Délmagyar logó

2019. 07. 23. kedd - Lenke 19°C | 30°C Még több cikk.

Tisza: veszélyes határérték alatt az antibiotikum-szennyezettség

Tisza: veszélyes határérték alatt az antibiotikum-szennyezettség
Ijesztő hír látott napvilágot nemrégiben: antibiotikummal szennyezett a Duna vize. Az eredményekkel kapcsolatban a szakértők óvatosságra intenek. A fejlett technikának köszönhetően már a gramm százmilliomod részének megfelelő mennyiségű szennyeződést is ki tudják mutatni. Magyarországon öt mintavételi ponton monitorozzák a folyókat. A Tiszának két mellékfolyóját vizsgálják.
Antibiotikummal szennyezettek a világ folyói, köztük a Duna is, állítja egy kutatás, melyet a környezeti toxikológusok tanácskozásán mutattak be. A szakemberek 72 ország folyóiból vettek mintát, és a 711 begyűjtött minta kétharmadában mutatták ki egy vagy többfajta általánosan használt antibiotikum jelenlétét.

 A legmagasabb antibiotikum-szennyezettséget Bangladesben, Kenyában, Ghánában, Pakisztánban és Nigériában, Európán belül pedig Ausztriában találták a kutatók, írja az MTI. A vizsgált folyókban találtak kábítószereket, fájdalomcsillapítókat, antibiotikumokat, hormonokat, pszichiátriai gyógyszereket és antihisztaminokat is, olyan mennyiségben, ami már veszélyt jelent a vadon élő állatokra. 

A kutatók nem jósolnak szebb jövőt: a jelenlegi tendenciák alapján a vízfolyásokba szivárgó gyógyhatású anyag mennyisége kétharmaddal nőhet a század közepére, állítják. Ez pedig nemcsak a folyók élővilágára jelent majd veszélyt, de jelentősen hozzájárul az antibiotikum-rezisztens, azaz antibiotikumra nem reagáló baktériumtörzsek kialakulásához is.

A szakemberek szerint Nem kell kétségbeesni

A The Guardian már részletesebben számolt be a magyarokat is érintő eredményről. A Duna ausztriai szakaszán vett mintákból hétféle antibiotikum jelenlétét mutatták ki, amelyek szintje az egészségügyi határértéket csaknem négyszeresen haladta meg. A kutatás szerint a Duna, Európa második legnagyobb folyója a kontinens legszennyezettebb vize. Ráadásul az Európában vett minták nyolc százaléka szintén egészségügyi határérték feletti szennyezettséget mutatott.

A hírre a Magyar Víziközmű Szövetség is azonnal reagált. Közleményük kiemeli, hogy bár valóban problémát jelent az antibiotikumok jelenléte élővizeinkben, felfedezésükhöz jelentősen hozzájárul a tudomány és a technika rohamos fejlődése. A rendelkezésünkre álló vizsgálati technika ugyanis napjainkra a gramm százmilliomod részének megfelelő mennyiségek nagyérzékenységű meghatározását is lehetővé teszi. Azaz, mint mondják, azokat a szennyeződéseket is ki tudják mutatni, melyek már fél évszázaddal korábban is jelen voltak, csak épp az akkori technikai adottságok mellett kimutathatatlan mennyiségben.
Rohamosan fejlődik a technika. Egyre kisebb mennyiség is kimutatható. Fotó: Dreamstime
Rohamosan fejlődik a technika. Egyre kisebb mennyiség is kimutatható. Fotó: Dreamstime
 Szemléletes példával hűtik a kedélyeket, mely jól mutatja, milyen arányokról beszélünk. Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára kéri, hogy tételezzük fel, hogy egy gyógyszer valamilyen hatóanyagból 100 mg-ot tartalmaz pasztillánként. Ahhoz, hogy ennyi hatóanyag kerüljön a szervezetünkbe a vízből, 1 millió liternyit kellene meginnunk. Napi 2 liter szermaradványokat tartalmazó ivóvíz elfogyasztása esetén ez a folyamat 5 millió napig, azaz közel 14 ezer évig tartana. Közleményükben arra is felhívták a figyelmet, hogy hazánkban az ivóvíz kiválóan megfelel az európai uniós előírásoknak és jogszabályoknak, minősége kiemelendő, az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünk.

A Tisza két mellékfolyóját monitorozzák

 Magyarországon a hormonokkal, antibiotikumokkal és egyes növényvédő szerekkel kapcsolatos mintavételt a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet szabályozza. Ezeket a mintavételeket a Dunán és hazai mellékfolyóin (a Kenyérmezei-patakon és a Tócón), valamint a Tisza két mellékfolyóján, a Zagyván és a Hortobágy-Berettyón a kormányhivatalokba integrált volt környezetvédelmi laboratóriumok, a minták vizsgálatait pedig ezen laboratóriumok közül is a vizsgálati eszközökkel legjobban felszereltek végzik. 

 Kerestük a területileg illetékes hatóságokat a Tisza állapotával kapcsolatban. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpontja válaszolt a kérdésünkre. Ők illetékesek Jász- Nagykun-Szolnok megye területén is. Így a Zagyván Újszásznál és a Hortobágy-Berettyón Mezőtúrnál is ők vizsgálják a felszíni vizeket. Kiderült, a vizsgálati eredmények folyamatosan határérték alatt vannak mindkét, a Mérőközpont által vizsgált szelvényben. Ezen vizsgálat keretében a kormányhivatal öt antibiotikum mérését végzi évi kétszer.

 A jövő rajtunk is múlik

Kiderítettük, a folyók antibiotikum-szennyezését jelenleg még Európában sem mérik folyamatosan. A legtöbb víztest esetén az állapotfelmérési vizsgálatsorozatoknál járnak, amelyek eredményei a szakemberek jövőbeni munkáját segítik majd. Ezek alapján állapítják meg, hogy egyáltalán milyen valós szennyeződések fordulhatnak elő, és milyen módszerekkel lehet majd ezeket mérni. 

 Az azonban biztos, hogy az antibiotikum és más gyógyszerbomlástermék-szennyezés is a szennyvizekkel kerülhet a folyóvizekbe, ezért minél komolyabban kiépített és ellenőrzött szennyvíztisztító rendszer működik egy folyó vízgyűjtő területén, annál kisebb mértékű ilyen típusú szennyezéssel kell számolnunk.
A környezetszennyezés mértéke egyre nagyobb. Fotó: Karnok Csaba
A környezetszennyezés mértéke egyre nagyobb. Fotó: Karnok Csaba
A saját felelősségünktől azonban így sem tekinthetünk el. A szakértők egybehangzó véleménye szerint, ha közvetlen veszélyt nem is jelent a szennyezés, érdemes lenne tudatosabban hozzáállnunk a témához. A környezet állapota ugyanis mindannyiunkon múlik. A környezetszennyezés mértéke napról napra nagyobb, legyen szó a víz, a levegő vagy akár a talaj szennyezettségéről. 

 Nem csak a műanyagok halmozása jelent hatalmas problémát. A mérték nélkül szedett gyógyszerek és egyéb vegyi anyagok – például növényvédők, permetszerek, festékanyagok, tisztítószerek – maradékainak természetbe kerülése súlyosan szennyezi a környezetet, és károsítja az élővilágot. A feleslegessé vált gyógyszereket, növényvédő szereket, tisztítószerek maradékait, egyéb veszélyes kémiai anyagot kizárólag szabályos módon szabad kezelni, hulladékként elhelyezni, mondja a Magyar Víziközmű Szövetség. Felhívják rá a figyelmet, hogy a szabadba borított, közcsatornába öntött káros anyagok nagy sebességgel terjednek a környezetben. De rávilágítanak, nem szabad megfeledkeznünk a feleslegesen adagolt, gyakran orvosi felügyelet nélkül fogyasztott gyógyszerekről sem, amelyek az emberi anyagcseréből a közcsatornán keresztül kivédhetetlen módon szennyezik a környezetet, s bár idővel elkezdenek bomlani, sosem tűnnek el teljesen.
Fogy a hatékony antibiotikum

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy a világban kifogyóban vannak a hatékony antibiotikumokból, és felszólította a kormányokat, a gyógyszergyártókat, hogy sürgősen fejlesszék ki a gyógyszerek új generációját. Az 1920-as években felfedezett antibiotikumok tízmilliók életét mentették meg, akik tüdőgyulladásban, tuberkulózisban, agyhártyagyulladásban és más, addig halálos baktériumfertőzésben szenvedtek. Az antimikrobiális rezisztencia kialakulásáért főleg az antibiotikumok túlzott használata és helytelen alkalmazása a felelős. A helsinki környezeti toxikológusok konferenciáján azonban elhangzott, hogy feltehetően a környezetben jelen lévő antibiotikumok is a rezisztencia kialakulásának kulcsszereplői lehetnek, írja az MTI.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendbontó hajléktalanok miatt kellemetlen hely a Honvéd tér

Rendbontó hajléktalanok miatt kellemetlen hely a Honvéd tér
Fényes nappal, a játszó gyerekek előtt végezte nagydolgát egy férfi a hét elején a Honvéd téren. A… Tovább olvasom