkényesen - a szakhatóságok engedélye és a haditemetőt Úzvölgye községközpontjaként gondozó Csíkszentmárton község engedélye nélkül - betonkeresztekből álló román parcellát alakított ki az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére.

Az Emmi megdöbbenését fejezi ki az úzvölgyi események miatt

Nem megengedhető, hogy a hatóságok elnézzék az öncélú agressziót, a kegyeleti jogok megsértését, mert az ellentmond az Európai Unió Alapjogi Chartája azon elvárásának, hogy Európa népei osztozzanak a közös értékeken alapuló békés jövőben - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-vel az úzvölgyi katonatemetőnél történtekre reagálva.

A minisztérium közleményében mély megdöbbenését fejezte ki az úzvölgyi temetőben történt kegyeletsértés miatt, és együttérzését fejezte ki azokkal, akikkel szemben erőszakot alkalmaztak.
    
"Míg a kultúrát, a tiszta művészetet vittük Erdélybe, melyre vágyott az ott élő közösség, addig mások beárnyékolják ezt az örömöt és ezeket a napokat" - fogalmaztak.
    
Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Csütörtökön több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. A helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe.

A Jobbik vizsgálatot és a felelősök megbüntetését követeli

A Jobbik az úzvölgyi katonatemetőnél történt "példátlan incidens" azonnali kivizsgálását, a felelősök megbüntetését és a temető eredeti állapotának visszaállítását követeli.

Bencsik János országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetének elnöke pénteken a budapesti román nagykövetség előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Jobbik felháborítónak tartja, hogy a román csendőrség "asszisztálása mellett", "felhergelt, szélsőséges románok" előbb verbálisan bántalmazták, köpködték, majd fizikailag is rátámadtak az úzvölgyi magyar katonatemetőt élőlánccal védelmező magyarokra.
    
Annak ellenére történt mindez, hogy Magyarország külügyminiszteri szinten kapott ígéretet arra, hogy a román kormány igyekszik mindent megtenni az atrocitások elkerülése érdekében - tette hozzá az ellenzéki politikus, aki szerint az akció "bűzlik a hatóságilag szervezett provokációtól".
    
Bencsik János emlékeztetett: április végén tartott sajtótájékoztatóján már figyelmeztetett arra, hogy éles konfliktus van kirobbanóban az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatban, és az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának összehívását is kezdeményezte az ügyben, de ezt a kormánypártiak nem támogatták.
    
Jelezte: a Jobbik helyesnek tartja, hogy a magyar kormány az ügy miatt tiltakozó jegyzéket küldött Romániának és bekérette a román nagykövetet. A diplomáciában példátlan botránynak tartja, hogy a nagykövet ennek a kérésnek nem tett eleget.
    
Közölte: a kormánytól a Jobbik azt kéri, hogy a lehető leghatározottabban, minden diplomáciai eszköztárat felhasználva, és akár nemzetközi szervezetek bevonásával lépjen fel az ügyben.                
    
Hozzátette: a román kormánytól pedig a történtek azonnal kivizsgálását, a felbujtók és az elkövetők mielőbbi megbüntetését és a temető eredeti állapotának visszaállítását követelik. Kerüljenek vissza a kiszakított fakeresztek és tegyenek meg mindent, hogy hasonló incidensek ne fordulhassanak elő a jövőben! - szólított fel.
    
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Csütörtökön több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. A helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe. A magyar kormány tiltakozó jegyzéket adott át a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben történtek miatt.

Rongálás miatt vizsgálódik a rendőrség

Rongálás miatt vizsgálódik a román rendőrség az úzvölgyi katonatemetőben csütörtökön történt incidens nyomán. Erről a hatóság sajtóosztálya tájékoztatta pénteken az MTI-t.

A csendőrség tudatta: legfőbb feladatának azt tekintette csütörtökön, hogy megelőzze az erőszakos cselekedeteket és a sírok esetleges meggyalázását, ami erős érzelmi hatást gyakorolt volna a jelenlévőkre.

Az esemény után a Bákó megyei rendőrség vizsgálta meg a helyszínt, és megállapította, hogy eljárást kell indítani a temető kapujának megrongálói ellen.

A csendőrség közölte: noha az események alatt feszült pillanatok is voltak, azok nem voltak olyan jellegűek, hogy szükségessé tegyék a tömegoszlatást.

Elítélik a magyar kormánypártok a román szélsőségesek akcióját

Mélységesen elítélik a magyar kormánypártok a román szélsőségesek úzvölgyi katonatemetőnél elkövetett akcióját.

A Fidesz pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az úzvölgyi magyar katonai temetőnél történt erőszak és provokáció elfogadhatatlan. Temetőt, hősi halottakat, sírkereszteket gyalázni felháborító. A román hatóságoknak lépniük kell, ezt a feszültséget nem növelni, hanem megszüntetni kell - tették hozzá.

Az erdélyi magyarok számíthatnak a kormánypártok támogatására - közölték.

Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Csütörtökön több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. Székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe.

Külügyi államtitkár: a román nagykövet megtagadta a párbeszéd lehetőségét

Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet - mondta Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.

Az államtitkár kiemelte: miután csütörtök este román szélsőségesek feldúlták a magyar katonai temetőt, magyarellenes provokáció történt, tiltakozó jegyzéket küldtek és bekérették a román nagykövetet, aki "minden udvariasságon és barátságon túlmenően", központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt. Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől - jelentette ki.

Magyar Levente hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. Ennek érdekében az elmúlt időben komoly kompromisszumokat kötöttünk, amit az vezérelt, hogy mi szolgálja leginkább az erdélyi magyarság boldogulását a szülőföldjükön - mutatott rá.

Az államtitkár szerint most felmerül a kérdés: hogyan tovább, megkérdőjeleződik Románia szándéka a jó kapcsolatok építése mellett. A román rendvédelmi erők passzívan szemlélték a sírgyalázást, azt, ahogy felingerelt román támadók ütlegelik a békés magyar tiltakozókat - közölte. Hozzátette: egyelőre három-négy könnyebb sérültről tudnak.

Emlékeztetett: mindez abban az országban történt, amely jelenleg az EU soros elnöke, és ahova néhány napja a pápa látogatott el.

Magyar Levente kiemelte: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a "gyalázatos esetet" és adjon hiteles magyarázatot arra, hogyan kerülhetett sor a történtekre.

(Lead-kép: MTI)

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Németország elfogadta első önálló bevándorlási törvényét, bevezetnek egy sor menekültügyi szigorítást

Németország elfogadta első önálló bevándorlási törvényét, bevezetnek egy sor menekültügyi szigorítást
A menekültügyben az elutasított menedékkérők elszállításáról szóló előírásokat szigorítják. A… Tovább olvasom