Délmagyar logó

2018. 12. 12. szerda - Gabriella 0°C | 5°C Még több cikk.

Az igazi csoda mindenkit megérint - 20 év után tudta meg olvasónk, ki volt az a Télapó, aki anno meglepte a gyerekeit

Mikulás napján ajándékot kap minden jó gyerek, sőt előfordulhat, hogy a csoda a felnőttek hitét is visszaadja. Fontosabb dolgokra tanít meg az ünnep, mint elsőre gondolnánk, állítja a szakértő.
 Aki jó volt, ma reggel ajándékot talált a csizmájában – a legenda szerint a Mikulás ugyanis senkiről sem feledkezik meg, aki hisz benne. Tudja ezt minden gyerek, s bár előbb-utóbb kinövi a hitet, a megélt csoda fontos tapasztalatként épül be az életébe, ami akár felnőttként is átsegítheti egy-egy nehéz időszakon. 

Folytak a könnyei

 – Húsz évvel ezelőtt az ünnepi időszakban nagyon nehéz helyzetben voltunk – kezdi olvasónk, Anikó. – Gyermekeim 6, 7 és 10 évesek voltak, de anyagilag annyira rosszul álltunk, hogy úgy éreztem, esélyem sincs ajándékot venni nekik. Mivel sehonnan sem tudtam pénzt teremteni a mikuláscsomagokra, eléjük álltam, és elmondtam az igazat, azt, hogy a Télapó nem létezik. 10 perccel később csengettek, a kapuban egy autó állt, amiből a Mikulás szállt ki, három krampusz kíséretében. Nem tudtam, ki küldte őket, de a gyerekeimhez jöttek. Megállíthatatlanul folyt a könnyem, sosem felejtem el. Másnap bementem megköszönni az önkormányzathoz, de ott csak néztek rám értetlenül, nem ők voltak. A gyerekeim még nagyon sokáig hittek a Télapóban – folytatja, és hozzáteszi ő sem felejti el soha ezt az ajándékot. Hosszú időre visszaadta a jövőbe vetett hitét. Nemrégiben tudta csak meg, kinek köszönhették a csodát. – Ápolónő vagyok, és az egyik kis betegemhez mentőt kellett hívni. A mentős megismert, és megkérdezte, emlékszem-e rá, hogy annak idején ő volt a Télapó, és hogy minden kolléga gyermekét meglátogatták – mondja hálával a hangjában. Elárulja még, ma már felnőttek a gyerekei, a lánya sajnos nem él, de az unokájának, akit ő nevel, mindig sikerül csodássá varázsolnia az ünnepet.
A legenda szerint a Mikulás senkiről sem feledkezik meg, aki hisz benne.
A legenda szerint a Mikulás senkiről sem feledkezik meg, aki hisz benne.

Érdemes jónak lenni

Szalma Ibolya pszichológus szerint nagyon fontos megélni a csodákat, amikkel például Mikulás napja, vagy akár a karácsony szolgálhat. – Fontos, hogy a szülői és pedagógusi elvárásokon túl is lehessen hinni valamiben, ami miatt érdemes jónak lenni. Ilyenkor erről is tanulunk: ha jók vagyunk, akkor elnyerjük méltó jutalmunkat. Vagyis a teljesítményért jár valami, épp úgy, ahogy annak a felnőttek világában is lennie kellene. Értéket képvisel, ha teszünk valamit, és ez már gyerekkorban is hasznos tapasztalat – magyarázza, és hozzáteszi, az egyébként, hogy egy gyerek hogyan és meddig hisz a Mikulás vagy épp a Jézuska létezésében, tőle és a szüleitől is függ. – Ha olyan közegben nevelkedik, akkor akár 10 évesen is lehet még teljesen nyugodtan a világa része a Mikulás- és Jézuska-várás. Az a gyerek, aki feltétel nélkül bízik a szülei szavában, még annak ellenére sem bizonytalanodik el, hogy a kortársai már rég megpróbálták felvilágosítani az igazságról – emeli ki. 

 Kiemeli, a gyerekek számára nagyon fontos a mesék világa. – Ők még teljesen más szemmel néznek a felnőttek által már ismert történetekre. Tényleg beleélik magukat, a fejükben valóban létezik a Mikulás, leszállnak az angyalok, karácsonykor pedig akár „látni" is képesek a Jézuskát. Így pedig nagymértékben fejlődik a képzelőerejük, ami a felnőtt életben szintén segítségükre lesz – avat be.
Szent Miklós

Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor pappá szentelték. Utóbb a Sion kolostor apátja lett Myra közelében. A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. Segítette a szegény gyermekeket és ezért szentnek tartották őt.
A megélt csoda fontos tapasztalatként épül be a kicsik emlékezetébe.
A megélt csoda fontos tapasztalatként épül be a kicsik emlékezetébe.

Hagyjuk meg a hitet

Olvasónk, Andrea a bátyjától tudta meg, hogy a Télapó nem létezik, és helyette igazából édesanyjuk hozza az ajándékot. – Aznap vele aludtam az emeletes ágyon, és szólt, amikor leskelődni kellett. Csak jóval később mondtam el a szüleinknek, hogy már én is tudok róla. Tök jó volt, hogy azt hiszik, miattam még érdemes titkolózni – meséli. 

Anna pedig arról mesél, nem emlékszik rá, hogy sokkolta volna az igazság. – Mi mindig tudtuk, hogy a kívánságlistát apának kell leadni, és ezzel nem is volt semmi baj. A Télapót egyébként szerettem várni, jó érzés volt reggel arra ébredni, hogy a csomag ott piroslik az ablakban, de nem emlékszem rá, hogy valaha hittem volna benne, a csoki volt a lényeg, amit aztán a bátyámmal cserélgettem egész délelőtt. Ja, és azzal sem lehetett riogatni, hogy ha rossz leszek, virgácsot kapok, vagy a krampusz jön – avat be. 

Szalma Ibolya azt mondja, a legtöbben, mire eljutnak odáig, hogy rájöjjenek az igazságra, már elég nagyok ahhoz, hogy ne sérüljenek. De néhányuknál természetesen még így is előfordulhat, hogy traumaként jelentkezik náluk az igazság. Ilyenkor a legfontosabb, hogy az óvó szülői közegben megtalálja a gyermek a biztonságát, és választ kapjon a kérdéseire. – Akkor járunk el a legjobban, ha nemcsak felelünk, de mi magunk is kérdezünk, és a válaszai alapján döntünk a következő lépésről. Ha egy kisgyermek például azzal tér haza az iskolából, hogy a társai kicsúfolták, amiért ő még várja a Télapót, akkor puhatoljuk ki, hogy egyébként ő hisz-e még benne, tényleg zavarja-e, hogy a pajtási másképp gondolkodnak, vagy egyszerűen csak a piszkálódás bántja? Ha ugyanis úgy látjuk, hogy képes még hinni, akkor jobb, ha nem vesszük el tőle a lehetőséget, inkább abban erősítsük meg, hogy az ő véleménye nyugodtan lehet más, és ha ő úgy gondolja, hogy a Mikulás létezik, akkor senkinek sincs oka ezért kicsúfolni. Ha tehetjük, ne vegyük el tőle ideje korán ezt a hitet. Előbb-utóbb úgyis kinő belőle magától is. Hiszen a csodavárás – ha visszaemlékszünk a saját gyerekkorunkra – olyan szép élmény. Az év végi ünnepek sora ráadásul a lezárásra is megtanít, segítségükkel fokozatosan búcsúzhatunk el az évtől. A kisgyermekek még az idő múlását, az élet ciklikusságát is megtanulhatják belőlük – fejezi be.
 A három lány megmentése

A legenda szerint egy elszegényedett nemesembernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és megélhetési prostitúcióra kényszerülnek. Miklós segített rajtuk. Az éj leple alatt egy arannyal telt erszényt dobott be a szegény ember ablakán, aki legidősebb leányát így tisztességesen férjhez tudta adni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százezer műanyag zacskóból készítették el a Holt-tenger térképét - videó

Százezer műanyag zacskóból készítették el a Holt-tenger térképét - videó
Az akció résztvevői ezzel a világ tengereinek szennyezésére akarják felhívni a figyelmet, egyben… Tovább olvasom