Délmagyar logó

2019. 02. 22. péntek - Gerzson 0°C | 10°C Még több cikk.

A kikötő: Szeged, a Tisza-parti Göttinga

Szeged - Egy apró üvegnyi sárgásfehér anyag. Ezzel az eredménnyel tért meg az óceánon túlról Szent-Györgyi Albert. Egy ahhoz az üvegcséhez hasonlatos a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert-emlékszobájában is látható.
A különbség: ez utóbbi anyagot a szegedi fűszerpaprikából nyerte a kutató. Szent-Györgyi 1928 szeptemberétől már kinevezett professzora volt a szegedi egyetemnek, de kérte: helyettesítsék, míg a hexuronsavval kapcsolatos kutatásait befejezi. A minnesotai Rochesterben, a Mayo-klinikán sok pénz és a legmodernebb műszerek álltak rendelkezésére. Tudós vándorútján szerzett tapasztalatait mégis túlszárnyalta, ami Szegeden várta. Mert a Kolozsvárról elüldözött egyetem befogadásáért, Szent-Györgyi és professzortársai itt tartásáért komoly áldozatokat vállalt Szeged, illetve az azt „Tisza-parti Göttingává" fejleszteni óhajtó Klebelsberg Kunó.

Iskolaalapítás

„Azért fogadtam el az ajánlatot, mert úgy gondoltam, hasznosabb lehetnék..., mint bárhol máshol... – írta Fletchernek a kultuszminiszter ötletéről. – Az országnak nagy szüksége van olyan kutatókra, akik képesek tanítani és bátorítani a fiatalokat, új tudományos iskolákat alapítanak, és ezáltal egy új, fiatal kutatónemzedéket nevelnek a jövő számára."

Először 1928 őszén járt Szegeden Szent-Györgyi: a kultuszminiszter társaságában megnézte az egyetemi építkezéseket. Családjával 1931 januárjában vonatozott a Tisza-parti városig, ahol tudományos pályájának legtermékenyebb 13 évét töltötte. A gazdag életpálya e szakaszát föltáró Szabó Tibor és Zallár Andor leírja: a fémipari iskola új, Kálvária téri épületében, majd 1935-től a dómmal átellenben, a modern Orvosi Vegytani Intézetben olyan légkört alakított ki, melyben a munkahely és otthon, a család és a munkatársak közel kerültek egymáshoz. Örökre Szegedhez kötötte, hogy itteni ideiglenes laborjában találta meg a módszert, melynek révén a szegedi paprikából addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben vonhatta ki az eleinte hexuronsavnak is nevezett különleges anyagot. A Tisza-partról jelentette be azt is, hogy ez az anyag: a C-vitamin. Ugyanakkor a felfedezés elsősége körül Szent-Györgyi és King között kirobbant tudományos vita – életrajzírója, Moss szerint – rádöbbentette: egy legyőzött kelet-európai ország egyik vidéki városának félig kész egyetemén, vagyis elszigeteltségben dolgozik.

A hazájába visszatérő Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemen vitte csúcsra kutatásait. Képünkön kedvenc autójával az egyetem épülete előtt. Fotó: Liebmann Béla (Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye)

Szeged viszont egyre büszkébb lett „a profra". Ő és felesége rendszeresen, lányuk alkalmanként föl-föltűnt sportrendezvényeken, hangversenyeken, színházi előadásokon. Hogy milyen sokan szeretik, teljességében megmutatkozott Nobel-díjra jelölésének bejelentésekor. Még aznap, vagyis 1937. október 28-án este fél tíz körül a szegedi lapok újságírói kérték Szent-Györgyitől az első nyilatkozatot. Másnap reggel az intézete előtt összegyűlt és őt ünneplő több száz diákhoz szólt, majd fogadta a küldöttségeket. Az egész város lelkesedett. A törvényhatósági bizottság gyorsan döntött: Szent-Györgyi Albertnek december 1-jén (épp ma 70 éve) átnyújtották az oklevelet, hogy Stockholmban már mint Szeged szabad királyi város díszpolgára jelenjen meg a Nobel-díj átvételén. Elismerését az egyetem közössége azzal is kifejezte, hogy 1938. április 7-én díszdoktorrá fogadták.

Ötvenedik születésnapja táján, 1943 szeptemberében terjedt el a hír: Szent-Györgyi elhagyja Szegedet. A búcsúzkodás jegyében ünnepelték „a profot": a sajtó cikkezett, táviratok és gratulációk érkeztek, a diákok vörös rózsákkal és szegfűkkel megrakott kosarat küldtek. Tanítványai és kollégái pedig munkaasztalán, a lombikok, fiolák és műszerek köré rózsakoszorút fontak.

Mások mondták

„Energikusan magyarázott, a bonyolult problémák az ő előadásában egyszerűeknek tűntek... A diákok általában jó bírái professzoraiknak, és mi valamennyien úgy éreztük, hogy a magyar égbolton új csillag jelent meg. Ahogy száz évvel korábban a fiatal magyar matematikus, Bolyai forradalmasította a geometriát, úgy éreztük, hogy Szent-Györgyi személyében ezúttal a biokémia lett gazdagabb egy zsenivel" – mondta Nobel-díjasunk életrajz írójának, Mossnak Laki Kálmán biológus, aki 1931-ben másodéves medikus volt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ollóval indult világgá Boros T. Kornélia

Szeged - Szegeden készítteti ruháit és katalógusát az Írországban élő, Makóról elszármazott… Tovább olvasom