Délmagyar logó

2019. 06. 21. péntek - Alajos, Leila 20°C | 28°C Még több cikk.

Izraeli konzul marad a Szegedi Zsidó Hitközség leköszönő elnöke

Több mint két évtizedes munkájának legnagyobb eredményeként az Új Zsinagóga külső felújítását értékeli a Szegedi Zsidó Hitközség leköszönő elnöke, de komoly adósság a belső rekonstrukció. Lednitzky András hátrébb lép, de az őszi kulturális fesztivált még ő szervezi.
Közösségi ember

Lednitzky András késő délután, este facebookozik, ha éppen nincs rendezvénye. – Próbálok az elpolitizálódott felületen józan hangot megütni, ami nem tetszik, az a gyűlölködés és a sok primitív szöveg. Baj az is, hogy az értelmiség egy jó része nem azért marad távol a közösségi oldaltól, mert nem lenne rá ideje, hanem egyszerűen fél véleményt nyilvánítani. Ő nem fél, időnként vitába is keveredik valakivel számos ismerőse közül, de példamutatóan kezeli ezeket és tereli a megegyezés, a megoldás irányába.
Hatszor választották újra elnöknek a Szegedi Zsidó Hitközségné Lednitzky Andrást, idén, 23 év után már nem jelöltette magát újra, így április végével elköszönt, a megválasztott új elnök Buk István. A hírt Facebook posztban jelentette be az aktív közösségi oldal használó és békítő hangnemű hozzászólásaiért tisztelt szegedi polgár. 2006-ban lett Izrael állam tiszteletbeli konzulja, ezt a munkáját folytatja. És idén még megszervezi a Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivált, természetesen rangos fellépőkkel, színvonalas programmal, ez lesz a sorban a tizenötödik. Két kiállítást is tervez, egyet Kossuth Tivadar festményeiből, egyet pedig Dusha Béla fotóiból.

– Jogi diplomával 34 évig voltam az orvostudományi kar dékáni hivatalának vezetője, sokan már innen ismernek, három alapítványnak vagyok a vezetője, ebből kettő orvoskari, egy pedig az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért – mondja. Nem fiatalodik, volt egy kettős infarktusa és nemrégiben egy szemműtéte is, még az utóbbi időben is előfordult, hogy kétszer is megjárta autóval Budapestet, de az már nagyon fárasztó volt. – Marasztalt a csapatban az országos elnök is, de az embernek tudnia kell, mikor adja egy kicsit lejjebb – indokolja hátrébb lépését. Nyugdíjaként arra a legbüszkébb, hogy pénzt egyik társadalmi megbízatásáért sem kért és kapott, az útiköltségtérítésen kívül mást soha nem vett fel.

Hosszú lenne felsorolni ez elmúlt több mint 20 év munkájának eredményeit, ezek közül a legnagyobb „falat" az Új Zsinagóga külső rendbetétele és Lőw park kialakítása volt. Köszöni a felújítást a kormánynak és az önkormányzatnak és mindent megtesz azért, hogy a legnagyobb adósságot a belső felújítást is megoldják. – Kívülről már csodalatos az épület, semmi sem ázik, pusztul tovább, ám 1,8 milliárd forint kellene a belső felújításhoz. A legrosszabb állapotban az elektromos hálózat van, de padló süllyedését is meg kell állítani. Sokáig erre járt a troli és a rezgéstől megrepedt néhány oszlop – sorolja a legsürgetőbbeket. A munkában a pénz előteremtésében számít a Szegedi Magyar Izraeli Baráti Társasára is, az 1997-ben bejegyzett civil szervezet munkájában is szeretne az eddiginél aktívabban részt venni.
Lednitzky András büszke Szegedre. Fotó: Frank Yvette
Lednitzky András büszke Szegedre. Fotó: Frank Yvette
A megszépült zsinagóga körülötti zöld terület folyamatos törődést igényel és persze költséget jelent, ráadásul egy kicsit meg is osztotta az embereket, és nem csak a fakivágások miatt. – A szegedi közösség egy virágoskertet várt, de egy botanikus parkot kapott, mediterrán növényekkel. Ezt eredetileg Lőw Immánuel álmodta meg 37 fajta növényt ültetünk, 3 nem bírt megmaradni, és ezeknek csak nagyon kis része virág – mondja a hitközségnek és az alapítványnak is sokba kerülő parkrendezésről Lednitzky András.

Úgy véli, nyitottabb lett a felekezetük, és a valláson túl a múlt hagyományait is felhasználják, ami a mai elfogadtatásában sokat segít nekik, különösen egy olyan városban, amely befogadó. – Büszke vagyok Szegedre, ez egy polgári értelmiségi város, ahol a zsidó kultúra a magyar kultúra része. Az itt élők mindig tudták, sokat köszönhettek a helyi zsidóságnak, akik 1879 után számos gyárat, nagyobb kereskedést alapítottak. Hozzájuk kapcsolható a textilipar, a kenderfonó, és a kötélgyár is, de a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripar kialakításában is nagy szerepet játszott a Pick szalámi, a Kotányi fűszer és a szegedi paprika. A máig vizet adó Anna kutat is egy zsidó kereskedő fúratta.
– Szegeden, ma körülbelül 400-450 zsidó származású ember él, 55 százalékuk tagja közösségünknek. Hívőink száma 220 körüli, közülük 30-40 százalék nyugdíjas, 8 százalék diák, az aktív hívő 120 fő. Ma már a megyében csak Szegeden és Hódmezővásárhelyen van működő hitközség – nyilatkozta nemrégiben Szeged város folyóiratának. Ugyanitt beszélt családjáról is.

– Apám szülei és a nagybátyámék Auschwitzba kerültek az első szerelvénnyel, ők nem jöttek vissza. Édesapám munkaszolgálatos volt, anyám ausztriai munkatáborba került, az ő szüleit és hozzátartozóit egy Bécs melletti kisváros bőrönd gyárában dolgoztatták. Ők azért maradtak életben, mert nagyapám orvos volt és minden vasúti kocsihoz, vagy 170-200 fős csoporthoz adtak egy orvos családot, hogy ha szükséges, azonnal nyújtsanak orvosi segítséget. Ők többségükben visszatértek – elevenítette fel a fájó múltat.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták a Dömötör-díjakat

Átadták a Dömötör-díjakat
Ünnepeltek szombat este: 21. alkalommal rendezték meg a hagyományos nagyszínházi Dömötör-gálát. A… Tovább olvasom